Milyen lehetőségei vannak ma egy átlagos családnak egy átlagos lakás megvásárlásakor, ha maximálisan ki akarja használni a kínálkozó állami támogatási lehetőségeket? Első ránézésre talán meglepőnek tűnhet az eredmény: majdnem 5 millió forintra rúghat az állami támogatás.
Érdemes tehát alaposabban utánajárni a lehetőségeknek, hívta fel a figyelmet az OTP Bank Lakáshitelek Főosztályának igazgatója, Kormos Zoltán. Mint példájuk is mutatja, állami támogatások bevonásával jelentősen csökkenthető a visszafizetendő összeg.
Ha semmilyen támogatást nem vesznek igénybe
Amennyiben tisztán piaci alapon vásárolják a lakást, és 20 évre veszik fel a 10 millió forintos hitelt, havi törlesztőrészletük 71 643 forint lesz. Így összesen 17,19 forintot kell visszafizetniük, a 6 százalékos kamat mellett. Ez azt jelenti, hogy a 14,4 millió forintos lakás 21,59 millió forintba fog nekik kerülni, mire kifizetik a kölcsönt.
A népszerű családi otthonteremtési kedvezmény (CSOK) mellé érdemes a hitelhez lakástakarékot (LTP) is nyitni. A rendszeresen befizetett megtakarítás után ugyanis az állam évente 30 százalékos támogatást nyújt. Megéri továbbá kamattámogatott hitelt választani, és mellette igénybe venni az – egyelőre kevesek által kihasznált – adómentes lakáshitel cafeteria-juttatást is, javasolja Kormos Zoltán.
A négyféle állami támogatás ennyit jelenthet
- A két gyermekre a példában említett lakáshoz igénybe vehetnek 1,3 millió forint családi otthonteremtési kedvezményt (amivel csökkenthető a szükséges önerő).
- Amennyiben kamattámogatott hitelt igényelnek, akkor az első öt évben elérhető kedvezmény 287 ezer forint, a mostani állampapír-piaci hozamokkal számolva. (Ha időközben emelkednek a hozamok, akkor több is lehet ez a megtakarítás.)
- Célszerű lehet mindkét szülőre vállalni az LTP-t, mondjuk 10 évre, fejenként havi 20 ezer forintos befizetéssel. Ehhez az állami támogatás összesen 1,44 millió forint. És megfelezhető a futamidő.
Ez úgy lehetséges, hogy a tizedik év végére a tartozásuk pont olyan összegűre csökken, mint amennyi a két lejáró LTP-ből összegyűlő megtakarítási és támogatási összeg együtt, azaz összesen 6,4 millió forint. Ha ezt egy az egyben a hitel végtörlesztésére fordítják, ki is fizethetik belőle a kölcsönt. (Lakástakarékot egyébként bármikor indíthatnak, akár a hitel felvétele utáni években is.)
- A negyedik lehetőség az adómentes lakáshitel-cafeteria, amit a munkaadó biztosíthat. A példában szereplő családnál ez 1,58 millió forintos adóelőnnyel járhat.
A munkáltatói lakáshitel-támogatás tavaly óta él (idén enyhítettek a feltételeken), és még felfutás előtt áll, eddig 40 nagy és 4 ezer kisebb cég vezette be. Egyébként a 4 millió munkavállalóból 2,5 milliónak van SZÉP-kártyája, tehát ennyien biztosan kapnak cafeteriát. Ami akár lehet lakáscafeteria is, mondta a szakember. Igaz, ha a munkáltató még nem vezette be ezt a juttatást, szükség lehet egy kis dolgozói lobbizásra az adómentes támogatásért. (Sajnos a közszolgák nem tudják igénybe venni.)
Feltételezték, hogy a példában szereplő mindkét szülő munkahelyén él a lehetőség, és átlagos összegű béren kívüli juttatást kapnak, azaz fejenként évi bruttó 300 ezer forintnyit. (A cafeteriát a dolgozók nagyobbik hányadának bruttóban adják, vagyis az adót, fő szabályként most 35,7 százalékot tőle vonják le. Így csak nettó értékben kapja meg például az étkezési jegyet, vagy SZÉP-kártyát, stb.)
A munkáltatói lakáshitel-támogatás viszont adómentes, így 10 év alatt 1 578 482 forint adóelőnyt tud a két szülő elérni.
Összesen 4,6 millió forintot spórolhatnak
Az elérhető maximális támogatás, mint az ábra is mutatja, ennél több is lehet. Feltéve, hogy a lakás nagyobb, „A” energiaosztályú, 4 gyerek van, és legalább 4 LTP-t köt a család, amivel még tovább rövidíthető a futamidő:
