Megvan az a rádióreklám, amiben egy éltesebb női hang azt mondja, hogy milyen jó a rezsicsökkentés, mert évi százezer forintot spórol vele? Az idevágó plakátarc ugrik be rögtön, ahogy meghallom.
A másik véglet meg az, amikor azt mondja valaki, hogy nála nem is változott semmi, ő ugyanannyit fizet, mint a rezsicsökkentés előtt. De vajon hol van az igazság? Van-e alapja annak a korábbi kormányzati kijelentésnek, hogy átlagban évi százezer forintot takarítanak meg a háztartások?
Vagy annak, amit idén augusztusban Németh Szilárd rezsibiztos mondott, hogy 2013-ban és 2014-ben 334 milliárd forint maradt a magyar embereknél, év végére pedig 574 milliárd forint lesz “a megspórolt összeg”. Szavai szerint ez átlagosan 170 ezer forintos megtakarítást jelent egy családnak. Hogy ezt milyen időszakra értette, az nem derült ki az MTI tudósításából, ezért rákérdeztünk, meg arra is, hogy az 574 milliárd forintos összeget honnan tudják.
A Fidesz-frakció Sajtóosztályától a következő választ kaptuk:
- A rezsicsökkentésekért felelős munkacsoport a rezsicsökkentések bevezetése óta számos modellszámítást és elemzést készített, hogy pontosan hogyan és milyen mértékben fog csökkenni a lakossági rezsidíj. Az adatok, amelyekből a munkacsoport dolgozott elsődlegesen KSH, EUROSTAT és MEKH statisztikáira alapultak. Nagy segítséget nyújtott számukra az is, hogy a mintegy 2,5 milliós rezsicsökkentést támogató fogyasztók jelentős része mutatta be nekik saját pozitív példáját.
- Nem lehet azt kijelenteni, hogy minden tényezőtől függetlenül 170 ezer forint egy család megtakarítása. Munkacsoportjuk a modellszámítások alapján meghatározta a nyugdíjas egyedülálló fogyasztó megtakarítását családi házban és panelházban külön-külön, a négygyermekes családok átlagos megtakarítását szintén családi házban és panellakásban külön-külön, illetve a több generációs családok megtakarítását is családi házban. Amikor pedig a teljes megtakarítást említik, akkor azt a rezsicsökkentések kezdetétől, azaz 2013. január 1-től kell érteni (így írták a válaszban, pedig a rezsicsökkentés csak júliusban indult) ez év végéig, azaz 2015. december 31-ig.
Ezek szerint a 170 ezer forintnyi átlagos rezsimegtakarítás 2,5 évre értendő, vagyis a már emlegetett 100 ezer forintos éves átlag nincs meg. Nem baj, az ilyen formán egy évre jutó 68 ezer forint sem kevés.
A szolgáltatóknál nincs „átlagos megtakarításról” adat
Megkérdeztük a közműcégeket, energiaszolgáltatókat is, mert úgy gondoltuk, ők csak tudják, mennyi az átlagos megtakarítás. Kiderült, hogy nem.
A Tigáz válaszában azt írta, hogy a számlákon feltüntetett ún. „számított rezsicsökkentés” a fogyasztóra vonatkozó személyes adatként kezelendő. Összesített vagy átlagszám nincs a gázcégnél, ahogy az Elműnél sem.
Utóbbi cég válaszában hangsúlyozta, mivel nincs két egyforma fogyasztó, illetve a “mihez képest” (piaci ár?, korábbi ár? stb.) is kérdéses, ezért erre átlagos válasz nem adható. Ugyanakkor minden egyes lakossági ügyfél számláján megjelenik az ún. “rezsi mező”, amely az mutatja, hogyha az árak változatlanok maradtak volna, ahhoz képest mennyit takarított meg az adott ügyfél. Értelemszerűen ez most – változatlan fogyasztás esetén – pontosan a rezsicsökkentés százalékos mértéke (25 százalék).
Azt is hozzátették, hogy mivel kétmillió ügyfél adatainak efféle leválogatása számukra érdektelen, ámde drága mulatság lenne, nem tudják megmondani, hogy hányan takarítottak meg 1, 10, 100 stb. ezer forintot. Tendenciájában nyilván a nagyobb fogyasztók többet spóroltak, de ha feltételezzük, hogy a kisebb fogyasztás rosszabb életszínvonalra vezethető vissza akkor szubjektíve egy nominálisan kisebb megtakarítás pl. egy nyugdíjasnak “többet ” jelenthet, mint egy nagyobb összeg egy sikeres nagyvállalkozónak – jegyezte meg az Elmű válaszában.
A Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. sem vállalkozott rá, hogy számot mondjon az átlagos szemétdíj-megtakarításra, azt írták, hogy néhány száz forinttól több tízezer forintig terjed a tartályok térfogatának és darabszámának függvényében. Éves szinten pedig több száz millió forint.
A többi megkeresett szolgáltató (víz, távhő) nem válaszolt, de feltételezzük, náluk is hasonló a helyzet.
Hogy mégis konkrétumokat tudjunk meg, megkérdeztünk hát néhány általunk átlagosnak gondolt fogyasztót. És képzeljék, van, aki tényleg megspórol évi százezer forintot, és még csak nem is kell, hogy ehhez különösebben gazdag legyen. De persze van, aki a felét sem.
Nyugdíjas pár
Gizi néniék egy Pest megyei városban laknak, háromszobás családi házban (a gyerekeik már rég felnőttek, kirepültek). A házat pályázat segítségével kívülről szigetelték, és az ablakokat is korszerűre cserélték nem régen. Spórolósan élnek, ezért a vegyes tüzelésű kazánban amikor csak lehet, fával fűtenek, mert azzal sokkal olcsóbban jönnek ki, mint a gázzal. Viszont így kevéssé élvezhetik a rezsicsökkentést, mert az fára nincs náluk. Háztartási gépeik közül egyedül a hűtő új, energiatakarékos, a többi régi, pörgetik rendesen a villanyórát.
Ők a rezsicsökkentéssel 2013. július elseje óta összesen 82 424 forintot spóroltak (víz, csatorna, gáz, áram és szemétszállítás) a legutóbbi számláik alapján. Az idei évre vetített megtakarításuk pedig 42 215 forint lehet.
Egyedülálló nő
Csilla egy szigeteletlen budapesti téglaház egyik egyszobás lakásában él, elavultak a háztartási gépei, nincs pénze a cserére. A fűtéssel saját bevallása szerint spórol. A vízdíjszámlán nem találta, hogy mennyi a megtakarítása (díjbeszedős számla, ezt tudja meg a rezsibiztos!), a szemét pedig a közös költségben van benne, így ennél a tételnél sem ismeri, mennyi lehet a rezsicsökkentés.
Maradt a csatorna, áram és gázszámla, amelyekből az derült ki, hogy eddig összesen 63 663 forint maradt nála a rezsicsökkentés miatt, éves szinten idén 31 ezer forintot takaríthat meg (figyelembe véve azt is, hogy a gázfogyasztást havonta diktálja, tehát az utolsó havi nyári számla ilyen szempontból nem mérvadó az éves fogyasztásra).
Klasszikus négyfős család 1.
A fővárosi panel kívülről szigetelt, körbe fűtött (alul, felül, oldalt is vannak mellette lakások), műanyag ablakos, a háztartási gépek „A” energiaosztályúak, és a négytagú család külön ügyel arra, hogy ne fogyasszanak sokat. Éjszaka például letekerik a fűtést, és ha nincsenek otthon, akkor is, és nem folyatják a vizet hiába. (Az egyedüli pazarlás a folyóvizes mosogatás.) Juditnak egyébként meggyőződése, hogy ők nem fizetnek kevesebbet, mint korábban. De persze a számlák alapján ez nem így van.
A szemétdíj nekik is a közös költség része, így annál nem tudták megmondani a megtakarítást. Vízre, gázra, áramra azonban mint kiderült eddig 136 787 forinttal fizettek kevesebbet, mintha a 2013 júniusi árak maradtak volna a mai napig. Ebben az évben náluk 63 266 forinttal lehet kevesebb a leszámlázott összeg, mint a két évvel ezelőtti árakon.
Klasszikus négyfős család 2.
Tatabányán laknak Andiék, egy szigeteletlen távfűtéses panelban, az elsőn, a szélen (tehát nem körbefűtve). A gépeik modernek, és spórolnak ők is. A szemétdíj a közös költségben, így arról nem tudtak nyilatkozni. A víz-, áram, és gázszámláik színes kiemelt rovata azt mutatja, hogy ők a rezsicsökkentés révén eddig 204 123 forintot takarítottak meg (ennek több mint a fele a távhőszámla alapján jött össze). Az idei megtakarításuk 112 248 forint lehet.
Három generáció egy házban
Héttagú családról van szó, a Pesthez közeli ház kétszintes, három plusz három félszobás, és bár nem régen épült, szigetelés nincs a falon, a felső szint nagyon rosszul tartja a hőt. A fűtéssel ennek ellenére igyekeznek spórolni (éjszakára pl. részben lekapcsolják). A háztartási gépek zöme energiatakarékos, de nem mindegyik. A család tagjai eltérően állnak a takarékosság kérdéséhez, ebből néha vita is van.
A családfő, Gábor biztos volt abban, hogy ők nem spórolnak meg évi 100 ezer forintot, de legnagyobb meglepetésére tévedett. Az idei évre várhatóan 113 586 forint lesz a megtakarításuk a számlák alapján. Összességében pedig eddig 249 134 forinttal kellett kevesebbet fizetniük, mintha még mindig a 2013 júniusi árak lennének érvényben.
Akik vállaltan nem spórolnak
A háromtagú fővárosi család kétszobás lakásban lakik, egy téglaházban. Szigetelés nincs, a gépeik viszont modernek, energiatakarékosak. Nem gazdagok, semmi extra, de szeretik, ha jó meleg van, és mivel a családfő jól keres, a hétköznapi kiadásokon saját bevallásuk szerint egyáltalán nem spórolnak.
Hajnalka sejtette, hogy náluk simán meglesz az évi százezres megtakarítás. A víz-, csatorna- és a szemétszállítás díja benne van a közös költségben, azzal emlékezete szerint (a lépcsőházi tájékoztató alapján) havi egy ezrest spórolnak. Az áram és gázfogyasztással együtt idén náluk 187 596 forinttal lesz kevesebb a fizetendő, és eddig mintegy 370 ezer forint maradt náluk a rezsicsökkentés révén (ennek kétharmada a fűtésen).
Mitől döglik igazán a rezsi?
Tudjuk, ez a hat példa semmilyen általánosításra, átlagszámításra nem alkalmas, de néhány dolog azért kiderül belőle. Például az, hogy aki nem spórol, az többet takarít meg, mint aki igen. És hogy aki elavult lakásban él, öreg gépeket használ, az kénytelen mélyebben a zsebébe nyúlni, ha a rezsiről van szó, akkor is, ha van rezsicsökkentés. Nekik az segítene tartósan a fizetendők lefaragásában, ha ezen a konzervált helyzeten, a túlfogyasztáson változtatni tudnának.
Az Otthon Melege programon belül idén volt már kazáncsere, hűtő- és mosógépcsere, igaz, hamar kimerültek a források. Ez is jelzi, hogy az emberek szeretnének korszerűbben élni. Folytatás elvileg jöhet. Aztán volt társasházi felújítási program, és jövő tavaszra ígérik az elavult családi házak, lakások, ingatlanok felújítására a pályázatot. Ami jó irány. Kérdés, a 45 százalékos önrész meglesz-e a potenciális pályázóknál. Tudtak-e pl. ilyen célra félretenni a rezsicsökkentésből, vagy felélték azt. Általános tanulságnak nem tekintve a dolgot, de a hét megkérdezett háztartás mind felélte, amit nem kellett kifizetnie.
