Az adóhatóság július elsejétől kezdve sűrű próbavásárlásokkal ellenőrzi, hogy az apartmanozók teljesítik-e adózási kötelezettségüket. Augusztusban pedig közleményben üzent: a lakáskiadás után adózni kell!
Ha azt vesszük, hogy a hírek szerint 80 százalékban feketén megy a turisztikai célú lakáskiadás, akkor nincs is a NAV lépésén mit csodálkozni. De mit tegyen, aki eddig a sötét oldalon járt? Hogyan legalizáljon? Mire számítson? Ebben a témában már írtunk egy cikket, amiben az adószám kiváltása mellett a szakértő azt tanácsolta, hogy visszamenőleg is vallja be a lakás kiadója tisztességesen a jövedelmét, ha nyugodtan akar aludni. És írtunk arról is, mennyire könnyen le lehet bukni.
Már akkor jeleztük, hogy a NAV-tól is kértünk válaszokat, ezek mostanra érkeztek meg, és nagyon részletesen, világosan rögzítik az adózási tudnivalókat, ezért aki ilyenfajta tevékenységgel foglalkozik, annak mindenképpen ajánljuk.
Így adózhatnak
A magánszemélyek a szálláshely-szolgáltatási tevékenységhez többféle tevékenységi forma és adózási mód közül választhatnak. Legtöbben ezt a tevékenységet nem egyéni vállalkozóként, hanem adószámos magánszemélyként folytatják.
A törvény az adószám kiváltása alól kizárólag ingatlan-bérbeadási tevékenység esetén ad mentesítést, azonban az Airbnb keretében regisztrált adózók tevékenysége nem bérbeadásnak, hanem egyéb szálláshely-szolgáltatás nyújtásának minősül, figyelemmel annak átmeneti jellegére, valamint az ezzel összefüggő szolgáltatások nyújtására – szögezte le a NAV, összhangban azzal, amit korábban közleményükben írtak.
A szálláshely-szolgáltatási tevékenység engedélyhez kötött és csak adószámmal végezhető. Az adózó az adószámot a 15T101-es nyomtatvánnyal kérheti az adóhatóságtól. De még mielőtt a szálláshely-szolgáltató a NAV-nál bejelentené tevékenységét, az adott önkormányzat jegyzőjétől szálláshely-üzemeltetési engedélyt kell beszerezni, aki a tevékenység engedélyezéséről a magánszemélynek igazolást állít ki, mely tartalmazza a szálláshely típusát is.
Ennyit kell adózni utána
Az említett tevékenységből származó jövedelem önálló tevékenységből származó jövedelemként kezelendő, amely után 16 százalék személyi jövedelemadót kell fizetni. A magánszemélynek negyedévente adóelőleget kell fizetnie a negyedévet követő hónap 12. napjáig.
Az adózó kétféle módon állapíthatja meg jövedelmét:
– tételes költségelszámolással (kizárólag a tevékenységével kapcsolatban felmerült, számlával igazolt költségeket lehet figyelembe venni: ingatlan fenntartásával, rendeltetésszerű használatával kapcsolatos költségek, tárgyi eszközök biztonságos, zavartalan üzemeltetésének, karbantartásának, javításának költségei, értékcsökkenés)
– 10 százalékos költséghányad alkalmazásával (az önálló tevékenység bevételének 10 százaléka számolható el költségként).
Fizető-vendéglátó tevékenységet folytató magánszemély az, aki – nem egyéni vállalkozóként – a jogszabály szerinti egyéb szálláshely-szolgáltatási tevékenység keretében nyújt szálláshelyet az adóévben ugyanannak a személynek 90 napot meg nem haladó időtartamra.
Amennyiben az adózó fizető-vendéglátó tevékenységet folytató magánszemélynek minősül, úgy az önálló tevékenységből származó jövedelem megállapítás helyett az adóév egészére tételes átalányadózást is választhat, ha a tevékenységet a tulajdonában vagy haszonélvezetében lévő egyetlen lakásban vagy üdülőházban folytatja. Ha a magánszemély több lakástulajdonnal vagy üdülőházzal rendelkezik, akkor csak abban az esetben választhatja a tételes átalányadózást, ha azok közül csak egyben folytat fizető-vendéglátó tevékenységet.
Amennyiben ugyanannak a személynek történő szálláshely-szolgáltatás napjainak a száma az adóévben a 90 napot meghaladja, akkor a tételes átalányadó nem alkalmazható.
A tételes átalányadó választása esetén az adó éves összege szobánként 32 ezer forint, amelyet egyenlő részletekben a negyedévet követő hó 12. napjáig kell megfizetni. Az év közben kezdők a 15T101 nyomtatványon jelölhetik a tételes átalányadó választását, esetükben is a teljes évi kötelezettséget kell megfizetni.
Az adózónak az önálló tevékenységéből származó jövedelme után 27 százalékos egészségügyi hozzájárulást kell fizetnie. Ha a tételes átalányadózást választotta, úgy az egészségügyi hozzájárulás a tételes átalányadó 20 százaléka – írta a NAV.
Fotó: Europress
Sumákolás helyett
A rendszeres bevétel elérése érdekében végzett tevékenység minden esetben adókötelezettséget eredményez, függetlenül attól, hogy az adott időszakban az adózó rendelkezik/rendelkezett-e adószámmal, valamint szálláshely-üzemeltetési engedéllyel vagy sem. Ebből következően azok a szálláshely-szolgáltatási tevékenységükből származó bevételükről nem adtak számot az elmúlt években, azt pótolniuk kell.
Ha a magánszemély az említett szálláshely-szolgáltatásból származó bevétele keletkezésének évében nem nyújtott be szja-bevallást, úgy az adott adóévi bevallást pótolnia kell. A tevékenységből származó bevételből a jövedelmet a magánszemélynek évente kell megállapítania és azt az adott évi adóbevallásában szerepeltetnie.
Ha a magánszemély a megszerzés évében egyébként nyújtott be bevallást, úgy az önadózás útján megállapított vagy megállapítani elmulasztott adót, adóalapot önellenőrzéssel helyesbítheti. Ha az adózó a NAV ellenőrzését megelőzően feltárja, hogy az adóalapját, az adót, a költségvetési támogatást nem a jogszabályoknak megfelelően állapította meg, illetve bevallása számítási hiba vagy más elírás miatt az adó, a költségvetési támogatás alapja, összege tekintetében hibás, bevallását önellenőrzéssel módosíthatja.
Az önellenőrzés csak a NAV ellenőrzését megelőzően folytatható le. Ha az adóellenőrzés már megkezdődött, a vizsgálat alá vont adó és költségvetési támogatás – a vizsgált időszakra – önellenőrzéssel nem helyesbíthető. A NAV által utólag megállapított adót, költségvetési támogatást az adózó nem helyesbítheti.
Bárkinél kopogtathatnak
Ahogy az adószakértőtől kérdeztük, a NAV-nál is érdeklődtünk, mi a helyzet azokkal, akik az ellenőrzések hírére ezután jelentik csak be a tevékenységüket. Számíthatnak-e arra (milyen eséllyel?), hogy a NAV megnézi, korábban is volt-e pl. Airbnb-s bevételük, és utólag megbecslik adóját, hogy bírságokkal együtt befizettesse? A kérdést ugyan kicsit kikerülték, de azért nyomatékosították, mit kockáztat, aki svindlizik.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal válaszában azt hangsúlyozta, hogy feladatkörébe tartozik az adóbevételek biztosítása céljából egyebek mellett az adózók ellenőrzése. Ez önmagában is azt jelenti, hogy minden adózó számíthat ellenőrzésre. Tehát aki eltitkolja bevételeit és bevallási, fizetési kötelezettségének nem tesz eleget, “vállalja” a jogellenes magatartás következményeit: az eltitkolt bevétel utáni adókötelezettség megállapítását és a jogkövetkezményeket – szögezték le. (A lebukás pedig hét számjegyű kötelezettséget is jelenthet, mint más témában írtunk róla.)
Mivel híre kelt, hogy július 1-től az online szálláshirdetések alapján átfogó ellenőrzéseket végeznek a szálláshely-szolgáltatóknál, arról is kérdeztünk, hogy mostanában pl. hány Airbnb-st ellenőriztek, és milyen tapasztalatokat szereztek.
Kiderült, hogy ezt nem tudják megmondani. Azt írták ugyanis, hogy az ellenőrzések nem a tevékenységek szerint, hanem az adókötelezettség szempontjából fókuszálnak az adózókra. Így a nyilvántartások is – a NAV törvényben rögzített feladatainak megfelelően – ennek mentén rögzítik az elvégzett ellenőrzések eredményét. Ebből következően kifejezetten az Airbnb keretében működők ellenőrzéséről szóló adatokra nincs leválogatásuk.
