A NAV nemrégiben üzent a turisztikai célú lakáskiadóknak, hogy adózni bizony nekik is kell. Ők azok, akik (pl. az Airnbn-n) külföldieknek pár napja adják ki a lakásukat, jó pénzért. Jóval olcsóbban, mint a szállodák. S mivel a hagyományos (hosszú távú) bérbeadásnál jóval több is befolyhat nekik így, egyre népszerűbb a tevékenység. Egyes források állítják, csak Budapesten tavaly december óta 1500-ról 7000-re ugrott a megosztóoldalakon kínált lakások száma. Más becslés szerint pedig országosan 8 ezer darab tursiztikai célú magánszállás lehet csak az Airbnb-n.
A tevékenység népszerűségére a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) is felfigyelt. Nem véletlenül.
Üzent a NAV
Az adóhatóság július elsejétől kezdve sűrű próbavásárlásokkal ellenőrzi, hogy az apartmanozók teljesítik-e adózási kötelezettségüket. Augusztusban pedig közleményben üzent: a lakáskiadás után adózni kell!
Tegyük hozzá, nem ok nélküli az üzenet és az ellenőrzésdömping, hiszen a hírek szerint igen kevesen jelentik be a tevékenységet a jegyzőknél (hozzávetőleg csak minden kilencedik apartmanozó). A piacot jól ismerő szakértők szerint pedig 80 százalékban feketén, azaz adózatlanul megy az üzlet – írta nemrégiben az mno.hu.
Ideje adószámot kérni
Ha valaki nyugodtan szeretne aludni, akkor nincs más választása, mint hogy bejelentse a jegyzőnél tevékenységét és adószámot kérjen, nyugtát vagy számlát adjon, és adózzon. Amire többféle mód is lehet.
De mire számítson, aki eddig feketén űzte az ipart, viszont most a lebukás növekvő kockázata miatt mégis bejelentené a tevékenységét, és adózna? Arra gondoltunk, aki ezt megteszi, az jó eséllyel kockáztatja, hogy visszamenőleg is megadóztatják. Persze ha továbbra sem jelenti be a tevékenységet, ez a veszély akkor is fennáll, hiszen az ellenőrzéseken bármikor lebukhat.
Kíváncsiak voltunk, vajon a NAV hogyan áll a kérdéshez. Vagyis hogy akik eztán bejelentik a turisztikai célú lakáskiadást, azok mire számítsanak: kapnak-e a nyakukba visszamenőleges ellenőrzést? A választ még várjuk, addig is adószakértőt kérdeztünk.
Rizikós eltitkolni a múltat
Mi a helyzet tehát, ha valaki úgy dönt, eztán adózik (de a korábbi bevételeit változatlanul megpróbálja eltitkolni)? Ha az adóhatóság tudja bizonyítani, hogy a bejelentés előtt is volt adózatlan jövedelme a turisztikai célú lakáskiadónak, akkor becsléssel megállapíthatja, hogy visszamenőleg mennyi lehetett az összeg, és arra kivetheti a fizetendő adót – mondta megkeresésünkre Zara László adószakértő. És persze mellé késedelmi pótlékot, bírságot is kiszabhat. (Ami, mint írtunk már róla más témában, önmagában is jelenthet hét számjegyű fizetendőt.)
S hogy vajon visszamenőleg tudja-e bizonyítani a NAV az adózatlan tevékenységet? Az Airbnb-n például fent van, hogy melyik szállásadó mikor csatlakozott a rendszerhez, és olvashatóak a szállást igénybe vevő turisták véleményei is, amiket konkrét igénybevételek alapján írtak. Ez úgy véljük, elég jó kiindulópont lehet a becsléshez, no meg az is, hogy a bejelentés óta mennyit hozott a tevékenység.
A tiszta lelkiismerethez önrevízió kell
Megkérdeztük az adószakértőtől, hogyan lehet teljesen tisztára mosni a fekete tevékenységet, és megváltani a nyugodt alvást. Az önrevíziót javasolta a bejelentéssel párhuzamosan. Előnye az lehet, hogy megúszhatja a szállásadó azokat a húzós bírságokat, amiket akkor kellene megfizetnie, ha ellenőrzést kapna az eltitkolt korábbi jövedelmekkel összefüggésben. Az önellenőrzéskor ugyanis csak a jegybanki alapkamatnak megfelelő pótlékot kell megfizetni. (Az alapkamat pedig most mindössze 1,35 százalék.)
Felvetődhet az is, hogy mi a helyzet, ha valaki csinál egy „szelídített” önrevíziót, bízva abban, hogy ez akkora „piros pontot” jelent a NAV-nál, ami miatt már nem kell ellenőrzéstől tartania. Csakhogy az önrevízió (bár feltehetőleg csökkentheti, de) ki nem zárja az ellenőrzés esélyét. Felkeltheti az adóhatóság figyelmét például az, ha az önrevízióval érintett időszakra jóval kevesebb bevételt vallott be a szállásadó, mint amennyi bevétele a bejelentés után keletkezett – figyelmeztetett Zara.
Fotó: Europress/AFP/Jens Kalaene
Adózva is megéri?
2012-ben azt írtuk, igen. Megkérdeztünk most egy apartmanozót, aki a kezdetektől (2012 óta) legálisan végzi a tevékenységét, ő hogyan látja, adózva is megéri-e a dolog. Zsolt egyébként másodállásban foglalkozik a lakáskiadással és a tételes átalányadózást választotta, mert ezt tartotta a legegyszerűbbnek és legkedvezőbbnek. (A tételes átalányadózás és általában a lakáskiadás adózási feltételeiről itt olvashat.) Az egy szobáért így évi 32 ezer forint adót kell fizetnie, valamint erre (27 helyett csak) 20 százalékos egészségügyi hozzájárulást (ami 6400 forint), valamint idegenforgalmi adót az igénybevétel alapján.
Ez az adózási kötelezettség szerinte nem sok, ezért is mondja, hogy legálisan is megéri a tevékenység. Ahogy ő mondta: meggyőződése, hogy a feketegazdaság nem az Airbnb lényegi része, lehet tisztán végezni.
Hozzátette azonban, hogy tapasztalata szerint erősen szezonális a kereslet, vagyis a nyári 250-300 ezer forintos havi bevétel novemberben akár a harmadára is olvadhat. És itt bevételről beszélünk, amiből még lejön a rezsi és a közvetítők jutaléka meg az általános amortizáció. Ha viszont valaki a saját maga által elvégzett munkát is számításba veszi (takarítás, mosás, stb.) akkor már nem annyira nagy üzlet az egész – jegyezte meg.
Gyanítja, sokan kalkulálnak úgy, hogy nem fizetnek adót, plusz nem számolnak amortizációt, és ez lefelé nyomja az árakat. Olyannyira, hogy éppen azon gondolkodik, inkább átnyergel hosszú távú kiadásra.
