Pénzügy
devizahiteles tüntetés (Array)

Életveszélyes tévedések a (volt) devizahiteleseknél

Tamásné Szabó Zsuzsanna
Tamásné Szabó Zsuzsanna

újságíró. 2015. 07. 13. 11:14

A hazai interneten számos olyan téveszme kering, mely súlyos anyagi veszteséget jelenthet az adósoknak.

Korábban a témában:

Ami a magyar lakosság devizahitelezésében történt, a hazai (pénzügy)történelem drámai fejezetei közé fog bevonulni. Ebből adódón az indulatok hatalmas hullámokat vertek és vernek ma is. Az adósok egy részénél fokozottan megélt indulatok azonban új veszélyeket hordoznak magukban. A hazai interneten számos olyan téveszme kering, mely súlyos anyagi veszteséget jelenthet az adósoknak.

Ha már részeseivé váltunk egy drámának, érdemes legalább néha higgadtan leülni és végiggondolni a realitásokat. Az alábbiakban olyan tévedéseket mutatunk be, melyek nemhogy előrelépést, de súlyos anyagi hátrányt jelenthetnek az adósoknak. Egyúttal ismertetjük a valós döntési lehetőségeket is.

1. „Nemfizetés van! Tiltakozás van! Perlés van!”

2014. közepén (többévnyi rákészülés után) a Kúria meghozta ítéletét a devizahitelek helyzetének általános rendezésére. Ez alapján:
· az egyoldalú kamat és költségemelések, valamint az árfolyamrés alkalmazásából adódó pénzügyi hátrány a hitelfelvevőnek visszajár
· a hitelfelvevő viseli az árfolyamkockázat egészét

Az elmúlt hónapokban megtörtént a banki „elszámoltatás”, az adósok visszakapták a nekik járó összeget és az ingatlanalapú hiteleket néhány kivételes esetet leszámítva forintosították.

Mit tehet az adós ma? Vitathatja az elszámolást, az MNB-hez fordulhat. Életveszélyes azonban érzelmi okok alapján a hitel nemfizetése mellett dönteni. A nemfizetés súlyos következményekkel járhat: késedelmi kamat, követeléskezelési költségek jelenhetnek meg, KHR listára kerülhet az adós (mely önmagában jelentősen korlátozza a pénzügyi döntései szabadságát). A magáncsőd intézményének bevezetésével pedig a Nemzeti Eszközkezelő több ingatlant fog vásárolni… lassan de elkerülhetetlenül létrejön az a jogi környezet, ahol az ingatlanfedezet újra érvényesíthetővé válik a bankok számára…

2. „Aki kiváltja a hitelét, az örökre elvágja bármiféle jogorvoslati lehetőségtől magát!”

A forintosítás óta ma aktív verseny van a bankok között, melynek eredményeként akár 7-8 százalékos havi törlesztőrészlet-csökkenést is el lehet érni. Az idézetünkben jelzett téveszme arra utal, hogy ezzel a lehetőséggel semmiképpen nem érdemes élni. Ezzel szemben a tényhelyzet és a racionalitás alapján a következők állapíthatók meg.

Dr. Winkler Gábor ügyvéd szerint a megkötött szerződéssel szemben kétféle jogi lépést tehetünk:

1. SEMMISSÉG-re hivatkozva pert indíthatunk. A semmiségi kérdések jelentős részét a törvényalkotó a banki elszámoltatás jogi keretrendszerével (lásd fentebb Kúria 2014-es döntése) rendezte. Ami alapján ma semmiségre hivatkozva pert lehet indítani, az jellemzően a következő: a szerződés kötelező tartalmi eleme (pl. kamat) kimaradt a szerződésből, vagy formai hiba miatt áll fenn érvénytelenség (pl. nem arra feljogosított személy írta alá a szerződést). Fontos tudni, hogy a semmiség jogcímén a korábbi szerződés kapcsán hitelkiváltás után is perelhetünk, tehát ebben a vonatkozásban nem szűkülnek a jogi lehetőségek!

2. MEGTÁMADÁS: azok az okok, ami alapján a szerződést meg lehet támadni (tévedés, megtévesztés, fenyegetés, feltűnő értékaránytalanság) valójában az egyéves megtámadási határidő miatt a hitelkiváltáskor jellemzően már nem is állnak fenn. Másrészt a fogyasztói hitelszerződések szigorúbb jogi szabályozása miatt a semmisségi okok egyébként is gyakoribbak lehetnek, mint a megtámadási okok. Így hitelkiváltás során a megtámadás amúgy is korlátozottabb jogát legfeljebb akkor lehet elveszíteni, ha a kiváltandó hitelszerződést az ügyfél megerősíti, vagy a megtámadás jogáról kifejezetten lemond.

Összességében tehát a hitelkiváltás ténye önmagában nem jelenti azt, hogy kiváltott hitelszerződéssel kapcsolatos jogérvényesítési lehetőségeket elveszítjük.

3. „Fixáld a kamatokat? Hahaha… a bank bármikor változtathatja a kamatokat!”

A forintosítást követően az adós nemcsak alacsonyabb kamattal bíró hitellel válthatja ki korábbi hitelét (=alacsonyabb törlesztőrészlet), hanem hosszú távon fix kamatozású hitellel is, mely egyet jelent a törlesztőrészlet stabilitásával.
Miért fontos a törlesztőrészlet stabilitása? A forintosított hitelek törlesztőrészlete 3 havonta változhat a bankközi kamatláb változásával. Ma az adós kockázata tehát az, hogy emelkedni fognak a kamatok, ami a havi törlesztő emelkedését vonja maga után. (1százalékpontos kamatemelés 12 év hátralévő futamidőnél – ez megegyezik a korábbi devizahitelek átlagos hátralévő futamidejével – 4-5 százalékos havi törlesztőrészlet-emelkedést is okozhat.)

3. számú téveszménk azt állítja, hogy hiába cserélnéd hosszú távon fix kamatozásúra a jelenlegi hiteled, a bank bármikor megváltoztathatja annak kamatszintjét. Az elmúlt években bekövetkezett jogszabályváltozások alapján ez teljesen kizárt, amennyiben egy hitelszerződésben adott időszakra fix kamat szerepel, a bank egész egyszerűen képtelen lesz a kamatszint megváltoztatására.

4.,„Ha igazságos az elszámolás, akkor [hitelkiváltással] mi a túrót tudnak csökkenteni ???”

A válasz a kérdésre: a törlesztőrészletet, az alacsonyabb kamatozáson keresztül. A forintosításnál az MNB meghatározta, hogy az immár forintalapú hitelnek milyen kamatozással kell bírnia (ez egyébként kisebb kamatszintet eredményez, mint a forintosítás előtti kamat).

Mindez azonban nem jelenti azt, hogy a banki versenyből adódóan a kamat ne lehetne még alacsonyabb egy másik banknál. Ennek azonban semmi köze nincs az elszámolás igazságosságához.

Összefoglalva:
· Többet ésszel, mint indulattal… (még akkor is, ha sok esetben az indulatnak helye van)
· Érdemes szétválasztani a jogi és pénzügyi kérdéseket
· Ha jogi problémánk van, akkor reálisan tárjuk fel a jogorvoslat lehetőségét
· De ne hagyjuk ki a pénzügyi oldalon elérhető előnyöket lakáshitelünknél.

A pénzügyi lehetőségek elsődleges felméréséhez jó kiindulópont ez a kalkulátor:

Zárógondolat:
Ha jogi problémánk van, mi nem gondolnánk azt, hogy egy pertársaság vagy egy csoportszintű jogi képviselet számunkra megoldást jelenthet. Miért? Mert csupán egy bankon belül is az ingatlanfedezetes devizahitelek 40-50 féle különböző változata valósulhatott meg a múltban. Ha 100. ügyfélként megbízást adunk egy csoportszintű jogi képviselőnek, akkor erős a gyanúnk, hogy a mi ügyünk egyedi részletei elvesznek a tömegben…

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.