A 2015-ös adóévről szóló bevallásban, munkáltatói elszámolásban a családi kedvezmény csak akkor érvényesíthető, ha azeltartottak, kedvezményezett eltartottak – a magzat kivételével – adóazonosító jele a nyilatkozaton szerepel – áll a NAV tájékoztatójában.
Törvény írja elő
Ennek oka, hogy az szja-törvény 2015. január 1-jétől hatályos változtatása szerint az adóelőleg-nyilatkozatban kötelező szerepeltetni az eltartottak, kedvezményezett eltartottak adóazonosító jelét (kivétel a magzat). Azonban átmeneti szabályként az adóelőleg-nyilatkozatban csak 2016. január 1-jétől kell az adóazonosító jelet kötelezően feltüntetni.
Azaz, míg 2015. évben igen, addig 2016. január 1-jétől nem érvényesíthető a kedvezmény, ha az adóelőleg-nyilatkozaton az eltartott (kedvezményezett eltartott) neve mellett kizárólag a természetes azonosító adatai szerepelnek, mint eddig.
Kiket érint?
A 2008. december 8-a után született gyermekeknél automatikusan elkészült az adókártya és azt ki is küldte a NAV, így náluk csak a családi adókedvezmény érvényesítése ezentúl sem okozhat gondot.
Más a helyzet a 2006. január 1-je után (és 2008 december 8-a előtt) születetteknél: nekik a hatóság generált ugyan adóazonosítót, csak nem küldte ki. Akik pedig 2005. december 31-éig születettek, azoknak nem is generáltak számot. Vagyis a szabályváltozás a 9 éven felülieket (illetve szüleiket) érintheti, ha eddig még nem kérték meg az adóazonosítót vagy adókártyát.
Mit kell tenni?
Fontos, hogy a gyerekek részére nem kell feltétlenül adókártyát igényelni. A családi adókedvezmény érvényesítéséhez ugyanis nem a gyermek adókártyájára, hanem adóazonosító jelére van szükség. Maga az adóazonosító jel pedig az e-kártya megjelenésével nem szűnik meg, azt továbbra is az adóhatóság képezi majd meg – tudtuk meg az NGM-től.
Amelyik gyerek nem rendelkezik adóazonosító jellel (akár azért, mert számára azt az adóhatóság még nem volt köteles hivatalból létrehozni), annak a NAV-tól kérhetik meg a 15T34-es nyomtatványon, amelyet személyesen, papír alapon, postai úton vagy akár elektronikusan is be lehet nyújtani. A nyomtatványon be lehet jelölni, hogy adókártyát is kérnek-e, vagy csak adóazonosító jelet.
Az eljárás alapesetben illetékmentes, de ha pl. arról van szó, hogy a már egyszer megkapott adókártya elveszett, megrongálódott, megsemmisült, akkor 3000 forintos igazgatási díjat kell fizetni. Hogy mi szükséges a kiváltáshoz, arról itt talál információt.
Mi értelme, amikor jön az e-kártya?
Van itt egy érdekes egybeesés. Kötelezően előírták az adóazonosító jel feltüntetését a családi adókedvezmény igényléséhez, érvényesítéséhez 2016-tól. És szintén a jövő évtől bevezetnék az egységes e-kártyát, felmenő rendszerben.
Jogos lehet tehát a felvetés, hogy mi értelme kötelezően megkérni az adóazonosító jelet, amikor az egész kártyarendszert megújítják?
Merthogy azt gondolhatnánk, ezzel feleslegessé válnak a frissiben megigényelt adókártyák vagy adóazonosító jelek. Az e-kártya ugyanis tartalmazni fogja az adóazonosító jelet is. Csakhogy nem ráírva, vizuálisan érzékelhető formában, hanem a jogosult szervek számára beazonosítható kódként (az úgynevezett tároló elemen, vagy más néven elektronikus adathordozó egységen).
Ha van igazolvány, ha nincs
Egy gyereknek nem feltétlenül kell hogy legyen személyi igazolványa (illetve a jövő évtől e-kártyája sem, amin rajta lenne az adóazonosító jele), a kiváltás ugyanis nem kötelező (viszont jelenleg 14 év alatt ingyenes). Mi a helyzet, ha van, és mi a helyzet, ha nincs?
Tegyük fel, hogy a kilenc év felettinek egyébként is tervezték jövőre a személyi kiváltását (mondjuk egy külföldi utazás miatt). Jó hír, hogy a tervezet szerint az eljárás illetékmentes lenne mindenki számára, aki 18 évnél fiatalabb és nem rendelkezik más személyazonosító okmánnyal. Azt gondolhatnánk, hogy az e-kártyát érdemes lesz már januárban megkérni, hogy az adókedvezmény év közbeni érvényesítéséhez szükséges adat is rögtön meglegyen. De mivel az e-kártyán a szülő számára olvasható formában nem lesz ott az adóazonosító jel számsora, az alapján nem fogja tudni kitölteni az adókedvezményt igénylő lapot. Úgy tűnik tehát, mindenképpen két kört kell futnia.
Amennyiben pedig a gyereknek van személyije, de nincs adóazonosító jele, akkor is kénytelen utóbbit megkérni a szülő. És ha nincs személyije, és nem is akarnak még neki, szintén.
Még egy darabig marad az adóazonosító jel
Az e-kártyáról szóló törvényjavaslatban rá egyébként, hogy mi lesz az eddigi tb- és adóazonosítóval. Azt írják, hogy ugyan az új kártya elektronikusan tartalmazni fogja a TAJ-t és az adóazonosító jelet, azonban az előterjesztésnek nem célja a TAJ-kártya és az adóigazolvány megszüntetése.
Az e-kártya ugyanis mint írtuk, felmenő rendszerben kerül az állampolgárokhoz. Ráadásul több olyan eset is elképzelhető az előterjesztő szerint, amikor a – jellemzően kiskorú – állampolgár társadalombiztosítási jelre való jogosultságát igazolni kell, azonban még nem rendelkezik személyazonosító igazolvánnyal – érvelnek. A családi adókedvezmény kapcsán látjuk már, mire gondoltak.
Az egyes kártyaleolvasók telepítését, elterjedését követően, valamint az összerendelési nyilvántartás tényleges működését követően lehet megvizsgálni azt, hogy szükséges-e fenntartani a kötelezően biztosítandó TAJ-kártyát és adóigazolványt, vagy ezekre csak szűk rétegnek lesz szükségük – jelentik ki a tervezetben.
Az indoklásban viszont az is szerepel, hogy az e-kártya „biztosítja az állampolgárok számára, hogy egyetlen okmány használatával intézhessék hivatalos ügyeiket, kiemelten az adóigazgatási eljárásokat és a társadalombiztosítási ellátások igénybevételét, ezáltal alkalmas a TAJ kártya és az adóigazolvány
kiváltására… ” Úgy tűnik, ez az ígéret a családi adókedvezmény érvényesítésénél egyelőre nem teljesül.
