Csütörtökön devizasokk érte a világot, amikor a svájci jegybank úgy döntött, hogy eltörli az árfolyamküszöböt. Teljesen váratlanul történt mindez. Az árfolyamküszöböt egyébként elég régóta, 2011 szeptembere óta alkalmazták az euróval szemben.
A döntés a lakosságon, a professzionális piaci szereplőkön át egészen a Nemzetközi Valutalapig mindenkit meglepett.
Szakértők szerint amit lépett a svájci jegybank, az korántsem volt professzionális. Sőt, vannak akik ennél is keményebben fogalmaznak, mondván: hatalmas hibát követtek el!
Óriási baki
Azt hiszem, buta döntést hoztak, ami hatalmas veszteséget okozott a világ minden táján egy csomó embernek – értékelte a svájci jegybank (SNB) árfolyamkorlátjának feladását Dennis Gartman, a CNBC befektetői múlttal rendelkező pénzügyi szakírója, akit a Napi.hu idézett.
Miért boríthatott asztalt Svájc?
Hogy mi lehetett az oka az árfolyamküszöb eltörlésének? A Portfolio.hu cikke szerint erre egyetlen épkézláb magyarázat lehet, méghozzá az, hogy a versenyképes svájci gazdaság miatt mindenképpen felértékelődött volna egyszer a frank, és ennek gátját szüntették meg. Azonban azt is hozzátették rögtön, hogy ez a gondolatmenet több sebből is vérzik. Ha kíváncsi, miért, kattintson!
Svájc is számolhatja a veszteségeket
Azzal, hogy feladta eddigi politikáját, a svájci jegybank óriási veszteségeket szenvedhet el, hiszen az erősebb árfolyamon vásárolt eurója leértékelődik – írta a Napi.hu szakértőkre hivatkozva. A döntés további hatása a svájci tőzsdei árfolyamok gyökeres átértékelődése. Ezzel az alpesi ország sok polgárának okoztak komoly veszteséget. Az utóbbiak aligha találnak jó okot arra, hogy felmentsék ez alól a felelősség alól jegybankjukat.
A frank/euró paritáson, amelyhez az árfolyam a korlát feladása után közelít számos korábban meghozott üzleti befektetési döntés más megvilágításba kerülhet – hívják fel a figyelmet egy további következményre az UBS, a legnagyobb svájci bank elemzői. Bizonyos tervek így elveszthetik vonzerejüket. A helyi cégek jelentős termelést vihetnek el az országból. Összességében olyan deflációs sokk érheti a gazdaságot, amely megelőzte az árfolyamkorlát 2011. szeptemberi bevezetését.
A UBS szakértői úgy látják, hogy a jegybank maga nem vállalt nagy veszteségeket csütörtöki döntésével. Nagyjából 500 milliárd euró lehet a trezorjaiban, amelyen a bukta keletkezik, ám ezzel szemben áll a tavalyi nyereség, amely 38 milliárd frankra rúg. A különbség kezelhetőnek tűnik – jegyzik meg a Napi cikkében.
Ma még tovább romlott a forint a svájci frankhoz képest
A frank-euró küszöbérték 1,2 volt. A küszöb eltörlése után hamarosan 85 centig zuhant egy frank.
A forint piacát rögtön elérte a sokk: az euróval szembeni jegyzések 327 fölé, történelmi mélypontra kerültek, míg a dollár 280-ig emelkedett.
A forint-frank árfolyam is nagyon durván elszállt, ugrándozott, és az elképesztő csapkodás a keresztárfolyamokból számítva 378-as maximális középárfolyamot érinthetett a kurzus – írta a Portfolio.hu. Ezt követően, amikor a frank már paritás fölé került az euróval szemben, a forintjegyzések is lejjebb jöttek.
Péntek reggelre tovább esett a forint, igaz, leginkább a svájci devizával szemben.
Pénteken reggel frank-forint viszonylatban 316,5 forintos jegyzéseket látni, később 319-et is. Amiről azt kell tudni, hogy a csütörtöki jegyzéshez képest nagyjából további 20 százalékos gyengülést jelent!
Nem csak a forinton látszott meg
A régiós devizák vegyesen reagáltak a sokkhatásra, a lengyel zlotyt például a forinthoz igen hasonló erejű hatás érte. Ennek ellenére heti alapon a forint rosszabbul teljesített nála.
Szintén érdekes, írja a lap, hogy a török lírát, illetve a dél-afrikai randot teljesen másképpen érintette mindez, ha az euróval szembeni teljesítményüket vizsgáljuk.
A dollárjegyzések viszont már egyértelmű és általános lökést mutatnak minden, a forinthoz hasonlóan sérülékeny devizánál – jegyzik meg.
