Olvastunk olyan cikket, amely azt írta, hogy az OEP-hez kell bejelenteni a külföldi munkavállalást, 15 napon belül, meg olyat is, hogy a NAV-hoz. És mellé odatették azt is, hogy aki elmulasztja, az több százezer forintos bírságot is kaphat. Ami elég durván hangzik.
Mivel sokakat (a hírek szerint nagyjából 400-500 ezer embert) érinthet a dolog, megkérdeztük a két szervet, mit is kell elintéznünk, mielőtt kimegyünk.
Alapvetően az OEP-nél kell bejelenteni
Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) szerint a kiindulópont azt, hogy az uniós szabályok alapján egy személy kizárólag egy tagállamban lehet biztosított. Amennyiben az érintett személy valamely tagállamban munkavállalóként végzi tevékenységét, járulékfizetése a munkavégzés helye szerinti tagállamban áll fenn. És egészségbiztosítási ellátásokra is ott jogosult teljes körűen.
A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvény szerint pedig az a TAJ számmal rendelkező személy, aki valamely EGT tagállamban, illetve Svájcban, valamint a Magyarország által kötött nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó államban biztosított, köteles a külföldön, illetve a nemzetközi szervezet szociális biztonsági rendszerében létrejött biztosítását és annak megszűnését 15 napon belül bejelenteni.
Amíg kint dolgozunk
A hatályos jogszabályok értelmében a más uniós tagállamban biztosítással rendelkező személy tehát köteles külföldön létrejött biztosítási jogviszonyának létrejöttét és megszűnését is bejelenteni a lakóhelye szerint illetékes kormányhivatal egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szervének. Ebben az esetben a más uniós tagállamban biztosított magyar állampolgár TAJ-a ideiglenesen érvénytelenítésre kerül. Azaz nem fog a magyar társadalombiztosítás hatálya alá tartozni.
Ez azt jelenti, hogy térítésmentesen egészségügyi ellátást Magyarországon az uniós szabályok (pl. a külföldi biztosítója által kiállított Európai Egészségbiztosítási Kártya) alapján jogosult igénybe venni. Ennek hiányában pedig csak térítés ellenében nyújtanak neki ellátást.
Értelemszerűen a más tagállamban munkát végző és biztosított személynek Magyarországon nem áll fenn egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettsége sem (havi 6810 Ft). De ehhez a külföldi biztosítás létrejöttét, illetve megszűnését be kell jelentenie a lakóhelye szerint illetékes kormányhivatal egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szervének.
Ha a bejelentés elmarad
Ha ezt a külföldön dolgozó elmulasztja, akkor magyarországi jogviszonya rendezetlennek számít. És ilyenkor az OEP jogszabályi kötelezettségének eleget téve átadja a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak (NAV) az ügyet, aki az elmaradt járulékfizetés miatt eljárást folytathat le.
A bírságolás a területileg illetékes egészségbiztosítási szakigazgatási szervek hatásköre és illetékessége. A bírság a jogszabályban meghatározott 10 és 100 ezer forint közötti lehet. (Tehát nem több százezer.) Mértéke az elkövetéssel arányos, és megállapításánál az eset valamennyi körülményét figyelembe veszik az OEP szerint.
Nem minden külföldön végzett munkát kell bejelenteni
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) arra is felhívta figyelmünket, hogy a külföldi munkavállalásnak több formája létezik. S ezek közül a kiküldetéshez például nem társul bejelentési kötelezettség. Hiszen ebben az esetben kizárólag a munkavégzés helye változik. Minden egyéb foglalkoztatással kapcsolatos „elem” változatlanul marad. Hiszen a munkáltató nem változik, és továbbra is ő fizeti utánunk a járulékot.
Amikor a NAV-nak kell bejelenteni a külföldi munkát
Kiderült, a NAV-hoz kizárólag abban az esetben kell bejelentést tenni (15 napon belül), ha az adózót egészségügyi szolgáltatási járulékfizetésre kötelezettként tartották nyilván. Vagyis ha olyan személyről van szó, aki a járulékot közvetlenül a NAV-hoz fizette (a már említett minimum 6810 forintot havonta). Például azért, mert álláskereső volt.
Ha ez az adózó életvitelszerűen külföldön él és az adott országban végzett munkavállalásából adódóan egészségügyi szolgáltatásra külföldön lesz jogosult, a ‘T1011 jelű adatlapon kell bejelentenie, hogy Magyarországon megszűnt az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettsége. Az adatlaphoz pedig csatolnia kell a két feltételt – külföldi járulékfizetés, életvitelszerű külföldön tartózkodás – bizonyító dokumentumokat is.
Ilyenkor tehát tulajdonképpen nem is magát a külföldi munkavégzést kell bejelenteni, hanem azt, hogy már nem fizetjük egyénileg a NAV számlájára a járulékot. Mert külföldön a munkáltatónk fizeti.
Ha valaki ezt nem jelenti be, akkor amiatt a NAV rendszerében hiány lesz a kötelezettségeinél. Ilyenkor bírságra számíthat. De hogy mennyire, azt nem közölte velünk az adóhatóság.
Kivétel is van
Aki azonban külföldre távozáskor belföldi lakhelyét felszámolja, és lakcíme megszűnését bejelenti a járási, fővárosi kerületi hivatal okmányirodájához, a NAV-hoz már nem kell bejelentenie a fizetési kötelezettség megszűnését.
A belföldi adókötelezettség is fennállhat
A külföldi munkából származó jövedelem alapvetően külföldön válik adókötelessé. Ez azonban még nem zárja ki a magyarországi adófizetés – hívta fel a figyelmünket az adóhatóság. Hiszen a külföldön dolgozónak is lehet olyan jövedelme (például magyarországi ingatlan bérbeadása) amely után itthon kell adózni. És ha év közben megy ki, akkor is lehet magyar adóbevallási kötelezettsége.
A külföldi munkavégzés tehát nem jelenti automatikusan a belföldi adókötelezettség megszűnését.
Tényleg rizikós?
Kíváncsiak lettünk volna arra is, hogy vajon hány külföldön dolgozót büntettek meg már azért, mert elmulasztotta a bejelentési kötelezettségét, illetve hogy egyébként hányan jelentettek be külföldi munkát, de ezekre a kérdéseinkre nem kaptunk választ. A NAV-nál azért nem, mert nincs ilyen leválogatás.
Mindenesetre mint a válaszokból látszik, az OEP-nél (illetve a speciális esetben a NAV-nál is) előbb-utóbb fény derülhet arra, ha elmulasztottuk a bejelentést. Szóval nem éri meg.
