Bár a jövedelmek eltitkolását és az offshore bankolást nem szünteti meg, mégis jelentős lépés, hogy Svájc tegnap részlegesen elengedte küzdelmét a svájci banktitokért. Az ország belépett ugyanis az OECD adózási egyezményébe, s így arra kötelezte magát, hogy az eddigieknél mélyebben együttműködjön külföldi adóhatóságokkal.
Az OECD bejelentése ellenére a svájci együttműködés kezdetben csak korlátozott lesz. Svájc nem fog automatikusan adózási adatokat megosztani más hatóságokkal, mint teszik az egyezmény egyes aláírói, de válaszolni fog konkrét ügyekben az egyes külföldi hatóságok megkereséseire.
Nem lesz gyors
A ratifikációs folyamat másfél évig is elhúzódhat, különösen akkor, ha népszavazást is kell tartani a kérdésről. Az egyezményhez való csatlakozással Svájc azt reméli, hogy így nem kerül fel az adózási együttműködésben elmaradást mutató országok nemzetközi feketelistájára.
A svájci kormány előző héten azt is bejelentette, hogy felül akarják vizsgálni az Európai Unióval kötött adózási megállapodást, amely a Svájcban letétbe helyezett uniós állampolgároktól származó megtakarításokról szól.
Magyar előny
Magyarországgal egyébként épp egy hónapja írt alá egy adóegyezményt Svájc, amelyben az OECD-egyezményhez hasonló jogokat biztosított a magyar adóhatóságnak.
Az információcserének szigorú szabályai vannak: az illetékes adóhatóság csak akkor élhet e lehetőséggel – például, ha alapos a gyanú arra, hogy a vizsgált adóalanyok valamilyen adóelkerülési technikát alkalmaztak -, és ha már kimerítette valamennyi, a nemzeti adó szabályai által elérhető információforrást.
Mint korábban megírtuk, Magyarországon összesen pár millió milliomos lehet a Credit Suisse kutatása szerint. Összesen körülbelül 400 ezer ember lehet, akinek húszmillió forint feletti vagyona van. Közülük alighanem pár ezer főnek lehet vélhetően svájci számlája.
Az aláírt egyezmény azonban lehetővé teszi, hogy a kormány az összes adóelkerülés-gyanús gazdagra kivesse a 35 százalékos adóelkerülési adót.
