A külföldi tulajdonú cégek majdnem negyede jó évet zárt, a magyar tulajdonú szervezeteknek csak 16,8 százaléka mondhatta ezt el magáról. Az eredményesség viszont független a foglalkoztatottak számától, hiszen mind a legkisebb vállalkozások, mind a több ezer főt alkalmazó gazdasági társaságok között van ilyen, ráadásul iparágtól függetlenül – hívta fel a figyelmet Dara Péter szakértő, a DEVISE Hungary ügyvezető igazgatója a Mi lesz a bérekkel és juttatásokkal 2012-ben? című felmérés adataira hivatkozva.
Ki emeli a bért?
A minimálbéremelés kigazdálkodása terén szintén jelentős a különbség. Az országos kutatás résztvevőinek valamivel több, mint fele érintett a kérdésben. A limit felett keresők 57,5 százaléka külföldi tulajdonú társaságnál dolgozik. A válaszadók 4,42 százaléka azt jelezte (háromnegyedük magyar társaság képviselője), hogy nem tudja kigazdálkodni a minimálbéremelést, s emiatt várhatóan felszámolják a céget. Elbocsátásban látja a megoldást 11,1 százalékuk (négyötödük szintén hazai vállalkozás). Ugyanakkor jóval nagyobb az aránya azoknak a magyar cégeknek, amelyek a hatékonyságnövelésben keresik a megoldást.
Megdöbbentő ugyanakkor, hogy azok is szinte mind magyar tulajdonú vállalkozások, amelyek már tavaly is rossz évet zártak, illetve idén is negatívak a kilátásaik, s mégsem kívánnak semmiféle hatékonyságnövelő intézkedést végrehajtani. Épp ezért lenne kiemelkedően fontos, sőt akár egyes cégek túlélése érdekében elengedhetetlen – épp kulcsfontosságú szerepköre miatt – a menedzsment fejlesztése – vélekedett Dara Péter. Ez azonban igencsak háttérbe szorul a válaszadók tervei alapján.
Erzsébet az első
A Nemzeti Üdülési Szolgálattal együttműködésben készített felmérésből az is kiderült: a béren kívüli juttatások „toplistájának” az első helyén az Erzsébet-utalvány áll. A havi 5 ezer forintos kedvezményes adózási határt figyelembe véve a magyar cégek 81 százaléka, míg a nemzetközi érdekeltségűek kicsivel több mint egyharmada él – többek között a legnagyobb, akár több tíz vagy százmilliárd forgalmat bonyolítóak is. Az ötezer forintos értékhatár felett magasabb összeggel adózó Erzsébet-utalványt biztosítók között ugyanakkor 7,5-szer nagyobb a külföldiek aránya.
A szintén újdonságnak számító SZÉP Kártya vendéglátás alszámlájára adható támogatást a felmérésben résztvevők arányához képest több vidéki szervezet használja ki. Az üdülés támogatásaként szintén a szálláshely alszámlára nyújtható juttatást viszont több budapesti cég biztosítja. A juttatási rangsor 3. helyén szereplő egészségpénztárba és önsegélyező pénztárba fizethető juttatással ugyanakkor mind a legkisebb, mind pedig a legnagyobb munkáltatók egyaránt élnek. Az iskolakezdési támogatást adó munkáltatók 58 százaléka külföldi illetőségű.
