A munkavállalók egészsége és fittsége világszerte meghatározó, a vállalat- és intézményvezetők nem hagyhatják figyelmen kívül. Ugyanis ha a dolgozók egészségesebbek, a teljesítőképességük nő, motiváltabbak, és kevesebb alkalommal mennek betegszabadságra. Ezért anyagilag igen megéri a cégeknek, hogy a munkatársak egészségébe „befektessenek”. Az is fontos szempont lehet az egészségfejlesztési programok kialakítására, hogy ez növeli a dolgozói lojalitást, ugyanis ettől úgy érzik a dolgozók: fontosak a cégnél.
Szemléletváltás kellene
Az elégtelen fizikai aktivitás és helytelen táplálkozás kihat a munkavállalók egészségére és teljesítményére. A munkahely optimális környezet az életmód- és viselkedési változások elérésére, mivel felnőtt életünk közel egyharmadát itt töltjük, és ahol jól összefogott kommunikációval, képzésekkel könnyebb elérni és motiválni az egyéneket – mondta egy sajtóbeszélgetésen a Táplálkozás, Életmód, Testmozgás (TÉT) Platform civilszervezet elnöke, Fazekas Ildikó. A TÉT Platform célja, hogy a lakosság körében hosszabb távon szemléletváltozás következzen be, azaz minél több ember számára természetessé váljon, hogy lehetőségeihez képest aktívan figyel az étkezésére, közérzetére, egészségére, illetve tesz is ezért – például testmozgással.
Köszöntőjében Szekeres Pál, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium helyettes államtitkára hangsúlyozta: „Mára egyre több cég ismerte fel, milyen fontos a munkatársak fizikai, mentális állapotának és a cég arculatát is jelentősen befolyásoló munkahelyi közösség sport általi fejlesztésének támogatása.” A többszörös paralimpiai bajnok sportért felelős helyettes államtitkár szerint rendkívül aggasztó az a statisztikai adat, hogy a magyar lakosság 77 százaléka egyáltalán nem sportol. „Pedig az életminőségünket jelentősen befolyásolja, hogy milyen az életmódunk, eltaláljuk-e a helyes arányokat a munka, a sport, a család vagy a táplálkozás témakörében” – mondta Szekeres Pál. Hozzátette: a balesetét ő sem élte volna túl, ha nem sportolt volna rendszeresen.
A kormány a sportot kiemelt stratégiai ágazatként kezeli. A sportolás elterjesztéséhez azonban az állami források, támogatások emelése, a sportbarát jogszabályi környezet megteremtése kevés: lehet akár annyi euró a sportra, mint amennyi forint van most, nem lesz sikeres a program, ha az emberek nem akarnak sportolni. A felnőtt lakosság körében, a sportolás elterjesztéséhez példaértékű összefogás kellene, amelyben a cégek – mind a munkaadók, mind a munkavállalók –, a civil szféra és a szakemberek is részt vennének – mondta a helyettes államtitkár.
Jó gyakorlatok
Az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet munkatársa, Zentai Andrea elmondta, hogy az OÉTI a munkavállalói számára úgy gondoskodik a mozgás lehetőségéről, hogy munkaidőn belül minden nap fél óra testmozgás engedélyezett. Az ebédet gyümölccsel, salátákkal egészítették ki, ásványvizes ballonokat helyeztek el, és saját fitnesztermük is van. Arra ösztökélik a dolgozókat, hogy sétáljanak a buszozás helyett, járjanak biciklivel, a lift használata helyett inkább lépcsőzzenek.
A MARS Magyarországnál a vállalati kultúra része a sport is – mondta Mayer Zsolt, a vállalati kapcsolatok vezetője. A cégnél rájöttek arra, hogy vannak olyan munkatársak, akik „maguktól” készek arra, hogy sportoljanak. Megkeresték őket, összeültek, hogy hogyan lehetne a többiek számára is vonzóvá tenni a testmozgást, a szenvedélyt átadni a társaiknak. A MARS a lehetőséget megadja, a dolgozók döntése, hogy élnek-e ezzel. Mayer Zsolt szerint igen népszerű a céges „olimpia”, a szűrővizsgálatokon is sokan részt vesznek, és a budapesti 130 dolgozójuk közül 50-nek már van fitneszbérlete.
Pogány Éda, a Coca-Cola HBC Magyarország vállalati kapcsolatok és kommunikációs igazgatója ehhez hozzátette, hogy a cégnek van egy úgynevezett „Testébresztő Programja”, amely bármelyik vállalkozás számára elérhető: az edző ingyen elmegy akármelyik vállalkozáshoz, ha igénylik. Hozzátette, hogy ez nem ad hoc tevékenység náluk, hanem hosszú távú befektetésként tekintenek az egészségfejlesztésre.
1927-ben alapították a Magyar Nemzeti Bank Sportkörét, mára már több mint egy tucat szakosztályuk van. A jegybank dolgozói elkötelezettségi felméréséből kiderült: a közösségépítés egyik fő húzóereje lehetne, ha a sportélet szervezésére a bank nagyobb hangsúlyt fektetne. A dolgozói sportszokásról szóló kérdőív 202 válaszadója közül a sportköri tagok fele, míg a nem sportolók alig tizede várja el cégétől a sport támogatását. A rendszeresen, vagy olykor sportolók több mint negyede nem tagja az MNB Sportkörnek. Többségükben családtagjaikkal, barátaival illetve munkatársaival együtt járnak mozogni. Egy fontos dologra is fény derült: a nem sportolók 41 százalékának nincs az életében olyan közösség, ahová jelenleg tartozna, de kifejezett igénye volna erre – ismertette a kutatást Székely Attila, a Sportkör vezetője.
A gyomor jelez
A Magyar Szabadidősport Szövetség főtitkára, Salga Péter úgy vázolta fel a küldetését, hogy akaratuk ellenére szeretné boldoggá tenni az embereket. Hiszen az átlagembernek büntetés a sport – hiszen például gyakran hallani, hogy a karácsonyi időszak után sokan „kénytelenek sportolni” valamit. A szakember szerint viszont inkább örömszerző forrásnak kellene lennie a mozgásnak.
A kerekasztal-beszélgetésen részt vett még Monspart Sarolta, az Országos Egészségfejlesztési Intézet osztályvezetője, aki elmondta: például a munkahelyi életmódváltó programjuk, a „Közösen könnyebben” sikeres volt. A kis munkahelyeknek nehezebb, a nagyvállalatoknál több lehetőség van – tette hozzá. „A szervezetünk sajnos csak arra figyelmeztet bennünket korgó gyomorral, hogy ennünk kell, arra már kevésbé, hogy mozognunk is kellene. Jó lenne megszerettetni a testmozgást, az életmódsportágakat, pont azokkal, akik erre a legkevésbé mutatnak hajlandóságot, hogy a nehezebben motiválható, önbizalom-hiányos, túlsúlyos embertársainkat is megnyerjük a mindennapi testmozgás szeretetének” – mondta.
