10 százalékkal több cég emelte 2010-ben a béreket, mint ahányan korábban tervezték, a gazdasági várakozások borúlátóbbak voltak annál, mint amit a valóság tükröz – derült ki az Országos HR Benchmark Felmérést bemutató konferencián. Ezek a vállalkozások a felső és középvezetők, a diplomás munkatársak, az ügyviteli és a fizikai dolgozók bérét is emelték, ám nem mindenkinek egyenlő arányban. A béremelés mértéke – pozíciótól és cégtől függően – 1-10 százalék között volt. A két véglet ritka volt, a legtöbb munkaadó körülbelül 3-5 százalékkal növelte a béreket – olvashatjuk a DGS Global és az Ernst&Young közös kutatásában.
A rendezvényen bemutatták a 2011-es bérfelmérést is, amelyből szintén kiderült, hogy a tavalyi évhez képest több vállalkozás engedhette meg magának, hogy fejlessze a béreket. A nem vezetői munkakörökben dolgozók fizetését a válaszadók 69 százaléka emelte, a vezetőkét viszont 11 százalékkal kevesebben. A cégek 3,2 és 6,4 százalék közötti emelésekről számoltak be. A két adat közötti különbség egyik oka az lehet, hogy a Bérfelmérés 2011 adatai egészen frissek, a kutatás májusban zárult le, a HR Benchmark Felmérésben pedig a 2010-ben történt változásokra kérdeztek rá – mondta Szeleczki Zsófia, a DGS ügyvezető igazgatója.
Furcsaságok a bérek körül
Az átlagbér a HR Benchmark Felmérés szerint bruttó 280 ezer forint volt 2010-ben. A férfiak fizetése 306 ezer, a nőké viszont 254 ezer forint volt egy hónapban.
A regionális különbségek csökkentek, ám még mindig jelentősek – derült ki a Bérfelmérés 2011 kutatásból. Az azonos besorolási szintű, de más-más régióban dolgozó bérei között nagyon nagy az eltérés: míg Közép-Magyarországon átlagosan bruttó 998 ezer forint a havi jövedelme a középvezetőknek, addig Észak-Magyarországon egy ugyanolyan szinten dolgozó embernek 837 ezer forint. Az ügyviteli munkatársaknál is van különbség, de nem annyira jelentős (Közép-Magyarországon 225 ezer, Kelet-Dunántúlon pedig 210 ezer forint a havi bruttó bérük).
A konferencia kerekasztal-beszélgetésén a MÁV Gépészet kontrolling-, kompenzációs vezetője, Hajtman Olaf és a B.Braun humánerőforrás-vezetője, Pásztorné Faragó Mária közölte: náluk országosan ugyanakkora fizetésre számíthatnak az azonos pozíciókban a dolgozóik. Kissné András Klára, a Fővárosi Gázművek humán kontrolling csoportvezetője ezzel szemben elmondta, hogy az ország keleti területein – Borsod vagy Hajdú-Bihar megyében – jóval alacsonyabb bérért is találnak munkatársakat, mint a fővárosban vagy Nyugat-Magyarországon. Volt például egy miskolci jelentkezőjük, aki amikor meghallotta, hogy mekkora összeget kínál a cég, azt mondta: ennyiért még az atomfizikát is megtanulja, ha kérik.
Az ágazatok közötti különbség a diplomásoknál a legszembetűnőbb, több százezer forintos különbségeket tárt fel a felmérés. Az egyetemet végzett szakemberek (akik szakértőként, és nem vezetői pozícióban dolgoznak) az energiaiparban bruttó 825 ezer forintot, a közlekedés területén viszont „csak” 546 ezer forintot keresnek. A kutatásból kiderült az is, hogy ugyanannál a vállalatnál az informatikai igazgató bruttó bére 844 ezer, a humán terület vezetőjének a fizetése viszont 632 ezer forint volt – pedig mindketten azonos szinten álltak a vállalati ranglétrán.
Az éves átlagbérek alakulása. Forrás: DGS Global Bérfelmérés 2011.
A bérfelméréshez összesen 22 ezer egyedi pozícióra szolgáltattak a cégek adatot. A válaszadók csaknem harmada a járműipart képviselte, 16 százalékuk pedig az energiaszolgáltatókat.
A diplomásokat a legnehezebb megtartani
A HR Benchmark Felmérésben a cégek csak megerősíteni tudták az évek óta ismert tényt, miszerint a leginkább a szakmunkás, mester szakmunkás pozíciók betöltése a legproblémásabb. Ennek az egyik oka a szakképzés minőségének romlása, illetve az, hogy a kétkezi munka elveszítette a vonzerejét.
A hiányszakmák között az idén először szerepelnek az orvosok és az egészségügyi dolgozók. A cégek szerint a pr-es, marketing, illetve humán szakemberekből van igazán túlkínálat a munkaerőpiacon, és listát a jogász vezeti.
A jó szakemberek megtartása is egyre nehezebb, hiszen a kevés rendelkezésre álló mestert a cégek egymástól „vadásszák el”, így a gyenge megtartó erővel bíró vállalat szinte ellehetetlenül. Ám mégsem a fizikai munkások fluktuációja a legmagasabb, sokkal hamarabb elhagyják a céget a diplomások, az ő megtartásuk a legnehezebb.
A vállalatok fele foglalkoztat nyugdíjast, a 38 százalékuk pedig kölcsönzött munkaerőt is. A távmunka egyre népszerűbb, a cégek negyedénél van olyan alkalmazott, aki ilyen módon dolgozik. A válaszadók harmadánál vannak megváltozott munkaképességű emberek.
Nőtt a HR szerepe
Az éves benchmark-kutatások indulásakor – hat éve – még a válaszadók felénél nem volt HR-osztály. A DGS Global és az Ernst&Young tapasztalata szerint az 50 főnél kevesebb embert foglalkoztató cégeknél is egyre fontosabbá válik a humánerőforrás-gazdálkodás, egyre több kisvállalkozás foglalkoztat HR-szakembert, akik a fontosabb üzleti döntésekben is részt vesznek. A HR-esek 60 százaléka nyilatkozott úgy, az ügyvezetés stratégiai partnerként tekint rájuk
Sok vállalkozásnál van HR-stratégia, ez a teljesítményértékelést, a képzéseket, a bértervezést, a létszámtervet, a kiválasztás alapelveit, illetve az ösztönző rendszert tartalmazza. A képzési és az innovációs hozzájárulást a cégek nagy része nem használja fel, ennek okaként a bonyolult adminisztrációt jelölték meg.
