Jó lenne, ha valóban lenne szoros összefüggés a minimálbér-, és átlagbér-emelkedés között, de erről nincs szó – mondta Pataky Péter, az MSZOSZ elnöke az fn.hu kérdésére. Az kétségtelen, hogy a minimálbér szintje hat az átlagbérre, de az összefüggés nem szoros, és nem is azonnali – tette hozzá a szakszervezeti vezető.
„Statisztikailag bizonyítható tapasztalat, hogy az átlagos béremelés rendre magasabb a minimálbér-emelésnél. Ezért állítom, hogy a versenyszférában sem csökken senkinek a nettó bére jövőre” – mondta korábban Matolcsy György az fn.hu-nak.
A bruttó bérek alakulása itt, a minimálbéreké itt tekinthető meg.
2000–ről 2001-re 57 százalékkal nőtt a minimálbér, a bruttó átlagbér valamivel 18 százalék fölött nőtt. Kiugróan nőttek tehát a bérek, de nem a minimálbér emelkedésének szintje fölött. Igaz, 2001 kivételes év volt, általában nem ilyen extrém mértékben növekedik a minimálbér.
2001-ről 2002-re 25 százalékkal nőtt a legkisebb bér összege, az átlagbérek pedig ismét 18 százalék körül. A következő évben változatlanul maradt a minimálbér, de az átlagbér jó 12 százalékkal emelkedett. Az összefüggés tehát nem tűnik annyira egyszerűnek.
Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára, az OÉT munkaadói oldalának a szóvivője az fn.hu-nak elmondta, hogy a minimálbér – mint a legalacsonyabb bértarifa – emelése globálisan általában „felnyomja” az ennél magasabb béreket is. Ám ez az emelkedés nem általános érvényű, azaz nem minden ágazatban olyan arányú, mint a törvényben meghatározott legkisebb munkabér emelkedése. A minimálbér és a szakképzettek bérminimumának növekedése alulról hat a magasabb bérekre is, de csak a versenyképes ágazatokban, a jól menő vállalkozásoknál nőnek a bruttó fizetések – főként ott, ahol kevesebb minimálbéres dolgozót alkalmaznak.
oszkó is bajban volt a statisztikákkal
Mielőtt olvasóink részrehajlással vádolnának bennünket, idézzük föl, hogy a szocialisták pénzügyminiszteréről, Oszkó Péterről is megírtuk, hogy kissé talán túlzottan kreatívan használja a statisztikákat.
Oszkó az fn.hu-nak adott interjújában a szlovák munkanélküliségi adatokra hivatkozott, amikor a járulékcsökkentés sikeréről beszélt.
„Csak arra vállalkozhattunk [a járulékcsökkentéssel], hogy a munkanélküliség növekedési ütemét lassítsuk, s ez sikerült is – a szlovák munkanélküliségi adat magasabb, mint a miénk, pedig egy erősebb állapotban érte a gazdaságukat a válság, mint a mi gazdaságunkat” – mondta az interjúban a pénzügyminiszter.
Az érvvel pusztán annyi a probléma, hogy Szlovákiában a munkanélküliségi ráta mindig is magasabb volt, mint Magyarországon, amióta csak összehasonlítható adatok rendelkezésre állnak.
Erről könnyedén meggyőződhet bárki a szlovák statisztikai hivatal honlapjára kattintva, ha az elmúlt negyedévek adatait megnézi, avagy merenghet a régmúlton korábbi évek összehasonlító adatait tanulmányozva a KSH honlapján – írtuk korábbi cikkünkben.
