Jobban szolgálná a foglalkoztatás bővítésének célját, ha a járulékcsökkentésre fordított pénzt – vagy annak legalább egy részét – a munkaerőpiac számára hasznos képzésekre költenék – mondta el az FN.hu megkeresésére Adler Judit, a GKI kutatója.
példák költségarányokra
Az egészségügyi szolgáltatásoknál átlagosan 26,6, a vendéglátásnál 16,6, a járműiparnál 4, a vegyiparnál 5,6 százalékos a bérköltségek aránya az APEH-nél a 2006. évi társaságiadó-bevallások adatai szerint.
Forrás: Gazdasági és Szociális Adattár
A szakember kifejtette: a vállalkozások költségszerkezetében a bérköltség alacsony arányú, nagyjából 20, az iparban körülbelül 10 százalék. A bérköltségnek is csak egy kisebb részét jelentik a járulékok, így a rész részének csökkentése olyan alacsony változást idéz elő az összköltségben, hogy a járulékcsökkentési intézkedéseknek legfeljebb gesztusértékük lehet.
Hanti Erzsébet, az MSZOSZ munkaügyi szakértője szintén nem hiszi, hogy a járulékcsökkentés bárminő érdemleges hatással lenne a foglalkoztatottságra. A szakértő az FN.hu megkeresésére elmondta: a foglalkoztatottak számának utóbbi hónapokban történő viszonylagos stagnálása nem hozható összefüggésbe sem a válság enyhülésével, sem a járulékcsökkentéssel, annak pusztán szezonális okai vannak.
Statisztikák ízlés szerint
A Központi Statisztikai Hivatal nemrégiben megjelent, a foglalkoztatottak számára vonatkozó statisztikái, amelyek már az első „járulékcsökkentett” hónap adatait is tartalmazzák, szerencsés helyzetbe hozták a politikusokat.
Aki a kormányzat elhibázott válságkezelése miatt csökkenő foglalkoztatásról akar beszélni, az a létszámról és keresetekről szóló gyorsjelentésre hivatkozhat, aki pedig a kormány hozzáértő válságkezelése miatt emelkedő foglalkoztatottságról szeretne beszélni, annak ott a foglalkoztatottságról és munkanélküliségről szóló gyorsjelentés.
Az előbbi szerint ugyanis 2 665 500-ról 2 657 900-ra csökkent a foglalkoztatottak száma júniusról júliusra, míg az utóbbi szerint az április–júniusi időszak 3 797 100 foglalkoztatottja a május–júliusi időszakra 3 811 000-re nőtt. (Az első az 5 fő felett foglalkoztató cégekre s az állami szférára, utóbbi „mindenkire” vonatkozik. A módszertan is más: az előbbinél lejelentik az adatokat, az utóbbinál az adat kérdőíves megkérdezésen, tehát mintavételen alapul. A számok változásából nyilvánvalóan hiba lenne nagy ívű következtetéseket levonni.)
Kétséges érv
Oszkó Péter pénzügyminiszter az FN.hu-nak adott interjújában nem a fenti statisztikákra, hanem a szlovák munkanélküliségi adatokra hivatkozott, amikor a járulékcsökkentés sikeréről beszélt.
„Csak arra vállalkozhattunk [a járulékcsökkentéssel], hogy a munkanélküliség növekedési ütemét lassítsuk, s ez sikerült is – a szlovák munkanélküliségi adat magasabb, mint a miénk, pedig egy erősebb állapotban érte a gazdaságukat a válság, mint a mi gazdaságunkat” – mondta az interjúban a pénzügyminiszter.
Az érvvel pusztán annyi a probléma, hogy Szlovákiában a munkanélküliségi ráta mindig is magasabb volt, mint Magyarországon, amióta csak összehasonlítható adatok rendelkezésre állnak.
Tátrai papírtigris
Erről könnyedén meggyőződhet bárki a szlovák statisztikai hivatal honlapjára kattintva, ha az elmúlt negyedévek adatait megnézi, avagy merenghet a régmúlton korábbi évek összehasonlító adatait tanulmányozva a KSH honlapján.
Hanti Erzsébet szerint Szlovákia példája is mutatja, hogy pusztán a közterhek mértéke nem határozza meg a foglalkoztatottság mértékét, hiszen Szlovákiában alacsonyabbak a közterhek, mint nálunk, a munkanélküliségi ráta mégis mindig is magasabb volt. Szlovákia a foglalkoztatási gondjait nem tudta néhány nagy autógyár bevonzásával megoldani, ráadásul ennek az egyoldalú gazdaságpolitikának a hátulütői most, a válság idején ütköznek ki igazán – tette hozzá a szakértő.
út az 5 százalékpontos járulékcsökkentésig
2006, választási kampány A Fidesz meghirdeti a 10 százalékpontos járulékcsökkentés programját. A párt szerint emiatt annyival több munkahely lesz, hogy a többlet-járulékbevétel lesz a fedezete a 14. havi nyugdíjnak.
2007 november A Gyurcsány-kormány pénzügyminisztériuma rendel egy tanulmányt a Kopint-Tárki Zrt.-től az adóbázis szélesítésének nemzetközi tapasztalatairól. A tanulmány szerint hazánkban – nemzetközi összevetésben – a munkát s a fogyasztást terhelők adók magasak, a tőkét terhelők alacsonyak. A tanulmány javasolja az ingatlanadó bevezetését, s hogy az ebből befolyt összegből csökkentsék a járulékterheket.
2007 december A Gazdasági Versenyképességi Kerekasztal (GVK) is 8-10 százalékpontos járulékcsökkentést javasol, az érv: magasabb a munkát terhelő adók szintje, mint az EU átlaga. A GVK a járulékcsökkentést az ugyancsak EU átlag fölötti fogyasztási adó megemeléséből finanszírozná. (A kerekasztal tagjai jelentős részben a vállalkozások érdekképviselői, üzletemberek voltak, mellettük helyet kaptak tudományos kutatók is. A munkavállalókat egy személy, Gaskó István képviselte.)
2008 február Gyurcsány előadást tart, amelyben három lehetséges adóreformtervet tár a nagyérdemű elé. Ezek egyike a „járulékközpontú”.
2008 augusztus Napvilágot lát a Fideszben nagy tekintélynek örvendő gazdasági szakértők, Cséfalvay Zoltán és Matolcsy György által is jegyzett „Megújított szabadelvű és szociális piacgazdaság Magyarországon” címet viselő tanulmány. A szerzők a járulékok csökkentését, s a vagyoni és forgalmi típusú adók emelését javasolják (tipikusan ilyen az ingatlanadó, s az áfa).
A 4 nagy adótanácsadó multi – PricewaterhouseCoopers , Deloitte, Ernst & Young, KPMG – adóreform-elképzelést tesz közzé. Ennek meghatározó elemei a 10 százalékpontos járulékcsökkentés, az áfaemelés, s az ingatlanadó bevezetése. Az egyik adótanácsadó cég – Deloitte Zrt. – vezetője a jelenlegi pénzügyminiszter, Oszkó Péter.
Gyurcsány Megegyezés címmel esszét tesz közzé fizetett hirdetésként a Népszabadságban. Ebben közli, hogy a kormány adócsökkentési alapot képez, s az adócsökkentés következtében föllépő fehéredési hatás többletbevételét fordítja további adócsökkentésekre. Így négy év alatt csökkentené a járulékokat 10 százalékponttal.
2008 október Gyurcsány közli: válság van, így nincs mód semmilyen adókönnyítésre, változatlanul maradnak az adótörvények.
2009 január Gyurcsány az Országgyűlés rendkívüli ülésén mégis bejelenti: mérsékelné a járulékkulcsokat. Megemelné viszont az áfát, ingatlanadót vezetne be.
2009 április Kiderül a Bajnai-program: ugyancsak tartalmazza a járulékcsökkentést, az áfaemelést s az ingatlanadó bevezetését.
2009 július 1. Életbe lép az 5 százalékpontos járulékcsökkentés a minimálbér kétszereséig, ez jövőre már a teljes munkabérre kiterjesztődik.
