Az amerikai szépség többet keres
Közgazdászok szépségprémiumnak nevezték azt a jelenséget, hogy az átlagnál jobb megjelenésű emberek törekvéseiktől függetlenül az élet minden területén sikeresebbek. Amerikában a vonzó férfiak 5 százalékkal többet keresnek kevésbé sármos társaiknál, a nőknél ez az arány 4 százalék.
Vezetők és emberierőforrás-menedzserek szerint a munkaerőpiacon többé nem lehet figyelmen kívül hagyni a szépséget – írja a Newsweek. 57 százalékuk szerint a képzett, de kevésbé vonzó jelöltek kisebb eséllyel nyernek felvételt. A vezetők a munkavállalók tulajdonságainak rangsorolásakor a tapasztalat kiemelkedő szerepét, a magabiztosság és a külső követte, míg a végzettség csak a negyedik helyre került. Ez a munkaerőpiac új valósága: átlagos végzettséggel is ügyesen, jól lehet boldogulni. A megkérdezettek több mint fele azt tanácsolja, hogy a jelentkező ugyanannyi pénzt és időt töltsön külsejével, mint egy hibátlan önéletrajz összeállításával.
A pszichológiában a halo-effekt, azaz holdudvarhatás arra utal, hogy a vonzó férfiakat és nőket intelligensnek és kompetensnek tartjuk. Ez már az óvodáskorban megjelenik, amikor a gyerekek azt mondják, hogy „Hófehérke okos, mert szép”. Ezzel ellentétes, a „szépség-előítélet” nevű hatás szerint fenntartásaink vannak a kevésbé vonzó megjelenésű kollégákkal szemben. Ezért alakulhat ki, hogy a túlsúlyos nők 60 százaléka, a túlsúlyos férfiak 40 százaléka a munkaerőpiacon diszkriminációval szembesül.
A szépségnek is megvan az ára: a vonzó nőket „megbüntethetik” a munkahelyen, amit bimbóeffektusnak neveznek: férfi és női kollégáik egyaránt túl nőiesnek és kevésbé intelligensnek tartják őket.
Itthon is számít a külső
„Magyarországon is számít a megjelenés, főként az ápoltság” – állítja Juhos Andrea, a DBM Magyarország tanácsadó cég ügyvezetője. Az ápoltság a kiválasztási folyamat során a cégkultúrának megfelelő ruházatot, megjelenést, haj- és ékszerviseletet jelenti. A HR-tanácsadó kiemelte, hogy az attraktív hölgyeknek tudniuk kell élni kedvező adottságaikkal, és a megpályázott pozíciótól függ, hogy mennyire érdemes hangsúlyozni adottságaikat. A jelentős túlsúly kedvezőtlen képet alakít ki a jelentkezőről, mert azt sokszor negatív tulajdonságokkal – nem figyel magára, lustaság, önkontroll hiánya – társítja az interjúztató.
„A megjelenés, a külső Magyarországon fontos, de még nem tartunk az amerikai sznobériánál, hogy plasztikai műtétekre menjenek az emberek. A munkaerőpiacon a hölgyek esetében hangsúlyosabb a kedvező külső. Ugyanakkor a front line, például értékesítési munkakörben dolgozó férfiak körében is előnyt élvez egy attraktívabb munkatárs az azonos szakmai felkészültséggel és jó kommunikációs készséggel rendelkező társaihoz képest” – mondja Kelkó Tamás, a Human Select ügyvezetője. Arra a kérdésre, hogy fizetési különbségben is megjelenik-e a vonzó külső, nem adott egyértelmű választ, viszont egy kedvező megjelenésű munkatársnak ebben a helyzetben is jobb a tárgyalási pozíciója.
„Az értelem a fontos; az, hogy a munkavállaló értsen a feladathoz, a szépség pedig relatív” – vallja Jáhny Ákos, a Balance J&B Consulting Kft. ügyvezető igazgatója.
„Az AT WORK Kft. törekszik arra, hogy ignorálják a jelentkezők külső megjelenését, a kiválasztás kompetenciák szerint történik” – mondja Balázs Györgyi, a cég HR-tanácsadója. Hozzátette, hogy vannak olyan munkakörök, ahol elvárás az ápoltság, a jó megjelenés.
