Pénzügy

Tavaszi állásmustrák

admin
admin

2007. 05. 24. 07:16

Az összevont fővárosi állásbörze ugyan elmaradt, de szerte az országban egyre több helyen találkozhatnak a munkát kereső frissdiplomások és a cégek képviselői. Előbbiek még mindig nem elég tudatosak: a fő kérdésük a fizetés, de nem biztos, hogy van náluk önéletrajz.

Börzetavasz


Idén tavasszal Magyarországon szinte mindegyik felsőoktatási intézmény rendezett állásbörzét. Március elejétől május közepéig az egyetemek és a főiskolák egy- vagy kétnapos rendezvénnyel várták a látogatókat. Az ELTE az idén rendezte meg először az összegyetemi állásbörzét, az összevont Budapesti Állásbörzét őszre halasztották, de emellett a BME novemberben még egyszer megrendezi a Műegyetemi Állásbörzét.

Egyre több állásbörzét tartanak országszerte, nemcsak a felsőoktatási intézmények, hanem az önkormányzatok és közösségi központok is szerveznek ilyeneket. Az országos börzék mellett megjelentek a regionális vagy megyei karrierexpók, és legtöbbször kísérő rendezvényekkel is megfűszerezik a kiállításokat a rendezők.

Egy országos állásbörzén a cégek standjai mellett a külföldi munkát vagy ösztöndíjat kínáló szervezetek is feltűnnek, ám a lényeg mégis a cégek munkaerő-toborzása. Legtöbbször felállítanak olyan pavilonokat is, ahol álláskeresési tanácsokat adnak az érdeklődőknek, vagy grafológiai elemzéseket készítenek, de akár még pályaorientációs tanácsadásokkal is segítenek a hallgatóknak.

A cégek véleménye a legfontosabb

„Az április végi Műegyetemi Állásbörzén 209 kiállító mutatkozott be, köztük jóval több külföldi, mint eddig bármikor. Voltak cégek Belgiumból, Csehországból, az Egyesült Királyságból, Franciaországból, Németországból, Norvégiából, Svédországból, Szingapúrból és az USA-ból, illetve az Állásbörze Felkészítő Napok is minden eddiginél sikeresebb volt, rengeteg érdeklődőt vonzott” – mondta a FigyelőNetnek Fortuna Zoltán, a szervező BME Diákközpont igazgatója.

„A Miskolci Egyetemi Állásbörzén minden évben kérdőívet töltetünk ki a részt vevő cégekkel, hogy megtudjuk, mi a véleményük a rendezvényünkről” – mesélte Herpai Gábor, a Miskolci Egyetem (ME) Diák Irodájának vezetője. A kérdőívben rákérdeznek arra, hogy tetszett a kiállítóknak a börze szervezése, az egyes cégek mennyi frissdiplomást kívánnak foglalkoztatni, mennyi állásajánlattal érkeztek, milyen kompetenciákkal rendelkező munkaerőt keresnek, ám az is fontos kérdés, hogy mi az általános vélemény a Miskolcon végzett hallgatókról. Az április elején megrendezett miskolci állásbörzén csaknem 2000 látogató vett részt.

A BME-ben is végeznek felméréseket, a látogatók számával való megelégedettség megítélését viszont minden alkalommal a kiállítókra bízzák, mert úgy gondolják, hogy a minőség megítélése, eldöntése a vevők dolga. „Mi évek óta olyan paramétereket értékeltetünk a kiállítókkal, amelyekre szervezőként ráhatásunk lehet, még ha az a mutató nevéből nem is tűnik ki azonnal. Mint mindig, most is a látogatók tudásával, felkészültségével vannak legkevésbé megelégedve a kiállítók” – mondta Fortuna Zoltán.

Gyakorlat nélül nem kell

„Az állásbörzén azok a cégek vesznek részt, amelyek egyszerre több frissdiplomást keresnek, de azok is, amelyek leginkább 2-3 éves szakmai gyakorlattal rendelkezőket várnak. Ezt mutatja, hogy az Állásbörze Kalauz című kiadványunkban közölt adatok alapján a kiállítók átlagosan 49 diplomásnak kínáltak állást, ebből frissdiplomások számára csak húszat” – nyilatkozta dr. Herpai Gábor.


Fortuna Zoltán elmondta, hogy idén a cégek közel egyenlő arányban kerestek legfeljebb egy év szakmai gyakorlattal rendelkező frissdiplomásokat, és 1-3 év gyakorlattal rendelkező szakembereket. Három évnél több szakmai gyakorlattal rendelkező munkavállalókat a cégek körülbelül negyede keresett, és a válaszadóknak csaknem a fele igényelt a fiatal diplomásoktól szakmai gyakorlatot, átlagosan fél évet.

Nem eléggé tudatosak

„Nemcsak mi, hanem a kiállítók is úgy gondolják, hogy a látogatók nem eléggé felkészültek. A hallgatók nem hoznak magukkal önéletrajzot, nem a megfelelő ruházatban jelennek meg, nem készülnek fel a cégekből. Pedig már a börzén is számít az első benyomás. A hallgatók nem mernek kérdezni, bár a cégek sem elég kezdeményezőkészek. Hallgatóként nem elég kijönni a börzére és sétálgatni a standok előtt – jellemezte a látogatókat a BME Diákközpont igazgatója. Hozzátette, arra buzdít mindenkit, hogy merjen kérdezni: milyen állásajánlatok, pozíciók vannak a cégnél, mik az előrejutási lehetőségek, és mit terveznek a jövőben.

Hasonló tanácsokat fogalmazott meg Herpai Gábor is: szerinte a hallgatóknak kötelező lenne felkészülniük a cégből. Az ME Diák Irodán év közben is rendeznek különböző céges szakmai napokat és karrierprogramokat, ahol úgy ismerkedhetnek meg egy-egy vállalattal, mintha az állásbörzén a standnál kérdezősködnének.

Fortuna Zoltán a passzív viselkedésű cégeknek azt javasolja, hogy pozitív, a cég értékrendjéről, kultúrájáról árulkodó szlogenekkel bombázzák a hallgatókat, alkalmazzanak figyelemfelkeltő dekorációt. „Ma már nem elég a pult mögött várni az érdeklődőket, ugyanis például a mérnökök különösen jó lehetőségekkel rendelkeznek, és éppen ezért válogathatnak is. Én a cég képviselői helyében leszólítanám az érdeklődőket, megpróbálnám megtudni, hogy mit keresnek, és segíteni nekik abban, hogy nálam találják meg azt, amit szeretnének” – tette hozzá.

Milliós ráfordítás

A Nestlé Hungária Kft. HR-munkatársa, Fekete Balázs elmondta, hogy az idén három állásbörzén vett részt a cég, Miskolcon és két budapesti börzén. 15-20 állást kínáltak 1-2 éves tapasztalattal rendelkező pályakezdők számára: a vidéki gyárakba mérnököket, a budapesti központba közgazdászokat kerestek. Arról nincsen pontos statisztikájuk, hogy az állásbörzéken jelentkezettek közül hány embert vesznek fel, mert az önéletrajzok az adatbázisukba kerülnek, és elég sok a spontán jelentkező is.

„Az álláskeresők felkészültsége nem mindig megfelelő, sokszor előfordul, hogy odatéved a standhoz egy politológus, bányász vagy informatikus, akiknek nem tudunk ajánlatot tenni – ilyenkor eléggé csalódottak. A leggyakoribb kérdések azok, hogy mit tudunk ajánlani, a szakmai gyakorlati helyekről érdeklődnek és a juttatási csomagjainkról. Ezek a gyakori kérdések szerepelnek a honlapunkon is, a legtöbb az állásbörzéken feltett kérdésekből született” – mondta a FigyelőNetnek Fekete Balázs. Hozzátette, hogy bár egy állásbörzén való részvétel milliós nagyságrendű kiadás a cégnek – ebben benne van a stand bérlete, a saját költségek és a bemutatkozó termékek ára is, mégis megéri jelen lenni.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.