Pénzügy

Telefonos segítség munkavállalóknak

admin
admin

2007. 03. 28. 13:44

Pszichológiai, jogi de akár életvezetési segítséget is nyújthatnak a vállalatok a dolgozóknak egy viszonylag új HR-szolgáltatás keretében. Mindez arra az alapigazságra épül, hogy növekszik a munkahelyi teljesítmény, ha a dolgozók nem a saját problémájukkal foglalkoznak.

A dolgozók hatékonyságának növelése és a kiadások csökkentése régóta a legfontosabb HR-kihívások közt szerepel, de az utóbbi években azonban a dolgozói elégedettség növelése is előtérbe került. Az EAP (Employee Assistance Program) épp ez utóbbi területre fókuszál: a munkavállalók személyes és munkával kapcsolatos problémáit oldja meg. A jogi, pszichológiai vagy akár pénzügyi tanácsadók segítségével megoldódnak a gondok, így a dolgozó hatékonysága is nő, miközben csökken a hiányzások száma.

Itthon ismeretlenek

Az Amerikai Egyesült Államokban csaknem száz éve felismerték, hogy szervezetten kell segíteni az alkohollal küzdő dolgozókat, maga az EAP-szolgáltatás azonban csak az 1940-es években terjedt el, majd fokozatosan bővült a szolgáltatások köre is. Manapság általánosan elterjedt, hogy a hét minden napján hívható segélyvonal másik végén szakképzett pszichológusok és egyéb tanácsadók próbálják megoldani a problémákat. Az alapszolgáltatás általában ötalkalmas beszélgetést takar, ugyanakkor bizonyos esetekben ez elhúzódhat. Például akkor, ha valaki szenvedélybetegséggel küzd. A tanácsadó pszichológusok ilyenkor tovább is irányíthatják a munkavállalót, de sor kerülhet személyes tanácsadásra is. Mindez Magyarországon ilyen szervezett formában egyelőre ismeretlen, mindössze néhány cégnél működik pszichológus vagy éppen adótanácsadó.

EAP-szolgáltatások


Pszichológus, jogász, pénzügyi tanácsadó – leggyakrabban ezekhez a szakemberekhez fordulnak a dolgozók. Ugyanakkor például az Egyesült Államokban az életvezetési tanácsadásnak is nagy hagyományai vannak: amikor valaki a gyermekét készül beiskolázni vagy bébiszittert keres, akkor is segítenek. Végh Attila, az alapítvány elnöke elmondta, hogy ezek mellett cégösszeolvadásoknál, leépítéseknél is lehetnek olyan problémák, amelyeket tanácsadók segítségével tudnak megoldani a dolgozók.


Pszichológusra van szükségünk

Az egyik nemzetközi EAP-szolgáltató cég, az ICAS az első, amelyik Magyarországon is be akarja vezetni ezt a HR-szolgáltatást. Az EAP Alapítvány már elvégzett egy kutatást is, amelynek eredményei azt mutatják, lenne igény rá: az ezer megkérdezett mindössze 12 százaléka vett már igénybe jogi tanácsadást, pszichológushoz vagy pénzügyi tanácsadóhoz azonban ennél is kevesebben fordultak.

Arra a kérdésre, hogy fordulnának-e tanácsadóhoz, ha az számukra nem kerülne pénzbe, a dolgozók hetven százaléka azt mondta, hogy valamelyiket biztosan igénybe venné. A kutatásból az is kiderült, a munkavégzés hatékonyságát negatívan befolyásoló problémák közül a stressz hat leginkább – ez a hazai dolgozók nyolcvan százalékára hat, míg külföldön az ötven százalékot sem éri el. Többek között ezért is várható, hogy – ha Magyarországon is elterjed ¬az EAP-szolgáltatás -, sokkal többen fognak tanácsadóhoz fordulni, mint külföldön, ahol egy átlagos vállalat dolgozóinak 12-20 százaléka veszi igénybe valamelyik szolgáltatást.

Titokban marad, de megtérül

A tanácsadók természetesen nem adhatják ki a hozzájuk fordulókat, rendszeres időközönként azonban beszámolókat készítenek a cégvezetésnek arról, milyen problémákkal fordulnak hozzájuk leggyakrabban. Ebből sok minden kiderülhet, akár az is, hogy például egy konkrét vezető viselkedése milyen problémát okoz a munkavállalóknak. Ugyanakkor a vezetés számára a megtérülés az egyik, ha nem a legfontosabb kérdés. Az EAP Alapítvány kuratóriumi elnöke, Végh Attila elmondta, az EAP-szolgáltatásokba fektetett pénz a vállalatoknak legalább négyszeresen, de akár tízszeresen is megtérül. Leginkább azzal, hogy csökken a problémák miatti hiányzások száma, a nemzetközi statisztikák szerint akár ötven százalékkal.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Kecskemét, 2017. március 3.
Stadler József akasztói vállalkozó az ellene költségvetési csalás bûntette és magánokirat-hamisítás vétsége miatt indított büntetõper tárgyalásán a Kecskeméti Törvényszéken 2017. március 3-án. A bíróság a vádlottat öt év börtönbüntetésre ítélte.
MTI Fotó: Ujvári Sándor
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.