Pénzügy

Felsőoktatási toplisták: ki hogy végzett?

admin
admin

2006. 02. 01. 07:28

Az egyetemi felvételi átalakulása és a többciklusú felsőoktatási rendszer bevezetése lavinát indított el: az elmúlt év őszétől folyamatosan jelentek meg a felsőoktatási intézményeket összehasonlító rangsorok. Az értékelés szempontjai sokfélék, de az abszolút győztesek a nagy tudományegyetemek.

Heti Válasz: a minimalista

Az október közepén megjelent lapszámban 16 oldalas mellékletet szántak a rangsornak. Az elemzés mindössze a három legnépszerűbb kart veszi figyelembe: a jogit, a közgazdaságit, valamint a szálloda- és idegenforgalmit. Hat szempont alapján készült a rangsor, számított például a túljelentkezés, a nagyvállalatok és fejvadászok igényei, és a diák-tanár arány.

A gazdasági és üzleti karok rangsorában magasan az élen végzett a „Közgáz”, azaz a Budapesti Corvinus Egyetem (BCE) Közgazdaság-tudományi kara, ötös skálán 4,120 ponttal, ami jóval több, mint a második helyezett Pécsi Tudományegyetem (PTE) 3,467 és a harmadik Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) 3,418 pontja. A Közgáz emellett a hat vizsgált szempontból négyben az első helyen végzett.

A szálloda- és idegenforgalmi szakokon a Budapesti Gazdasági Főiskola vezeti a listát, ezt követi a Heller Farkas Gazdasági és Turisztikai Szolgáltatások Főiskolája és a Szolnoki Főiskola.

A jogi karok rangsorát is budapesti intézmény vezeti, az ELTE Állam- és Jogtudományi Kara, 3,993 pontos eredménnyel. Érdekes, hogy a részrangsorokban első helyezettek sokszor be sem kerültek az összetett listán a legjobb öt intézmény közé. A túljelenkezés például a Széchenyi István Egyetemen és a Károli Gáspár Református Egyetemen volt a legnagyobb, utóbbi a diák-tanár arányt tekintve is vezet – ez azonban kevésnek bizonyult.

Népszabadság: bel-Budapest az élen

A Felsőoktatás felsőfokon címet viselő kiadvány novemberben került a boltokba, a szakonkénti ranglistát kiegészítették egy összesítettel is. Két szempontot vettek figyelembe a lista összeállításánál, a túljelentkezést és a bejutáshoz szükséges felvételi pontszámot. Ez alapján készült el a szakonkénti lista – összesen ötvenegy – a táblázatok mellett azonban minden szakterületről mesél egy-egy szakember, általában egyetemi vagy főiskolai oktató is.

A vizsgált szakok között szerepel például a villamosmérnök-képzés és a gyógyszerész szak is, megjelennek a tipikus bölcsészképzések az angoltól a szociológiáig, és feltűnnek olyan képzések is, amelyeknek nincs egyelőre vetélytársuk – geológia vagy erdőmérnök szak csak egy-egy helyen van az országban. A Népszabadság összesített listát is készített, a szerkesztők azonban figyelmeztetnek, hogy almával hasonlítanak össze körtét. A ranglista első négy helyét a Petőfi híd környéki egyetemek foglalják el, sorrendben az ELTE, a Műegyetem, a Károli Gáspár Református Egyetem és a BCE. A Felsőoktatás felsőfokon párhuzamos interjút is közöl Magyar Bálinttal és Pokorni Zoltánnal, és hosszabb összeállításban ismerteti a felsőoktatási reformfolyamat állomásait. De olvashatunk arról is, mire jó a felsőfokú szakképzés, mennyire ingyenes az oktatás, és hogy mik voltak a slágerszakok régen és most.

Felvi-rangsor 2006: a hivatalos

Az Országos Felsőoktatási Információs Központ (OFIK) 2004-ben jött ki az első rangsorral, az Egyetemek mérlege azonban csak hallgatói véleményekre épült. A decemberben a boltokba került kiadvány már más szempontokat is figyelembe vesz, például a doktoranduszok és a felvettek számát és a bejutási arányt. Emelett kérdőíves vizsgálattal állapították meg, hogy a hallgatók szerint mennyire segítőkészek az oktatók, vagy hogy újra az adott intézménybe felvételiznének-e. A munkaerőpiac szereplőivel készített mélyinterjúkból is szemelget a könyv, kiderül például, hogy a jogi karokon jobban számít a diploma minősítése is, azaz nem elég, ha „megvan”, az agrárképzésnél pedig fontos a munkára jelentkező gyakorlata.

A kiadvány elején szerepelnek ugyan összesített rangsorok, de egy abszolút rangsor nem készült. Az összesített rangsorokból azonban lehet következtetni: a nagyobb tudományegyetemek – ELTE, PTE, Szegedi Tudományegyetem – sokszor végeztek az élen. Az összesített rangsorok mellett az agrárképzéstől a természettudományos képzésig nyolc területen olvashatjuk az egyetemi és a főiskolai karokra elkészített rangsorokat.

HVG: a katonás

A kétszáz oldalas, napokban megjelent HVG-különszám a rangsorok mellett számos írást is tartalmaz az egyes képzésterületekről, a Bologna-folyamatról, a diplomások elhelyezkedéséről vagy éppen a hallgatói juttatásokról. A képzések ismertetése mellett szerepelnek az adott területen végzettek kereseti lehetőségei, illetve az elmúlt évek felvételi adatai is. A kiadványban felsőiskolai rangsorként emlegetett listát nyolc szempont – négy hallgatói és négy oktatói – alapján állították össze, mint például a PhD-hallgatók aránya és az oktatók tudományos publikációinak száma.

Az összesített rangsor első helyére a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem került, ezt a BME, a Semmelweis Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem követi. A karokra bontott rangsorban is előkelő helyen szerepel a katonákat képző intézmény: a Kossuth Lajos Hadtudományi Kar az első, az egyetem másik kara a nyolcadik, a százhatvan egyetemi és főiskolai kar rangsorában. A rangsor érdekessége, hogy a viszonylag szűk területre képző ZMNE és az orvosképzés „fellegvára” is a rangsor elejére került, míg a – más rangsorokban – legjobbnak ítélt intézmény, az ELTE csak a tizedik helyen áll.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Mentőkhöz menekült az elkószált 14 éves kutya

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.