Nem szoktam különösebben leírni a meghirdetett pozíciókat, amikor bejön a jelölt beszélgetni, amúgy is kiderül, hogy mire lesz jó a cégünknél – vallotta meg nyíltan egy megkérdezett személyügyi szakember. Aligha áll egyedül a véleményével, mivel a személyügyi szakképzésekben nem tanítanak pályaismeretet. „A gyakorló HR-szakemberek döntő többsége nem tudja pontosan és szakszerűen definiálnia az egyes munkaköröket és az ettől minőségükben eltérő munkatevékenységeket” – véli egy munkaügyi szakértő.
Jelenleg Magyarországon a személyügyi-andragógiai képzéseken nem tanítanak pályaismeretet. A magyar felsőoktatásban egyedül Gödöllőn, a munkavállalási tanácsadók szakképzésében kapott helyet ennek a speciális tárgynak az oktatása.
Új tudásmag, új szakma
Amikor egy-egy feladatkör kemény tudásmagja elér egy bizonyos összetettségi szintet, új szakma jön létre, amelyet már foglalkozásnak hívunk, és gyakorlását előbb- utóbb szakképesítés megszerzéséhez kötik. Ilyen szakmaalapítási forradalom volt megfigyelhető az elmúlt évtizedekben például az informatikában. De hasonló módon bővültek az oktatott szakmák hazánk európai integrációjával is, így megjelentek eddig ismeretlen humán szolgáltató, minőségbiztosító foglalkozások.
Az álláshirdetéseket böngészve mindenkinek úgy tűnhet fel, a munkaadók számára az az ideális jelentkező, aki jó csapatjátékos, jól kommunikál, és ügyesen old meg konfliktusokat. Maga a szakmai tevékenységelemzés, azaz a feladatkör lényege gyakorta egyszerűen kimarad ezekből a leírásokból.
„Pedig például egy ma a munkaerőpiacon igencsak kelendő CNC programozó esetében talán a munkagép pontos üzemeltetése fontosabb elvárás, mint az, hogy csapatjátékos legyen” – kritizálja a magyar HR-eseket egy munkaügyi szakértő. Gyakorlatilag minden feladatkörnél meghatározható a sikeres elvégzéséhez szükséges szakmai tartalom, eztt az angolszász szakirodalom kemény szaktudásnak, ismeretnek, képességeknek (hard skills) hívja.
Költséghatékony HR
Szakemberek szerint a munkatevékenységek idejében történő felmérése, a szervezeten belüli feladatok pontos megismerése teremti meg a lehetőséget a valóban költséghatékony humánerőforrás működtetéséhez. Így, ha kezdetben drágábbnak és főleg időt rablóbbnak is látszik a munkafeladatok felmérésére tett kísérlet, hosszú távon nemcsak a szervezet, hanem a személyügyes is időt nyer vele
Az álláshirdetésekben azokat a fontosabb tevékenységeket is fel kellene tüntetni, melyeket a meghirdetett pozícióban el kell látni. A szervezeten belüli tevékenységek feltérképezése két módszerrel lehetséges: munkafelosztássál és munkaanalízisel. Ez utóbbi alkalmas arra, hogy a munkát végző és a munka közötti kölcsönhatást megvilágítsa.
Ugyanakkor „minden feladat magában hordozza az elintézés módját” – írja Miller, a téma egyik elismert nemzetközi szakértője. Véleménye szerint a személyügy feladata tehát a feladatvégzéshez és a teljesítéshez elengedhetetlenül szükséges magatartásmódok alapos és szisztematikus vizsgálata.
Ennek a felmérésnek lehetnek az eszközei: a munkahely-fényképezés, a részletes, tevékenységekre kiterjedő interjúkészítés az egyes feladatkörökben dolgozó munkatársaknál, illetve a tevékenységekre vonatkozó kérdőív kitöltése. Náchlik Alpár HR-vezető szerint a gyakorlatban jobban működnek az időigényesebb módszerek, például egy-egy feladatkörben dolgozó munkatárs munkahetének végigkövetése. Hiszen a kikérdezésnél a dolgozók sokszor akaratlanul is elfelejtenek megemlíteni bizonyos munkafolyamatokat.
Minél iparosodottabb egy ország és fejlettebb a gazdaság, annál több az összeírandó és munkatevékenységeiben feltérképezhető szakma és foglalkozás. A gyakorló humánpolitikus szerint egy gazdálkodó vállalt életében sincsen ez másként: a 40-50-es létszám felett ismétlődnek a feladatkörök, kialakulnak a munkacsoportok, amelyeket részletesen meg kell figyelni a későbbi eredményes gazdálkodáshoz.
Másfelől az állam is kötelezettségeket ró a működő cégekre, amikor a jelenleg hatályos FEOR-93 (Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszere) alapján foglalkozási ágazatokba soroltatja a versenyszféra munkavállalóit. A korábban a KSH honlapjáról ingyenesen letölthető kiadvány mára áruvá vált: a hivatal könyv alakban 2500, CD-n pedig 5625 forintért kínálja az egyébként közérdekűnek számító jegyzéket.
Egy kis segítség
A Foglalkoztatási Hivatal honlapján a FEOR betűszónak a lap keresőrendszerébe írásával hozzájuthatunk a Ritoókné dr. Ádám Magda és dr. Rodák Margit szerkesztésében 1994-ben elkészült Foglalkozási Információs Kézikönyvhöz, amely a FEOR’93 rendszerére támaszkodva részletes pályaleírásokkal szolgála az egyes foglalkozásokról. A kézikönyv egyetlen hibája, hogy idén tíz éve készült el, és azóta nem esett át érdemi korszerűsítésen, miközben a munkaerőpiac jó néhány újabb szakmával gyarapodott.
