A magyar orvosok az unióba mennek

Egzisztenciális gondokkal küszködnek ma Magyarországon azok a fiatal és középkorú orvosok, akik nem olyan területre szakosodnak, ahol a hálapénz megoldja problémáikat. Aneszteziológusokból, radiológusokból, patológusokból, laborszakorvosokból már most nagy a hiány.

Még egy olyan orvos is anyagi problémákkal küzd szakvizsgája után 10-15 évig, aki pedig „hálapénzes” területen dolgozik. Míg el nem ér a hierarchiában egy bizonyos pozíciót, a térségünkben legalacsonyabb fizetésből kell kijönnie egy hónapban. Ráadásul a betegek pénzbeli hálája sem megoldás, sok orvos szívesen szabadulna a sajátságos magyar találmánytól, de a paraszolvencia rendszere önmagát termeli újra.

Ilyen feltételek mellett hihetetlen vonzerőt jelentenek az uniós orvosi állások. Ott a hálapénz kínos kérdése nélkül, biztos anyagi megélhetés és megbecsülés mellett dolgozhatnak a több mint tíz éven keresztül tanuló orvosok.

Kimaradtak az unióból? Az egészségügyi hivatalos szervek nem tartják be az ügyeletre vonatkozó uniós normákat, pedig ezen a területen a tagállamok nem vizsgálhatják felül az EU döntéseit, amelyek egységesen vonatkoznak mind a 25 országra. „A május elsejei csatlakozás ellenére az egészségügyi intézmények úgy viselkednek, mintha nem léptünk volna be az unióba” – mondta el a MOK főtitkára.

Amikor itthon összeomlik

Öt-hat év múlva súlyos bajokkal kell szembenéznie a magyar társadalomnak, ha nem oldódik meg az orvosok helyzete. „A már most orvoshiányban szenvedő területekre egyre kevesebben szakosodnak, mert ha a medikusok később meg akarnak valamiből élni, sajnos kénytelenek olyan irányt választani, ahol van paraszolvencia – mondta el az FN-nek dr. Gyenes Géza, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) főtitkára. – Ezt ugyan a Magyar Orvosi Kamara elveti, de sajnos érthető, hogy az orvosok sem szeretnének évtizedekig nyomorogni.” Utánpótlás nélkül pedig egyszerűen elfogynak egyes szakorvosok Magyarországon: jelenleg 4,5 ezer orvos hiányzik, ha ez a szám hatezerre emelkedik, összeomlik a rendszer.

A magyarok kivándorlása a legvalószínűbb a most csatlakozó tíz ország orvosai közül, mivel ők keresnek a legrosszabbul. Még szlovák kollégáik is a magyar átlagfizetés kétszeresét kapják, a csehek a háromszorosát, míg a lengyelek hat-nyolcszorosát. „A magyar orvosok egzisztenciális okokból vannak elvándorlásra kényszerítve – emelte ki a főtitkár. – A szándék a fizetés nagyságának megfelelően a mi országunkban a legnagyobb: majdhogynem programozott az elmenetelük.”

Az orvosok itthon csúcsterhelés alatt állnak. Az alacsony létszám és a kereset-kiegészítés kényszere miatt rengeteg ügyeletet kell vállalniuk. Statisztikák szerint a túlórákkal együtt ma egy átlagos orvos közel 64,8 évet dolgozik le a negyven évre szóló aktív életpályája alatt. „Az orvosok egészségügyi állapota 8-10 százalékkal rosszabb az amúgy szintén elég rossz állapotban lévő magyar társadaloménál – mondja dr. Gyenes Géza. – Átlagéletkoruk is alacsonyabb.”

Kapkodnak a nővérek után A szakképzett kiszolgáló személyzetre, nővérekre és ápolókra még inkább jellemző az orvosokra érvényes helyzet, hiszen nekik a befogadó ország nyelvét sem kell feltétlenül beszélniük. A pécsi főiskolán végzett 28 fős évfolyam minden egyes tagjának azonnal állást ajánlottak egy német kórházban.

Elmondhatatlanul nagy vonzerő

Ilyen helyzetben óriási vonzerőt jelentenek az uniós orvosi állások, ahol a magyarok tíz- tizenkétszeresét is megkereshetik a hazai fizetésüknek. Mivel szinte az összes nyugat-európai ország orvoshiánnyal küszködik, az orvosok esetében nem fognak élni a 2+3+2 évig tartó munkavállalási korlátozással. „Svédország rengeteg segítséget nyújtott a kiment ezer magyar orvos beilleszkedéséhez – mondja a MOK főtitkára. – A nyelvtanfolyam és a lakás mellett kiegészítő anyagi támogatást kaptak a kezdetekben, illetve a családjukat is kivihették.”

A skandináv országon kívül Nagy-Britannia, Németország és Franciaország is jelezte, hogy szívesen fogadná a magyar orvosokat. Portugáliától egyelőre nem kapott megkeresést a Kamara, Spanyolországtól pedig várhatóan nem is fog, mivel ott 10-15 százalékos a túlképzés orvosi területen.

A magyar orvosok kivándorlási hajlandósága nagy. Az egy évvel ezelőtt felkínált norvég állásokra 1700-1800 fő jelentette be igényét, közel harminc szakterületről. „Egyelőre nem született pontos felmérés a kérdésről, de ez a szám igen jelentős ahhoz képest, hogy Magyarországon jelenleg 32 ezer orvos dolgozik a klinikumban és az alapellátásban” – emelte ki dr. Gyenes Géza. Az orvosok kivándorlási kedve feltehetően később egyre nagyobb lesz, mivel kinti kollégáiktól pozitív visszajelzéseket fognak kapni.

Átalakul a mentalitás A Svédországban munkát vállaló magyar orvosok kezdetben pénzt kértek az ügyeletért, mivel itthon a megélhetési problémák miatt szinte mindenki a pénzbeni ellenszolgáltatást, nem pedig a szintén felkínált plusz pihenőidőt választja. Alig néhány hónap alatt azonban rájöttek, a magyar viszonyok miatt rögzült rossz mentalitás külföldön már felesleges. Alapfizetésük mellett nincsenek rászorulva a kereset-kiegészítésre.

A magyar beteghez keletről jön orvos

Magyarországra majd a tőlünk keletre elhelyezkedő országokból jönnek orvosok, elsősorban magyarul beszélő ukránok és erdélyiek. A rendszerváltás óta összesen 1900 orvos települt át hozzánk, mivel a magyar fizetések nagyobbak az ottaniaknál. „Félő azonban, hogy most már ezekre az orvosokra sem számíthatunk hosszú távon – véli dr. Gyenes Géza. – Nekik ugyanis honosíttatniuk kell a diplomájukat Magyarországon, ami körülbelül fél-egy évig tart. Az uniós csatlakozás után azonban a magyar diplomát a többi tagállam is elismeri, ezért feltehetően a családjuktól már úgyis elszakadt orvosok továbbvándorolnak a jóval több pénzt ígérő nyugatra.”

A legnagyobb problémát a nyelvi nehézségek jelentik. A magyar kórházak szívesen várnák akár az Ázsiából érkező orvosokat is, magyar beteget azonban csak magyar nyelven lehet gyógyítani. A magyar egészségügy válságának megoldására a Magyar Orvosi Kamara egészségügyi kerekasztalt szervez, ahol a pártok, a kormány és a civil szervezetek mellett a szakma is képviselheti érdekeit. A cél a társadalmi konszenzus elérése abban a kérdésben, hogy mennyit hajlandóak a magyar állampolgárok áldozni saját egédszségükre és az egészségügyre.