Magyarok munkavállalása az EU-ban

A koppenhágai csúcs után tisztázódni látszik magyar munkavállalók unióbeli helyzete a jövőben. Az EU egyik alapelve a személyek szabad mozgásáról kimondja a munkavállalás szabadságát is az EU egész területén, vagyis az összes uniós polgárt azonos bánásmódban kell részesíteni. Magyarország a 2004. májusában azonnal eleget tesz ennek az alapelvnek, és megnyitja munkaerőpiacának kapuit a tagállamok polgárai előtt. A jelenlegi EU-országok viszont átmenetet fognak alkalmazni a magyarokkal szemben.

Garanciát kaptunk Magyarország az átmeneti szabályozást úgy fogadta el, hogy a tagállamok garanciát vállaltak bizonyos feltételek betartására, amelyek a magyar munkaerő piacra jutásának lényeges javulását szolgálja. Így például a tagállamok közösségi preferenciát fognak alkalmazni a munkavállalók javára a nem EU-tagállamból érkező munkavállalókkal szemben.

Szakaszosan törhetünk be

„A csatlakozási tárgyalásokon megállapodás született arról, hogy a jelenlegi tagállamok legfeljebb hét évre korlátozhatják a magyar munkaerő piacra jutását” – mondta el a FigyelőNetnek Kiss Péter foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter. Az átmeneti időszakot a tagállamok 3+2+2 évre oszthatják, de az utolsó fázisban csak rendkívüli események jogosíthatnak fel korlátozásokra a magyar munkavállalókkal szemben, így az átmeneti időszak gyakorlatilag öt évre rövidül. Az első szakaszban továbbra is saját nemzeti joguk rendelkezéseit alkalmazzák, ez azt jelenti: akár a munkaerő teljesen szabad áramlását is biztosíthatják.

Az első két év után az Európai Bizottság jelentést készít majd a munkaerő-piaci helyzet alakulásáról tagországonként. Elvileg ekkor a az átmeneti időszak lerövidítését vagy akár eltörlését is kezdeményezhetik. „Ha egy régi tagország fenn kívánná tartani az új munkavállalókkal szemben a korlátozásokat, annak erről a szándékáról még az első szakasz letelte előtt értesítenie kell az Európai Bizottságot. Ha ezzel nem él, akkor a harmadik év kezdetétől a nemzeti jog helyett a szabad munkaerőmozgást biztosító uniós jog kerül alkalmazásra az adott tagállam és Magyarország között” – tájékoztat Kiss Péter. Az ötödik év vége után csak abban az esetben tartható fenn a nemzeti szabályozás, ha a tagállam komoly munkaerő-piaci zavarokkal küzd. 

Munkavállalási engedélyek Dániában, Írországban és Svédországban feltehetően automatikusan fognak a magyarok munkavállalási engedélyt kapni. Németország és Ausztria esetében a kvótán belüli munkavállalók bizonyos feltételek teljesítésével kapnak majd engedélyt. Bizonyos országokban várhatóan a jelenlegi engedélyezési eljárás marad fenn, de rugalmasabb feltételekkel és kiadási gyakorlattal.

Tárt ír és brit karok, germán elzárkózás

Írország a legliberálisabb országunkkal szemben, hiszen azonnal megnyitja munkaerőpiacának kapuit előttünk, semmilyen védintézkedést nem tervez. Nagy-Britannia múlt hétfőn hasonló szándékának adott hangot: a bővítés után korlátozás nélkül engedi majd be az új tagok munkavállalóit, ugyanakkor fenntartja a jogot az első két évben bizonyos védelmi intézkedések meghozatalára.

Svédország, Dánia és Hollandia a britekhez hasonlóan fog eljárni. Náluk már megtörténtek az első lépések a korlátozások felszámolására, de a térség vagy szektor védelmére hozható intézkedések jogához ők is ragaszkodnak.

Olaszország, Spanyolország és Görögország képviselőinek nyilatkozataiból kiderült, ők is szívesen várják a magyar munkavállalókat, bár ezt írásban még nem erősítették meg. „Ez a három ország legfeljebb két éves átmeneti időszakot fog alkalmazni, de a nemzeti szabályozás nem fog jelentős korlátozásokat tartalmazni” – mondta a munkaügyi miniszter.

Franciaország, Finnország és valószínűleg Belgium is fenn fogja tartani a nemzeti szabályozást az első két évben. A korlátozások mértékéről még nem nyilatkoztak.

Ausztria és Németország bizonyult a legkeményebbnek az új tagokkal szemben. Mindenképp korlátozások alkalmazását tervezik a jelenleg is működő kvótarendszer fenntartásával. Ennek lényege, hogy kétoldalú megállapodás keretében rögzítik, évente hány magyar munkavállaló kaphat automatikusan munkavállalási engedélyt. A kvóták maradnak, de emelésük várható. Portugália és Luxemburg egyelőre hallgat, hivatalos állásfoglalás még nem hangzott el.

Itthoni böngészők A következő években főképp PHARE-forrásokból 20 olyan iroda alakul Magyarországon, amelyekben hozzáférhető lesz a munkaerő-kínálattal kapcsolatos, az EU-országokra kiterjedő számítógépes szolgáltató rendszer. Ennek segítségével könnyen lehet majd képzettség szerinti felosztásban szabad munkahelyet keresni az unióban. Az irodák felállítása mintegy 3-5 milliárd forintba kerül és az európai országok foglalkoztatási szolgáltatásait tartalmazza.

Kezünk a kilincsen?

A Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium már benyújtotta a parlamentek a Foglalkoztatási törvény módosítására tett javaslatot. Ennek értelmében az EU régi tagállamainak polgárai ugyanolyan feltételekkel vállalhatnak majd munkát hazánkban, mint a magyar állampolgárok.

A velünk együtt belépő országokkal szemben a csatlakozásról szóló nemzetközi szerződés tartalmának megfelelően a magyar fél a fentiektől eltérő szabályokat is alkalmazhat. Arról jelenleg nincs információ, hogy ez szándékában áll-e.

A következő években főképp PHARE-forrásokból 20 olyan iroda alakul Magyarországon, amelyekben hozzáférhető lesz a munkaerő-kínálattal kapcsolatos, az EU-országokra kiterjedő számítógépes szolgáltató rendszer. Ennek segítségével könnyen lehet majd képzettség szerinti felosztásban szabad munkahelyet keresni az unióban. Az irodák felállítása mintegy 3-5 milliárd forintba kerül és az európai országok foglalkoztatási szolgáltatásait tartalmazza.