Ha munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek megállapodása bérpótlék fizetését írja elő, annak számítási alapja a munkavállaló személyi alapbére.• Éjszakai munkavégzés esetén a munkavállalót tizenöt százalékos bérpótlék illeti meg.• Délutáni műszakban történő munkavégzés esetén a műszakpótlék mértéke tizenöt százalék, • Éjszakai műszakban történő munkavégzés esetén a műszakpótlék mértéke harminc százalék. • A munkaidő-beosztás szerinti napi [...]

A Munkaerő-piaci Alap rehabilitációs alaprészéből a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatására, az arra kötelezettséget vállaló (foglalkoztatási kötelezettség) munkaadó részére pályázati eljárás alapján támogatás nyújtható munkahely létesítésére, a termelő, szolgáltató létesítmények – a megváltozott munkaképességű munkavállaló foglalkoztatásával összefüggő – átalakítására, beleértve az akadálymentesítést, a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásához szükséges eszközök, berendezések beszerzésére, átalakítására, a megváltozott munkaképességű munkavállaló [...]

A munkavállalót a betegsége miatti keresőképtelenség idejére – ide nem értve a társadalombiztosítási szabályok szerinti üzemi baleset és foglalkozási betegség miatti keresőképtelenséget – naptári évenként tizenöt munkanap betegszabadság illeti meg.A munkavállaló keresőképtelenségét – a keresőképesség orvosi elbírálásáról szóló rendelkezéseknek megfelelően – a kezelőorvos igazolja. A betegszabadság időtartamára a munkavállaló részére távolléti díjának 80 százaléka jár.Év [...]

A gyermeket saját háztartásában nevelő szülő, nevelő szülő jogosult a családi pótlékra, melyet abban az esetben igényelhetnek a szülők, ha a gyermek még nem tanköteles, tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos. A gyermek tankötelessé válását követően a családi pótlékra jogosultság megszűnik, és ezzel egyidejűleg megnyílik az iskoláztatási támogatásra való jogosultság. Ugyanazon gyermek után családi pótlék és [...]

A Munka Törvénykönyve (Mt.) csoportos létszámleépítésnek minősíti, amikor a munkáltató – működésével összefüggő okból – húsz és száz közötti munkavállalót foglalkoztató cégnél legalább tíz, száz és háromszáz közötti alkalmazottat foglalkoztatónál legalább a dolgozók tíz százaléka, háromszáz feletti alkalmazotti létszámnál pedig legalább harminc dolgozó munkaviszonyát kívánja harminc napos időszakon belül megszüntetni. A munkavállalók létszámát a munkáltatónál [...]

A társasági adóról szóló törvényben maghatározott adóalanyt, gazdálkodó szervezetet, ha húsznál több munkavállalót foglalkoztat és az átlagos statisztikai állomány több, mint öt százaléka megváltozott munkaképességű dolgozó, dotáció illeti meg. A dotáció vetítési alapja a kijelölt célszervezet esetén a foglalkoztatott megváltozott munkaképességű dolgozók tárgyhavi átlagos statisztikai állományi létszáma.A nem kijelölt célszervezet gazdálkodó szervezet esetén az 5 [...]

Az öregségi nyugdíjra jogosító korhatárnál legkorábban öt évvel alacsonyabb életkorban, de legfeljebb az ötvenötödik életév betöltésétől, előrehozott öregségi nyugdíj jár annak a nőnek, aki• 1945. december 31-e után született és legalább 38 év,• 1945-ben született és legalább 37 év,• 1944-ben született és legalább 36 év,• 1943-ban született és legalább 35 év,• 1943. január 1-je előtt [...]

A felmondási idő a Munka Törvénykönyve szerint legalább 30 nap, az egy évet azonban nem haladhatja meg. Ezek olyan limitek, melyektől sem a felek, sem a kollektív szerződés nem térhet el. A munkáltatói rendes felmondás kézhezvételét követő naptól a munkaviszony utolsó napjáig tart. Az Mt. szerinti 30 napos felmondási idő a munkáltatónál munkaviszonyban töltött időtől [...]

A munkáltató nem élhet rendes felmondással ha a munkavállaló • keresőképtelen beteg; • beteg gyermek ápolása céljából táppénzen van; • közeli hozzátartozó ápolása, gondozása céljából fizetés nélküli szabadságot vett igénybe; • a külön törvény szerinti emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelés alatt áll, a terhesség, a szülést követő három hónap, illetve a szülési szabadság időtartama alatt; [...]

Fiatal munkavállaló, aki 18. életévét még nem töltötte be. A fiatal munkavállaló munkaideje legfeljebb napi nyolc óra, illetve heti negyven óra lehet, akkor sem, ha több munkáltatónál végez munkát. Fiatal munkavállaló esetében egy hétnél hosszabb munkaidőkeret nem alkalmazható. További kedvezmények a fiatal munkavállalókkal szemben: ha a fiatal munkavállaló napi munkaideje a négy és fél órát [...]

A munkavállalót fizetés nélküli szabadság illeti meg• a gyermek harmadik életéve betöltéséig a gyermek gondozása céljából• a gyermek tizedik életéve betöltéséig a gyes időtartama alatt, feltéve, hogy a munkavállaló a gyermeket otthonában gondozza, • a gyermek tizenkettedik életéve betöltéséig a gyermek betegsége esetén, az otthoni ápolás érdekében. A munkavállaló kérelmére egy évig terjedő fizetés nélküli [...]

A gyermekgondozási támogatás keretében gyermekgondozási segély (GYES) és gyermeknevelési támogatás (GYET) illeti meg a szülőket. Ezek havi összege azonos az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével. Ha három vagy több kiskorú gyermeket nevelnek a szülők, igénybe vehetik a GYET-et. A GYET a legfiatalabb gyermek 3. életévének betöltésétől 8. életévének betöltéséig jár. A jogosult ebben az esetben [...]

A gyermek után járó szabadság két formáját veheti igénybe a munkavállaló: a fizetés nélküli szabadságot és a pótszabadságot. Fizetés nélküli szabadságot köteles a munkáltató kiadni a szülőnek, ha gyermekét 3. életéve betöltéséig gondoznia kell, a gyermek harmadik életéve betöltéséig a gyermek gondozása céljából, a gyermek tizedik életéve betöltéséig a gyes időtartama alatt, otthoni gondozás céljából, [...]

Gyermekápolási táppénzre a gyermek szoptatása, ápolása esetén, annak 1 éves koráig jogosult a szülő. Ha a gyermek nagyobb, életkorától függően gyermekenként és évenként, az év meghatározott naptári napjai után jár táppénz. Így 1-3 év közötti beteg gyermek esetén 84 naptári napon át, 3-6 év közötti gyermek esetén 42 napon át (egyedülállónak 84 nap), míg 6-12 [...]

A gyermekgondozási segélyre, GYED-re jogosult az a szülő (nevelőszülő, gyám, stb.), aki a GYED igénylését megelőzően két éven belül 180 napon át biztosított volt. A GYED-et a terhességi-gyermekágyi segély lejártát követő naptól lehet igényelni, a gyermek 2. életévének betöltéséig lehet folyósítani, azt követően GYES igényelhető az arra vonatkozó szabályok szerint. A GYED összege a naptári [...]

Gyermekgondozási támogatás keretében gyermekgondozási segély (GYES) és gyereknevelési támogatás (GYET) illeti meg a szülőket. Ezeknek összege azonos az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével.GYES-re a gyermek 3 éves koráig, ikergyermekek esetén a tankötelessé válásig jogosult a szülő (illetve a gyermek 1 éves korától a nevelőszülő, gyám, nagyszülő, ha a gyermeket a saját háztartásában neveli és a [...]

A munkaviszony – eltérő megállapodás hiányában – határozatlan időtartamra jön létre.A határozott idejű munkaviszony határozatlan idejűvé alakul, ha a munkavállaló az időtartam lejártát követően legalább egy munkanapot, közvetlen vezetője tudtával tovább dolgozik. A harmincnapos vagy ennél rövidebb időre létesített munkaviszony azonban csak annyi idővel hosszabbodik meg, amilyen időtartamra eredetileg létrehozták. Munka Törvénykönyve 79. §.

A munkaviszony – eltérő megállapodás hiányában – határozatlan időtartamra jön létre.A határozott idejű munkaviszony határozatlan idejűvé alakul, ha a munkavállaló az időtartam lejártát követően legalább egy munkanapot, közvetlen vezetője tudtával tovább dolgozik. A harmincnapos vagy ennél rövidebb időre létesített munkaviszony azonban csak annyi idővel hosszabbodik meg, amilyen időtartamra eredetileg létrehozták. Vonatkozó jogszabály:Munka Törvénykönyve 79. §

A munkaviszony – eltérő megállapodás hiányában – határozatlan időtartamra jön létre. A határozott idejű munkaviszony időtartamát naptárilag, illetve más alkalmas módon kell meghatározni. Ennek időtartama – többszöri hosszabbítás esetén is – az öt évet nem haladhatja meg. Amennyiben a munkáltató különösebb indok nélkül sorozatosan határozott időtartamra kötött munkaszerződés esetén, ha arra a munkáltató jogos érdekének [...]

Keresetpótló juttatást az álláskereső kérelmére az illetékes munkaügyi központ, vagy annak kirendeltsége állapít meg, amennyiben az álláskereső részt vesz az álláskereső klub foglalkozásain. A keresetpótló juttatás a foglakozásokon történő részvétel idejére, de maximum naptári évenként 90 napra állapítható meg, ha a foglalkozást a munkaügyi központ nyújtja, vagy nyújtásához támogatást állapított meg.A keresetpótló juttatás összege 2005. [...]

A munkáltató a munkavállalót – különösen indokolt esetben – meghatározott helyen és ideig történő készenlétre kötelezheti. A készenlét időtartama alatt a munkavállaló köteles gondoskodni a munkára képes állapotának megőrzéséről. A készenlét elrendelését megkezdése előtt legalább egy héttel korábban és egy hónapra előre közölni kell. Ettől a munkáltató – különösen indokolt esetben – eltérhet. A munkavállaló [...]

A kollektív szerződés szabályozhatja:• a munkaviszonyból származó jogokat és kötelezettségeket, ezek gyakorlásának, illetve teljesítésének módját, az ezzel kapcsolatos eljárás rendjét;• a kollektív szerződést kötő felek közötti kapcsolatrendszert.Kollektív szerződést egyrészről a munkáltató, a munkáltatói érdekképviseleti szervezet, vagy több munkáltató, másrészről a szakszervezet, illetve több szakszervezet köthet.A kollektív szerződést a Munka Törvénykönyve II. rész III. fejezete (30-41/A [...]

A munkáltató megállapodhat a munkavállalóval annak korengedményes nyugdíjazásáról az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőzően legfeljebb öt évvel abban az esetben, ha a munkavállaló rendelkezik alábbi szolgálati idővel:Nők esetében:• 1945. december 31-e után született és legalább 38 év,• 1945-ben született és legalább 37 év,• 1944-ben született és legalább 36 év,• 1943-ban született és legalább 35 év,• 1943. [...]

A munkáltató gazdasági érdekből ideiglenesen, a szokásos munkavégzési helyén kívüli munkavégzésre kötelezheti a munkavállalót (kiküldetés), mely adott esetben külföldre is irányulhat. Kiküldetés esetén a munkavállaló továbbra is a kiküldő munkáltató irányítása és utasításai alapján végzi a munkáját. A kiküldetés, ideiglenes jellege miatt nem igényli a munkaszerződés módosítását, tehát a munkáltató utasítással, a munkavállaló hozzájárulása nélkül [...]