Gazdaság

Kamarai biztost rendelnek a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara mellé

Bóna Szabolcs
Varga Jennifer / 24.hu
Bóna Szabolcs agrár- és élelmiszergazdaságért felelős miniszter
Bóna Szabolcs
Varga Jennifer / 24.hu
Bóna Szabolcs agrár- és élelmiszergazdaságért felelős miniszter
Átmeneti megbízatással kamarai biztost rendelnek a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) mellé, aki a szervezet teljes gazdálkodása mellett azt is kivizsgálja, hova tűnt évente hatszázmillió forint a jégkármérséklő rendszerből.

A tisztújításig tartó, átmeneti tisztség létrehozásáról Bóna Szabolcs agrár- és élelmiszergazdaságért felelős miniszter közösségi oldalán számolt be hétfőn. Bóna hangsúlyozta: a lépés célja nem a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) kormányzati irányítás alá vonása, hanem a szervezet átlátható, jogszerű átalakítása és a bizalom helyreállítása.

A kamarai biztos egyik feladata lesz az Országos Jégkármérséklő Rendszer (JÉGER) korábbi finanszírozásának átvilágítása. A poszt szerint a biztos választ keres majd arra, miért került évente 2,5 milliárd adófizetői forintba a hálózat működtetése, miközben a NAK jelenleg ugyanazt a szolgáltatást 1,9 milliárd forintból látja el.

A miniszter a bejegyzésben fel is tette a kérdést, hogy hova és kihez került az évi 600 milliós forintos különbözet.

A tisztségviselő emellett ellenőrzi a kamara közfeladatainak ellátását, vizsgálja a hazai és az európai uniós források felhasználásának szabályosságát, betekinthet a szervezet irataiba, majd jelentést készít a miniszter számára a feltárt tapasztalatokról. A miniszter szerint a cél az, hogy az újonnan megválasztott vezetés már egy átláthatóan működő szervezetet vehessen át.

A kormány korábban már döntött az agrárkamara átvilágításáról. Bóna Szabolcs akkor úgy fogalmazott, a NAK-nak politikai befolyástól mentesen kell működnie, ezért szükséges a döntéshozatali folyamatok és a választási rendszer felülvizsgálata.

Az agrártárca vezetője az utóbbi időszakban több alkalommal is bírálta a JÉGER-rendszer működését és intézményi elhelyezését. Bár a jégkármérséklő hálózat és a csapadékhiány közötti összefüggés tudományosan nem bizonyított, a gazdák körében az aszályos időszakokban feszültséget okozott az ezüst-jodid párologtatásán alapuló védekezés, ami az elmúlt években a generátorkezelők elleni fenyegetésekhez is vezetett. A miniszter a közelmúltban reprezentatív kutatást is kért a kamarától, hogy a termelők maguk formálhassanak véleményt a rendszer jövőbeni sorsáról.

Itt állíthatod be, hogy a Google kereső elöl hozza a 24.hu-s találatokat

Ajánlott videó

Olvasói sztorik