Biztosan ismerős a szituáció, amikor délben már korog a gyomor, de nincsen elegendő idő, kedv és/vagy energia, hogy egy tudatosan összeállított, tápláló ebédet készítsünk el otthon, úgyhogy inkább beugrunk egy plázába, és a dugig tele lévő ételudvaron tudjuk le a napközbeni étkezést. És mivel sietünk, a gyorskaja mellett döntünk. Aztán némi lelkiismeretfurdalással pötyögjük be a gyorsétterem kioszkján, hogy plusz sajttal kérjük a hamburgert, az édesítőszerekkel megtolt kólát választjuk ki, és „már úgyis mindegy” alapon egy karamellás fagyit is hozzácsapunk a rendeléshez. Mind tudjuk, miért rossz ez: egészségtelen és hízlal.
Az elmúlt ötven évben az élelmiszertermelés növekedése világszerte számos előnnyel járt: nőtt a várható élettartam, csökkent az éhezés, a csecsemő- és gyermekhalandóság, valamint a globális szegénység. Viszont van hátránya is, ugyanis megnőtt az egészségtelen ételek fogyasztásának aránya. Érdekes, hogy a világ urbanizálódásával és az emberek jövedelmének növekedésével éppen, hogy háttérbe szorultak azok a hagyományos étrendek, amelyek jellemzően jó minőségű növényi alapanyagokban bővelkedtek, és elterjedtebbé vált a „nyugati típusú étkezési minta”. Ez utóbbit a túlzott kalóriabevitel, az erősen feldolgozott élelmiszerek (például finomított szénhidrátok, hozzáadott cukrok, sok só és egészségtelen zsírok), valamint az állati eredetű termékek nagy mennyiségű fogyasztása jellemzi.
Ez az átmenet nemcsak az emberi egészségre gyakorol kedvezőtlen hatást, hanem fenntarthatatlan is. Ételeink előállításának, feldolgozásának és szállításának komoly környezeti ára van: jelentősen hozzájárul az éghajlatváltozáshoz, a biodiverzitás csökkenéséhez, a környezetszennyezéshez, valamint a föld- és vízhasználat drasztikus változásaihoz.
Éppen ezért az elmúlt években a szakértők arra keresték a választ, hogyan lehetne úgy átalakítani az étrendünket, hogy az egyszerre tegyen jót az emberi egészségnek és kevésbé terhelje a környezetet. Szűcs Zsuzsanna, a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének elnöke a 24.hu-nak elmondta, az egészséges és fenntartható étrendek közös jellemzője a többi között, hogy változatosak, több friss alapanyagra és kevesebb feldolgozott élelmiszerre épülnek, mérséklik – különösen a feldolgozott – húsok fogyasztását, és az élelmiszer-pazarlás csökkentésére is törekednek. A hasonló elveken alapuló táplálkozási modellek egyik legismertebbike a Planetary Health Diet (PHD), vagyis a bolygóegészség étrend, melyről Csonka Júlia természetgyógyász, funkcionális táplálkozási szakértő lapunk érdeklődésére elmondta, bár elsőre nehezen megvalósíthatónak tűnhet, tudatos tervezéssel a legtöbb ember számára reálisan követhető.
Mi az a bolygóegészség étrend?
Egyáltalán bárki bele tud kezdeni otthon? Természetesen.
