A politika mindig szerette az útépítéseket, hiszen a sokmilliárdos projektek gyors és látványos eredményt hoznak, nem mellesleg a közpénzek csapdázására is alkalmasak. A magyarországi útépítő kartellekkel, a közbeszerzések, a korrupció és a pártfinanszírozás összefüggéseivel oknyomozó cikkek és tanulmányok sora foglalkozik, de ettől még az út- és hídépítő projektek megállíthatatlanul drágulnak, sorra dőlnek meg a rekordok.
A levegőben lógó híd
A 2007-ben átadott dunaújvárosi Pentele híd a legdrágábbnak számított az addig a Dunán épült átkelők közül a 43 milliárd forintos költségével (ehhez jött a hozzá vezető út 11 milliárdért). A híd hossza 1675 méter, s ha van értelme ilyesféle számítgatásoknak, kilométerenként 25 milliárd forint körüli összegbe került. Amúgy „levegőben lógó” hídként emlegették, mivel az összesen 330 kilométeresre tervezett, az osztrák határtól induló M8-as autópályából egyetlen kilométer sem készült el a Pentele hídon kívül. A gyorsút célja az lenne, hogy Rábafüzest és az osztrák határt Szolnokkal kösse össze, onnan pedig az M4-es Romániával teremti meg a kapcsolatot.
A dunaújvárosi rekord azonban nem sokáig állt, hamarosan átadták a 63 milliárd forintos költséggel megépült Megyeri hidat, és ennek 1862 méteres hosszával számolva 33,8 milliárdos költség jön ki kilométerenként.
Vannak azután olyan projektek, amiket a szakértők egy része nemcsak drágának, hanem teljesen feleslegesnek is tartott. Ugyancsak 2007-ben adták át a legmagasabb pontján 80 méteres Kőröshegyi völgyhidat, amelynek a beruházási költsége 60 milliárd forint volt. Az 1778 méter hosszú monstrum 33,75 milliárd forintos kilométerárral előzte a Pentele hidat, de az akkoriban még csak tervezett adriai hidat is, mellyel a horvátok a boszniai tengerpartszakaszt akarták megkerülni a Peljesac-félszigeten keresztül Dubrovnik irányába. A Klek és a félsziget közötti 2,4 kilométer hosszú hidat az akkori horvát közlés szerint ugyancsak 60 milliárd forintnak megfelelő összegből tervezték megépíteni, fajlagosan tehát olcsóbb lett volna a tengeri építkezés a Balaton melletti völgyhídnál.
A teljességhez tartozik, hogy végül 2022-ben adták át a Peljesac hidat, és addigra a beruházás 420 millió euróra, mintegy 170 milliárd forintra kerekedett. A China Road and Bridge Corporation kivitelezésében készült beruházást 85 százalékban támogatta az Európai Unió, amely bekötőutak, alagutak és egyéb infrastruktúra fejlesztéséhez is hozzájárult.
A balatoni völgyhidat ellenző szakértők szerint a kiadások jelentős részét meg lehetett volna spórolni a tótól távolabb kerülő úttal. De nem ez volt az egyetlen vitatott projekt akkoriban.
