A portál eredetileg az 500 millió forintnál nagyobb összegű tranzakciók listáját kérték adatigénylés formájában az állami tulajdonú Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt.-től, amely olyan óriásügyleteket bonyolított le a közelmúltban, mint a Vodafone Magyarország Zrt. részvénycsomagjának megvásárlása vagy legutóbb a Budapest Airport Zrt. 80 százalékának megszerzése. A Corvinus elutasította az adatigénylést arra hivatkozva, hogy az adatok üzleti titkot képeznek, és nem is elérhetőek a K-Monitor által kért formában. Az ügyben indított per első tárgyalásán aztán a cég mégis átadott egy listát az 500 millió forint feletti tranzakciókkal, ezt a listát tette közzé a K-Monitor.
A listán szerepel a Vodafone-vásárlás és az ehhez kapcsolódóan Antenna Hungáriával lezavart, 125,7 milliárd forint értékű részvénycsere, a legtöbb adat azonban a Budapest Airport megszerzéséhez kapcsolódik. Azt már korábban közölte Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter, hogy milyen tulajdonrészeket értékesített az állam forrásteremtés céljával, de a konkrét eladási árakat eddig nem ismertük maradéktalanul. A kiadott lista alapján durván 800 millió euró körül lehet az az összeg, amit az állami tulajdonban lévő cégrészesedések eladásából teremtett elő a Corvinus:
- 305 millió euró folyt be a Yettelben lévő 25 százalékos érdekeltség, a TMT Holdco BV részesedéseinek eladásából,
- 250 millió euróért vált meg 35 százaléknyi részesedésétől a Vienna Insurance Group magyar érdekeltségeiben,
- 232 millió euróért adták el az Erste Bankban lévő 15 százalékos részt.
A listán szerepél még közel 70 millió euró (mintegy 28 milliárd forint), az állam ennyit fizetett a Posta Biztosítókért a HDI International-nek. A cégeket azóta az állam már tovább is passzolta a Tiborcz Istvánhoz köthető Gránit Biztosítónak. A Corvinus listáján ez utóbbi ügylet még nem szerepel, így az eladási ár sem, a vevő Waberer’s csoport július elején azt közölte, hogy a tranzakció ősszel zárul.
A 250 millió eurós tétellel kapcsolatban a K-Monitor felelevenítette, hogy a Vienna Insurance Group magyar érdekeltségeiben, az Aegon és Union biztosítókban másfél évvel korábban szerzett részesedést a magyar állam, akkor 45 százaléknyi részért 344 millió eurót fizetett. Ha a vásárláskori árfolyammal számolunk, 267 millió eurót kellett volna legalább elérnie a magyar államnak most, a 35 százalékos pakett eladásakor, ennél azonban valamelyest olcsóbban sikerült az értékesítés. A végső szaldót tekintve persze kérdés, hogy az állami kézben maradt csekély tulajdonrészt, a 10 százalékot milyen kondíciókkal lehet majd eladni. A K-Monitor azt írja, hogy a „visszavásárlási ügylet igencsak kérdésessé teszi, hogy megérte-e a három évnyi hacacáré az adófizetőknek”. Arra utal a portál, hogy még 2021-ben, amikor a magyar Aegon biztosító pénzügyi nehézségek miatt eladósorba került, a Belügyminisztérium egy a koronavírus-járványra hivatkozó ad hoc szabállyal megvétózta, hogy az osztrák VIG megvegye az Aegont, mondván, a deal nemzetbiztonsági érdekeket veszélyeztet – akkoriban úgy tűnt, hogy az állam célja egy saját biztosító létrehozása lehet. Az Európai Bizottság hosszadalmas kötelezettségszegési eljárásban el is marasztalta a lépés miatt Magyarországot. Végül az eredeti vevőjelölt, a VIG és a magyar állam csaknem egy évvel később úgy egyezett meg, hogy a biztosítók 45 százalékának megszerzésével a magyar állam megelégszik kisebbségi tulajdonrésszel.
Ami a Budapest Airport Zrt. megvételét illeti, az összesen 3,1 milliárd eurós vételárból 80 százalék esett a magyar államra, 2,48 milliárd euró az azonnal fizetendő rész. (A többi a 20 százalékos részvénycsomagot vásárló francia Vinci fizetnivalója, és hasonló arányban osztoznak az átvállat összesen 1,44 milliárd eurót kitevő hitelen). A repülőtérbevásárlás után tartott sajtótájékoztatón Nagy Márton azt közölte, hogy a magyar államra eső 2,48 milliárd euróhoz nagyjából egyharmad-egyharmad arányban teremtettek elő pénzt a cégrészesedések eladásából, költségvetési forrásból, illetve Eximbank-hitelből. A cégrészek eladása 850 millió euró körüli összeget tehetett ki (ha hozzávesszük a Posta Biztosítókat is), a költségvetésből tőkeemelés formájában érkezett a pénz a Corvinushoz, mint az év elején megírtuk 848,8 millió euró átutalásáról intézkedett a gazdasági miniszter. Ezek mellé tehát
