Akkora vízzabáló akkugyár épülne, amekkora még nincs az országban

Az LG Toray Hungary Battery Separator Kft. bővítené nyergesújfalui akkumulátoripari gyárát. Június 27-én került fel a Komárom megyei kormányhivatal honlapjára, hogy az üzem vízellátásáról és szennyvízkezeléséről előzetes vizsgálati eljárást kezdeményeztek. Ez lenne Magyarország legnagyobb vízigényű üzeme, amely jelentős mennyiségű tisztított szennyvizet is kibocsátana a Dunába – adta hírül Tordai Bence, a Párbeszéd–Zöldek frakcióvezetője.

A dél-koreai-japán vegyesvállalat bővítené az elektromos autók akkumulátorához használt szeparátorfólia-gyártó kapacitását nyergesújfalui üzemében, amelynek építését 2021-ben kezdte meg. A körülbelül 200 főt alkalmazó gyárat 2022-ben adták át, a beruházásához az állam 4,7 milliárd forint támogatást nyújtott. A korábbi hírek szerint összesen 270 milliárd forintból épülő gyár 2028-ra már teljes gőzzel termelhet, és 800 millió négyzetméter akkumulátorszeparátort gyárthat. Az üzem az LG Energy Solutions lengyelországi leányvállalatát, valamint egyéb európai szerződéses partnereit látja majd el az akkumulátorok gyártásához szükséges nyersanyaggal.

A Komárom-Esztergom Vármegyei Kormányhivatal júniusban előzetes vizsgálati eljárást indított, amelynek célja annak eldöntése, hogy van-e szükség egységes környezethasználati engedélyre az üzembővítés jelentős környezeti hatása miatt – írta a Facebook-oldalán Tordai Bence.

A kormányhivatali tervdokumentáció szerint a meglévő gyártelep vízellátása a tőle keletre található parti szűrésű – vagyis a Dunából vizet vételező – Nyergesújfalui vízbázisra csatlakozott, míg a szennyvízelvezetés saját új tisztítóművel tisztított vizei a Zoltek Zrt. telephelyén a meglévő dunai sodorvonali bevezetés közös használatával lett megoldva. A közeljövőben újabb beruházással a gyártókapacitás nagymértékben bővül, ami a vízigényeket tekintve, valamint a tisztított és kibocsátott szennyvizek mennyiségének jelentős növekedésével jár. A beruházás célja olyan megoldás kialakítása, amely a Zoltek Zrt. gyártelepén meglévő létesítményektől függetlenül üzemeltethető.  A gyárterület kapacitásbővítéséhez

folyamatos biztosítására szolgáló létesítményeket terveznének.

A megvalósítandó vízilétesítmények a Duna medrében tervezett beavatkozásai a Natura 2000-es vedettségű, kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területet érintenek. Ez a kapacitás lehetőséget biztosít az ügyfél gyártelepének további fejlesztésére – írták.

Tordai szerint a vízmennyiség nagyságrendjét egyetlen adat is pontosan érzékelteti: a gödi Samsung SDI akkugyár  – amely Magyarország második legnagyobb ipari üzeme – a környezetvédelmi felülvizsgálati eljárásban közölt adatok szerint napi 7500 köbméter vizet igényel, vagyis

alig több mint a felét, mint amennyiről a nyergesújfalui eljárás szól.

Hozzátette: a nyergesújfalui gyárnál úgy tervezik, a kivett és a visszaengedett vízmennyiség különbsége, napi 4500 köbméter a technológiából adódóan elpárolog – hogy oldószerekkel, vagy oldószerek nélkül, az a környezetvédelmi előírások (gyárkapun belül nehezen ellenőrizhető) betartásától függ.

„Most tehát az a kérdés, hogy a magyar hatóságok szerint szükség van-e az ország (várhatóan) legnagyobb vízigényű ipari létesítményének környezethasználati engedélyre vagy ennek az irdatlan vízmennyiségnek a kiemeléséről, elszennyezéséről és a környezetbe történő visszaengedéséről is elhiszik bemondásra – ahogy szokták –, hogy nem okoz jelentős környezeti hatást” – értékelt az ellenzéki politikus.