Orvos, állatorvos, tanár, tűzoltó – a kisgyerekek fejében egy álom van arról, mik szeretnének lenni, ha majd nagyok lesznek. Ezek az álmok természetesen változnak, ahogy a gyerekek nőnek.
„A kisebbek egy álommunkát képzelnek el. Nem feltétlenül a munka formáját, sokkal inkább a segítés és egy ideális kép az, ami motiválja őket, ezért álmodnak sokan segítőszakmáról” – magyarázza Fekete Anikó, aki az Organikon alapító-tulajdonosaként amellett, hogy induló vagy már működő kkv-knak segít a vállalkozásfejlesztésben, a szintlépésben és projektek lebonyolításában, általános-, valamint középiskolások számára tart előadásokat, workshopokat arról, hogyan lehet vállalkozóvá válni. Ehhez nemcsak ismeretanyagot ad át, hanem a fenntarthatóság témájában szemléletet is próbál formálni a fiatalok körében.
A szakember azt mondja, ahogy nőnek a gyerekek, egyre jobban látják a világban rejlő folyamatokat, például azt, hogy egyik pillanatról a másikra keletkeznek olyan szakmák, amelyek eddig nem léteztek. Manapság éppen az influenszerek világa csábító a fiatalok számára a szakember szerint.
Fekete Anikó azt mondja, sok 9. és 10. osztályos fiatal már egyértelműen tudja, hova megy továbbtanulni. Sokan azzal is tisztában vannak, hogy mi az érdeklődési körük, és célzottan melyik egyetem mely szakirányát nézték ki maguknak.
„Ebben az életkorban nagyjából már lehet látni, milyen beállítottságúak a fiatalok, akik közül van olyan, aki nem továbbtanulni, hanem dolgozni szeretne” – mondja a szakember. Szerinte a dolgozni vágyók közül sokan vannak olyanok, akik kacsingatnak a vállalkozás felé, akár azért, mert a családban van hasonló példa, vagy éppen van egy innovatív ötletük, amelyet vállalkozóként szeretnének megvalósítani.
Képességek és készségek
Érdemes két fontos fogalmat tisztázni: mi a képesség és a készség. Jelentésük hasonló, de van különbség a két fogalom között. A képesség egy velünk született adottság, mint például a kommunikáció.
A készség azt mutatja meg, hogy a képességet hogyan tudja valaki alkalmazni: a hatékony kommunikáció már egy készség
– magyarázza Fekete Anikó, aki szerint az oktatásban fontos, hogy figyeljenek a gyerekek képességeire, mert ahhoz lehet készséget fejleszteni. 2024-ben szerinte az innovatív gondolkodás, az aktív tanulás, a jó problémamegoldás, a kritikus, illetve az analitikus gondolkodás a legfontosabb képességek.
A szakember úgy látja, az iskola egyik fontos feladata jelenleg a kulcskompetenciák építése: a diákok legyenek képesek a logikus gondolkodásra és a szövegértésre. A lexikális tudást magas szinten kapják a diákok, érdemesebb lenne a készségek fejlesztésére több fókuszt tenni. Vállalkozóként fontos a motiváltság, a rugalmasság, az új dolgokra való nyitottság. A reziliencia és a széles látókőr fejlesztésére mindenképpen nagyobb hangsúly lehetne tenni az oktatási rendszerben.
A fontos készségek és képességek elsajátításában, fejlesztésében persze nem csak az iskolának van szerepe.
Milyen élményeket gyűjt be, hogyan foglalkoznak vele a szülők, nagyszülők, milyen mintákat és példákat lát a családban – ezeknek is fontos szerepük van, mint ahogy az iskolához köthető karaktereknek is: edző, egy nyári tábor, magántanár, tanfolyamok is sok élményt és tapasztalatot tudnak átadni a diákoknak, hívja fel a figyelmet Fekete Anikó.
A szülői elvárások
Néhány évtizeddel ezelőtt az volt a jellemző, hogy ha a szülők egy elismert szakmában építettek fel karriert (jogászok, orvosok, tanárok voltak), akkor az meghatározta a gyermekeik sorsát is, akiknek elvárás volt ugyanabban a szakmában dolgozniuk. Mára azonban a szülői elvárások átalakultak.
„A szülők dolga az, hogy segítsék a gyereküket az úton és támogassák a döntésükben. Sokan ráébredtek, hogy ami náluk elmaradt, azt nem biztos, hogy a gyereknél kell bepótolni” – mondja Fekete Anikó, aki szerint ma már nyitottabbak és elfogadóbbak a szülők, hagyják a gyerekeiket a saját útjukon haladni, még akkor is, ha az nem azonos a szülők útjával.
Mi a siker?
Hosszú évek óta a programozás nemcsak a legelismertebb, hanem a legjobban fizető szakmák közé tartozik. A programozók mellett az ügyvédek, a mérnökök, a bankárok, az orvosok és a marketing szakemberek a legjobban keresők. Miközben az IT továbbra is a legfelkapottabb szakmák egyike, felfutóban van a mesterséges intelligencia: ahol az AI jelen van, az egyre keresettebb szakma. Ráadásul ma már sok fiatal nemcsak ismeri az AI fogalmát, hanem használja is. De mi van azokkal a fiatalokkal, akik nem a számítógép előtt képzelik el a jövőjüket?
Mindenkinek a saját képességeit kell mérlegelnie: azt, hogy ő miben jó. Fekete Anikó szerint, ha a fiatal megtalálja, hogy miben érzi jól magát, és mi az, amiben hitelesen tud létezni, majd elkötelezett ügyfél- vagy vásárlókört tud kialakítani, akkor bármilyen területen lehet sikeres.
Azt is fontosnak tartja Fekete Anikó, hogy ha valaki nem az IT szektorban helyezkedik el, még lehet sikeres. Nem mindenki akar számítástechnikával vagy mesterséges intelligenciával foglalkozni. Szerencsére, mert szükség van pékre, cipészre, kőművesre, szakácsra. Ők ugyanúgy meg tudják találni saját sikerüket – emeli ki a szakember, aki hozzáteszi, bármilyen szakmát is választ a fiatal, fontos, hogy kövesse a szakmája változásait, legyen szó akár jogszabályról vagy technikai innovációról.
