Befektetők, cégtulajdonosok számára félelmetesnek tűnhet a fegyver, amelyet a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) kaphat, ha az Országgyűlés elfogadja a versenytörvény módosítására beadott javaslatot. E szerint a hivatal
Ez jelentős változás, hiszen a GVH eddig fúziók, cégfelvásárlások esetében állhatta útját a versenytorzító növekedésnek, a jövőbeni felállást, a fúzió után kialakuló helyzetet modellezte. A törvénymódosítás arra adna lehetőséget, hogy a jelenleg fennálló helyzeten igazítsanak. Akkor is, ha jogszabálysértést nem lehet kimutatni – emelte ki a lapunk által megkérdezett versenyjogász, aki szerint a törvénymódosításban felsorolt paraméterek alapján igen tág tér nyílik a hivatal számára.
Vadonatúj kategóriát vezet be az új szabályozás: a piacokon átívelő alapvető jelentőségű vállalkozásokét. Hogy ebbe a körbe tartozik-e az adott társaság, azt a tervezet szerint a GVH állapítja meg külön versenyfelügyeleti eljárásban. Megvizsgálja a vállalkozás
- piaci részesedését,
- pénzügyi erejét vagy más erőforrásokhoz való hozzáférését,
- vertikális integráltságát, illetve az egymással egyéb módon összefüggő piacokon való tevékenységét,
- versenyben releváns adatokhoz való hozzáférését,
- a vállalkozás által nyújtott szolgáltatás, illetve előállított vagy forgalmazott áruk fogyasztók vagy a gazdaság szempontjából alapvető jelentőségét,
- illetve minden olyan tevékenységét, amely harmadik felek vagy a fogyasztók szempontjából jelentős ahhoz, hogy hozzáférjenek a beszerzési és értékesítési piacokhoz, amellyel befolyást tud gyakorolni a harmadik felek üzleti tevékenységére.
Kértük a GVH-t, értelmezze a felsorolt szempontokat, hogy megtudjuk, mekkora vállalati kör kerülhet az alapvető jelentőségű kategóriába, mekkora piaci részesedés esetén számíthatnak e minősítésre. Konkrét válasz helyett Rigó Csaba Balázs GVH-elnök múlt pénteki rádióinterjúját ajánlotta figyelmünkbe Horváth Bálint kommunikációs vezető, hangsúlyozva, hogy a GVH jogalkalmazó, nem jogalkotó. Ezzel magyarázva, hogy a hivatal miért nem fűz magyarázatot a tervezethez ebben a fázisban. Az interjúból és a hivatal közleményéből nem derült ki, hogy a GVH kezdeményezte-e a törvénymódosítást vagy bevonta-e a munkába a kormányzat, ahogyan arra sem kaptunk választ, hogy a GVH a számos területen kevés szereplős (monopol, illetve oligopol) hazai piacon mely ágazatokban lát olyan fokú piactorzulást, ami beavatkozást indokolna.
Mamutok bőven vannak a hazai piacon, gondoljunk csak az üzemanyag nagy- és kiskereskedelemben meghatározó Molra, a lakossági piacot domináló gáz- és áramellátó Magyar Villamos Művekre, amely egyben importőr és nagykereskedő, vagy akár a Tiszántúl nagy áram- és gázszolgáltatójára, a felcsúti milliárdos Mészáros Lőrinc érdekeltségébe került egykori Tigáz és Titász cégekre. Megemlíthetjük a hatóságokkal évek óta hadakozó műtrágyakirályként emlegetett Bige László érdekeltségébe tartozó Nitrogénművek Zrt.-t, vagy a távközlési piacot, amelyen két meghatározó szereplő halad fej-fej mellett, a nemzeti bajnokká puffasztott 4iG Nyrt. és a német érdekeltségű Magyar Telekom Nyrt. Hasonló a helyzet a cementgyártóknál is, csak itt francia, illetve német befektetők cégei uralják a piacot.
![Új eszközt élesítenek, amivel újra lehet osztani a piacot: Bige László műtrágyakirály birodalmára is veszélyes lehet a jogszabály 1](https://s.24.hu/app/uploads/2024/04/central-0705984387.jpg)
A szakmában léteznek hüvelykujjszabályok, például általánosságban azt tartják erőfölényes helyzetnek, amikor egy piacon 60 százaléka van a piacvezetőnek, a két főszereplős piac esetében pedig 35-40 százalék körül van mindkét nagy részesedése.
A cégeket az sem nyugtatta meg, hogy a GVH-elnök ígérete szerint egyeztetnek a piaci szereplőkkel és velük együttműködve alakítják ki majd a jogalkalmazás gyakorlatát. A jogalkotó pedig „messzemenőkig szem előtt tartotta a jogállamisági szempontokat a tisztességes piaci verseny és a magyar fogyasztók védelme érdekében”. „Garanciális biztosítékot” jelent, hogy versenyfelügyeleti eljárásban döntenek, a kijelölő és kötelezettséget meghatározó versenytanácsi határozattal szemben közigazgatási per indítható – áll a GVH közleményében.Kényszereladás is lehet a vizsgálódás vége
Ha a GVH ágazati vizsgálatai során azt állapítja meg, hogy a verseny tartósan torzul, akkor kötelezettségeket írhat elő az alapvető jelentőségű vállalkozás(ok)nak. Ha utóbbi „nem tudja ellátni a működését” vagy „fennáll a veszélye, hogy nem tud eleget tenni a kötelezettségeinek”, akkor az ellátásbiztonsághoz szükséges működés fenntartása érdekében kötelezheti
- a tulajdonosokat a vállalkozás részben vagy egészben történő értékesítésére,
- a folyamatos és biztonságos szolgáltatáshoz, kereskedelemhez, gyártáshoz szükséges eszközök kijelölt szolgáltatónak költségalapú díj melletti üzemeltetésre átadásra, a tevékenység gyakorlásához szükséges nyilvántartások, adatok rendelkezésre bocsátására,
- kezdeményezheti az érintett cég vezető testületében más vezető állású személy kinevezését,
- felfüggesztheti a tagsági részesedéshez kapcsolódó szavazati jogokat,
- kötelezheti a tagsági részesedések más tulajdonosok részére történő átruházását,
- előírhatja a közgyűlés összehívását, meghatározott napirendi pontok megtárgyalását, és meghatározott döntések meghozatalának szükségességére hívhatja fel az igazgatóság figyelmét.
Ezek elég vészjóslóan hangzó lehetőségek, még akkor is, ha a GVH-elnöke a kényszerértékesítést csak végső jogi lehetőségnek nevezte és hangsúlyozta az arányosság elvét. A lapunk által megkérdezett szakértők többsége a törvénymódosítás szövege alapján azonban reális veszélynek tartja, hogy a GVH intézkedése nyomán egyes befektetők elveszítsék a cégtulajdonukat.
(Ha üzemeltetésre kellene átadni, azt pedig „költségalapú díj mellett”, vagyis piaci ár alatt kellene megtenni.)A hazai cementgyárak a kirótt bányajáradék és ársapka miatt olyan helyzetbe kerültek, hogy egy szint felett veszteséges számukra a termelés, közben kormányközeli vállalkozó kivásárlási ajánlatáról, sőt állami felvásárlásról röppennek fel hírek. Cementellátási gondok az adóprés miatt már jelentkeztek korábban, a tervezett törvénymódosítás nyomán akár felvetődhetne, hogy a német tulajdonú Duna Dráva Cement Kft., illetve a svájci-francia gyökerű Lafarge Cement Magyarország Kft. adják át az eszközeiket vagy a cégeiket.
![Új eszközt élesítenek, amivel újra lehet osztani a piacot: Bige László műtrágyakirály birodalmára is veszélyes lehet a jogszabály 2](https://s.24.hu/app/uploads/2024/04/dbogi20160922002.jpg)
Hatalmas jogbizonytalanság
– kommentálta a tervezetet lapunknak egy versenyjogász. A cégeket nem lehet ilyen helyzetbe hozni, különösen most, amikor érzékelhető a nyugati befektetők elfordulása, a kanadai és USA-beli invesztorok egy ideje már nem hoznak friss pénzt Magyarországra, jobbára csak az amortizációt forgatják vissza, és ha így haladnak a dolgok, akkor várható, hogy kiviszik a tőkéjüket – vetítette előre. Úgy véli, a bizalmat erősíteni kellene, a GVH-nak közleményeket, magyarázatokat kellene kiadnia, mit tekint erőfölényes helyzetnek, hogyan értelmezendők azok, a törvénymódosítás szövegében felsorolásszerűen szereplő feltételek, amik alapján adott cég esélyes lehet alapvető jelentőséggel bíró társaság minősítésre.
Közel húzhatják a politikához a versenyhivatalt
Ez a törvénymódosítás nagyon közel húzhatja a politikához a versenyhivatalt – utalt arra, hogy a kormányzati szereplők nem rejtik véka alá, hogy nem feltétlenül szívesen látott vendégek a külföldi befektetők, és az egyes üzletágak magyarosításának eszköze lehet az új szabályozás. A legvehemensebb kirohanásokat eddig Lázár János rendezte: üzent a cementipari nagyágyúknak, hogy jobban teszik, ha eladják az itthoni vállalkozásaikat, mert az elképzelhetetlen, hogy a tízmilliárd eurós paksi építkezésből ne részesedjen a magyar építőipar. A külföldi építőipari érdekeltségeknek pedig azt tanácsolta, a legegyszerűbb, ha értékesítik a vállalkozásaikat a magyar államnak, magyar vállalkozóknak, és leteszik a lantot.
Tavaly év végén az osztrák-magyar közös tulajdonú GYSEV Zrt. miatt került konfliktusba a szomszédokkal, a tulajdonviszonyokat jobban tükröző beleszólást követelve a cég ügyeibe. Felrúgva évtizedek gyakorlatát, átnyúlt az osztrák térfélre, és egyeztetés nélkül leváltotta az osztrák üzletág egyik vezetőjét, majd ajánlatot tettek az osztrák Strabag tulajdonrészének kivásárlására.
![Új eszközt élesítenek, amivel újra lehet osztani a piacot: Bige László műtrágyakirály birodalmára is veszélyes lehet a jogszabály 3](https://s.24.hu/app/uploads/2024/04/central-0514622435.jpg)
Legutóbb az osztrák Spart osztotta ki: „Most, hogy az osztrák fűszeres-közértes, a Spar így viselkedett, felvetettem a kormányban, hogy ne tűrjük tovább a hazudozást, alaptalan állításokat tőlük, s inkább vegyük meg őket szőröstül-bőröstül”. A kiváltó ok az volt, hogy az osztrák Spar-vezér nyilatkozatában jelezte, a 4,5 százalékra srófolt extraprofitadó miatt az Európai Bizottsághoz fordult, egyúttal védőintézkedéseket tettek a kiskereskedelmi hálózat kisajátításától tartva.
Ilyen előzmények közepette a külföldi tulajdonú cégek okkal aggódhatnak, hogy alapvető jelentőségűvé nyilvánítják őket. Azzal együtt, hogy e törvénymódosítás nélkül is sokféle módszer létezik, lehet adóhivatali vizsgálatokkal vegzálni, kaphat visszautasíthatatlan ajánlatot valamely cég vagy például megváltoztatják a szabályozást, esetleg különadókat vetnek ki, amivel ellehetetleníthetik a cég működését. A tervezett törvénymódosítás kapcsán nem a konkrét fenyegetés a lényeg, hanem az, hogy függőségi viszonyt teremt szubjektív alapon. Nem tudjuk, hogy a GVH kijön-e vizsgálódni vagy nem, besorol-e az alapvető jelentőségűek klubjába, és ha igen, előír-e kötelezést a cég eladására – magyarázta az egyik, multicégekkel dolgozó adótanácsadó. Önmagában korrekt dolog a versenyt kontrollálni a fogyasztók érdekében, de nem függőségi rendszer kiépítésével, és nem olyan szabályokkal, hogy a hivatal például arra kötelezzen adott céget, hogy piaci ár alatt adja át az eszközeit valamely kijelöltnek – tette hozzá.
Bár a GVH-elnök azzal nyugtatta a kedélyeket, hogy csak jogsértés esetén lép fel a GVH, a törvénymódosítás szövege szerint az
Elég megállapítani, hogy versenytorzulás áll fenn vagy feltételezhető, hogy a cég nem tudja teljesíteni a kötelezettségét, máris jöhet a kötelezés a versenyhivataltól.