Hogy a nagy állami közpénzesőtől hogyan vezethetett az út a kényszertörlésig, jobbára csak találgatni lehet. Támpontot jelentenének a cég elmúlt években készült mérlegei, csakhogy azokat 2019 óta nem voltak hajlandók hitelesíteni az egymást követő könyvvizsgálók, vagyis nem találták hitelesnek a képet, amelyet a cég festett a gazdasági eseményekről, a cégvagyon alakulásáról.
Pedig nem is olyan régen még az OTT-One volt az egyik szerencsés fürkész, amelyik részt vehetett a Szijjártó Péter külügyminiszter által levezényelt, összesen több száz milliárd forintos kínai lélegeztetőgép-bizniszben. A tárca pályázatokkal nem bíbelődött, korábban az OTT-One azt válaszolta lapunknak, hogy maguk keresték meg a hivatalokat, és jó kínai kapcsolataik révén ajánlkoztak a lélegeztetőgép-beszerzésre. Az állami szervek tucatnyi, többnyire az egészségbizniszben ismeretlen társaságtól rendeltek készülékeket úgy, hogy a szerződéskötés után rögtön ki is fizették a vételárat. Az OTT-One számára is biztos üzletnek látszott, hogy
- 2020. március 26-án a Külgazdasági és Külügyminisztériummal szerződött 500 lélegeztetőgép Kínában történő legyártatására és szállítására, a 4,7 milliárd forintot előre kifizette a tárca.
- Április 23-án az Állami Egészségügyi Ellátó Központtal (ÁEEK) 7,7 milliárd forint előrefizetésben állapodtak meg, és abban, hogy az OTT-One 300 lélegeztetőgépet, valamint több millió maszkot gyártat le Kínában, és szállít Magyarországra.
Ez az összesen több mint 12 milliárd forint megrendelés hatalmas ugrás volt a kicsiny tőzsdecég életében, hiszen addigi csúcsbevétele, a 2019-es sem érte el a 2,9 milliárd forintot. Ráadásul egész más volt a profilja: a bevételek zömét biztonságtechnika (1,2 milliárd), egyedi szoftverrendelés (1 milliárd), videótartalom-szolgáltatás (498 millió) tette ki.
Csakhogy a nagy állami megrendelések, az előre kifizetett közpénzmilliárdok az OTT-One-nak nem hoztak hatalmas kaszálást, árfolyamemelkedést és osztalékesőt, hanem drámai fordulat következett: 2021 áprilisában a tőzsdei cégeket is felügyelő Magyar Nemzeti Bank (MNB) felfüggesztette az OTT-One részvények tőzsdei kereskedését. A közvetlen ok az volt, hogy a részvénytársaság könyvvizsgálója felmondta a szerződést, és ezzel az is veszélybe került, hogy a cégnek az előírt április 30-ai határidőre elfogadott mérlege legyen a 2020-as évről.
Addigra egyébként már folyt az MNB átfogó vizsgálata, sőt feljelentést is tett a Fővárosi Főügyészségen.
Gyapjas bekerült a Pénzügyminisztériumhoz (PM) tartozó, könyvvizsgálókat felügyelő közfelügyeleti hatóság 2021-es minőségellenőrzési tervébe, így az OTT-One könyvvizsgálata is fókuszba került. Hogy tervezett vagy rendkívüli vizsgálat volt-e, arra nem válaszolt a hatóság, a honlapjáról azonban az derül ki, hogy minőségellenőrzést kell lefolytatni legalább háromévente a kamarai tag könyvvizsgálónál, a könyvvizsgáló cégnél, ha az „közérdeklődésre számot tartó gazdálkodóra” (mint amilyenek a tőzsdei cégek) vonatkozóan végez jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet. A cégbíróságnak leadott dokumentumokból az derült ki, hogy a PM „nem felelt meg” osztályzatot adott Gyapjasnak, és mint megtudtuk, pénzbírságot szabtak ki rá, továbbá az ilyen esetekben szokásos módon újabb hatósági vizsgálatot is kapott. Ami az OTT-One szempontjából fontos, hogy a hatóság a 2019-es mérleg könyvvizsgálatát is visszavonatta Gyapjassal (aki egyébként már nem vállal közérdeklődésre számot tartó gazdálkodót).
Csalást és tiltott piacbefolyásolást gyanított a jegybank
Amint utaltunk rá, az MNB célvizsgálatot indított a társaságnál 2020 augusztusában. Az eredmény:
- a rendkívüli tájékoztatási kötelezettségre vonatkozó előírások megsértése miatt 4,5 millió forint felügyeleti bírság,
- a bennfentes információ nyilvános közzétételére vonatkozó jogszabályi rendelkezések megsértése miatt 22,5 millió forint bírság,
- a piaci manipuláció tilalmára vonatkozó jogszabályi rendelkezések megsértése miatt 84 millió forint piacfelügyeleti bírság megfizetésére kötelezte a társaságot.
A jegybank végül tavaly októberben előírta az OTT-One Nyrt. részvényeinek törlését a tőzsdéről, közleményében hozzáfűzve, hogy
a cég működésével összefüggésben az MNB-nek az elmúlt időszakban a számvitel rendjének megsértése, csalás és tiltott piacbefolyásolás gyanújával kellett büntetőeljárást kezdeményeznie.
Kérdésünkre, hol tart a nyomozás, büntetőeljárás, a jegybank az illetékes nyomozó hatóságok megkeresését javasolta. Elérhető viszont Polt Péter legfőbb ügyész tájékoztatása, amit Tóth Bertalan, az MSZP frakcióvezetője írásbeli kérdésére adott még tavaly októberben. Eszerint az MNB feljelentése nyomán négy ügyben indult nyomozás:
- a bennfentes kereskedelem miatt indított nyomozást megszüntették, mert „a rendelkezésre álló adatok, illetve bizonyítási eszközök alapján nem volt megállapítható bűncselekmény elkövetése”.
- Számvitel rendjének megsértése bűntette és más bűncselekmények miatt a NAV nyomoz.
- A tiltott piaci befolyásolás miatt indított nyomozást a rendőrség megszüntette azzal, hogy a cselekmény nem bűncselekmény. A Fővárosi Főügyészség azonban a nyomozás folytatását rendelte el.
- Egy másik ügyszámon futó bennfentes kereskedelem bűntette miatt indított nyomozás a felderítési szaknál tartott.
A felderítési szakban lévő ügyekben a nyomozóhatóság illetékes, az Országos Rendőr-főkapitányságtól azonban nem kaptunk választ arra, milyen feljelentésekkel foglalkozik, és meddig jutott az OTT-One esetében.
„Eltűnt rengeteg ember minden pénze”
Az ember csak azt vette észre, hogy egyszer csak eltűnt a részvények közül, és már nem lehet kereskedni vele. Eltűnt a cég, és vele együtt a teljes vagyon, rengeteg ember minden pénze
– panaszolta lapunknak az OTT-One egyik kisbefektetője. Ő úgy élte meg, hogy a jegybank váratlanul rendelte el a részvények tőzsdei kereskedelmének felfüggesztését, majd törölte a tőzsdei cégek közül. Szerinte bűncselekmények sora történhetett, de „mi nem elsősorban embereket akarnánk rács mögött látni, sőt az érdekel a legkevésbé, hanem a pénzt, a cég vagyonát megtalálni, és visszakapni.” Azt írja: „a legnagyobb kérdés, hogy hol van a pénz. El nem tud tűnni, nem párolog el, az valahol megvan.”
Szerkesztőségünkhöz arról érkezett jelzés, hogy több száz kisbefektető tett már feljelentést. Az ORFK nem reagált erre vonatkozó kérdéseinkre, de a hozzánk megküldött szövegben nagy értékű csalásról és befektetők megtévesztéséről van szó, a feljelentés a 2018-tól 2022 novemberéig regnáló vezetőség és az érintett személyek/szervezetek felelősségét feszegeti. Azaz:
- 2018-tól fogva hamis információkat szolgáltattak a nyilvánosságnak arról, hogy milyen komoly nemzetközi fejlesztési projekteket visznek véghez az iSRV Zrt.-vel közösen.
- 2020-ban a lélegeztetőgép-beszerzések kapcsán óriási árbevétel-növekedésről kommunikált a cég.
- A befektetőket az is félrevezethette, hogy az MKB Bank – amely a részvények kereskedésének felfüggesztéséig folyamatosan monitorozta a társaságot, és készített elemzéseket – 275 forintos célárat határozott meg a részvényekre. Az OTT-One hivatkozott is erre azzal, hogy az utolsó publikált elemzésében a pénzintézet még vételre ajánlotta a részvényeket.
Ehhez képest az OTT-One Nyrt. új vezetősége 2023-ban nyilvánossá tette befektetőinek, hogy egy újabb, belső könyvvizsgálat során fény derült arra, hogy a cég régi vezetősége által kommunikált vagyoni helyzet valótlan. A cégnek már a könyvvizsgáló kifizetésére sem volt megfelelő anyagi fedezete, tőzsdei jelenléte pedig gyakorlatilag fenntarthatatlan.
Mások az MNB felelősségét is feszegetik. „Igen, ilyen a tőzsde, van kockázata, benne van a pakliban, de itt elzárták a csapot egyik pillanatról a másikra, mindenféle előzetes figyelmeztetés nélkül. Így bennragadt mindenki pénze” – fogalmaz egy kisbefektető. „A korábbi tőzsdei csődöknél hagytak jó néhány napot a befektetőknek, hogy aki akarja és tudja, még eladhassa részvényét akármennyiért, ne ragadjon bent” – kárhoztatja a jegybankot a befagyott befektetés miatt.
Sok milliárdba kerültek a lélegeztetőgépek, de nem látszik a nyereség
Ha az OTT-One által összeállított, a cégbíróságnak leadott (de könyvvizsgáló által nem hitelesített) mérlegeket nézzük, az árbevételt alaposan meglökte a Covid-üzlet: 2020-ban 11,7 milliárd, 2021-ben 6 milliárd forint bevételt mutattak ki. Emellett azonban eltörpül az adózott eredmény, amíg a bizniszbe bevett más cégek óriásit szakítottak, az OTT-One profitja ehhez képest szokatlanul alacsony, 202 millió, illetve 54 millió forint lett. Ráadásul
Úgy fest, hogy a cég a nagy bevételnövekedéstől egyáltalán nem lett nyereségesebb 2020-ban. A 11,7 milliárdra nőtt bevétel nagy részét, 11,1 milliárd forintot ugyanis elvitt az anyagjellegű ráfordítás, a nyereség pedig kevesebb volt, mint 2019-ben, pedig akkor mindössze 2,8 milliárdra rúgott a bevétel. Az árbevétel részletezéséből sem látszik a nagy üzlet, az „Egészségügyi termékek kereskedelme és kapcsolódó szolgáltatások” soron 8,52 milliárd szerepel, míg vele szemben 8,47 milliárd költséget, anyagjellegű ráfordítást mutattak ki. Ha ez a lélegeztetőgépek és maszkok beszerzését takarja, akkor ezért nem volt érdemes lehajolni.
Az anyagjellegű ráfordítások közel fele az iSRV-vel szemben merült fel, amelyről azt írja az OTT-One, hogy „a 2020-as üzleti évben a társaság fő eszközbeszállítója volt”. Hogy ez konkrétan milyen eszközöket jelent, azt nem részletezték, annak viszont van nyoma, hogy eseti könyvvizsgálót bíznak meg egyebek között a társaság 2020. évi lélegeztetőgép-beszerzéssel és -értékesítéssel kapcsolatos szerződései, a társaság és az iSRV Zrt., valamint a Polaris IT Group SA közötti szerződések vizsgálatával. (Amint említettük, az iSRV korábban 5 százaléknál nagyobb tulajdonos volt az OTT-One-ban, a Polaris IT pedig az iSRV anyavállalata.) Milliárdos nyereséget nem látni az iSRV-nél sem, de az tény, hogy a covidos időkben az OTT-One-nál is jobban megugrott az árbevétele: 10,2 milliárd, illetve 9,4 milliárd volt 2020-ban, illetve 2021-ben.
Az OTT-One-nál 2021-ben sincs nyoma komolyabb eredménynek, ekkorra csúszott át az a 300 lélegeztetőgép, amelyet az ÁEEK (jogutódja az Országos Kórházi Főigazgatóság) csak 2021. januárjában vett át. 6 milliárdos árbevétellel szemben 5,8 milliárd anyagjellegű ráfordítást mutattak ki. A lélegeztetőgép szó fel sem bukkan a szöveges kiegészítésben, de az egészségügyi termékek kereskedelme és egyéb szolgáltatások az árbevételből 4,9 milliárdot tettek ki, az anyagi ráfordítások lényegében ugyanennyit tettek ki, vagyis a lélegeztetőgépeken vagy egyáltalán nem kerestek, vagy nem itt csapódott le a haszon. Annyi változott, hogy ebben az évben az iSRV-vel szemben felmerült költségek már az anyagjellegű ráfordítások több mint 87 százalékát tették ki.
2022-ről már egy teljesen új összetételű vezetőség számolt be, és arra a következtetésre jutott, hogy a társaságnál olyan események zajlottak le, amelyek következtében csak csekély árbevétel biztosított, illetve
Fizetési kötelezettségeinek teljesítése komoly korlátokba ütközhet, illetve a vállalkozás fenntartás a jelenlegi formában nem tűnik észszerű döntésnek – összegezte az új cégvezetés.
A számok azt mutatták, hogy 1,1 milliárd forintra zsugorodott a cég árbevétele, ehhez fogható volt az anyagjellegű ráfordítás, és a nagymértékű értékvesztéssel együtt 3 milliárd forint veszteség jött össze. A leírt tételek között milliárdos nagyságú egy szerverpark, amit 2021-ben szerzett meg az OTT-One, és aminél a cégvezetés dokumentumok híján arra jutott, hogy meghatározhatatlan a megtérülése.
A veszteség negatívba rántotta az OTT-One saját tőkéjét, ami azt jelenti, hogy a tartozásai meghaladták a követeléseit, és fennállt a kockázata annak, hogy „egy esetleges eljárás során nem lesz elérhető likvid eszköz a kötelezettségek rendezésére” – vetítette előre az új menedzsment a fizetésképtelenség rémét. Ezek a mondatok súlyosnak és őszintének tűntek, de így sem lett belőle a legújabb könyvvizsgáló által elfogadott beszámoló. A 2022-es mérlegről azt közölte az MNB-vel, hogy minősített jelentést kell kibocsátania, az indokokat a könyvvizsgálati jelentés tartalmazza, ám ezt nem áll módjában a társaság rendelkezésére bocsátani, mivel az egyelőre nem teljesítette azokat a szerződéses kötelezettségeit, amelyek a jelentés átadásához szükségesek. Ezt úgy fordították le a kisbefektetők, hogy már a könyvvizsgálót sem tudták kifizetni. Itt tartott az ügy 2023 nyarán, majd októberben
Bizonyítani kell a szándékos megtévesztést és a kárt
A kisbefektetők által felvetett csalás, árfolyamot befolyásoló megtévesztő információkra történő hivatkozás eredményes lehet akkor, ha bizonyítani tudják, hogy a cég tevékenységéről szándékosan valótlan információkat közöltek, és ezzel megtévesztették a közvéleményt – véli Dióslaki Gábor, a Tőzsdei Egyéni Befektetők Szövetségének elnöke. Ha erre alapozva megáll a kártérítési igény, akkor elsősorban a cégtől követelhető a kártérítés, illetve a cég vezetőségével, igazgatósági és felügyelőbizottsági tagjaival szemben is érvényesíthető. A felügyeletet ellátó MNB esetében azonban szerinte aligha merülhet fel károkozás, a jegybank inkább adminisztratív módon ellenőrzi a tőzsdei cégeket, közzé teszi-e a jogszabályokban megkövetelt információkat. Ezt tette, és miután az MNB tudomására jutott, hogy a cégnél gond van a mérlegekkel, intézkedett, feljelentést tett, bírságokat szabott ki. Ha a jegybank bírságkiszabásait a bíróság nem írta felül, akkor ezek az intézkedések bizonyíthatják a tőzsdei cég jogellenes működését, ami ugyancsak megalapozza a kártérítést.
A kisbefektetőknek azonban bizonyítaniuk kell, hogy a részvények elértéktelenedése miatt kárt szenvedtek, valóban a megtévesztő közlések alapján vették vagy tartották meg a részvényeket. A kisbefektetők felvetésére, hogy a részvényelemző cég az utolsó pillanatig magas célárral kecsegtetett, és ez is a megtévesztés egyik formája, Dióslaki azt mondta, az elemzés egy vélemény, amely a cég közlésein alapul. Ha kiderül, hogy az elemzőnek más információi voltak, és ehhez képest szándékosan valótlanságokat közölt, akkor felmerülhet a felelősség kérdése, de erre kevés esélyt adott. A könyvvizsgáló felelősségét viszont lehetne boncolgatni, tekintve, hogy a 2019-es mérlegbeszámolót átengedte, ám később a PM visszavonatta azt azzal, hogy nem felelt meg – tette hozzá.
