Hatalmas összegű hozam vándorol ezekben a hetekben a magyar megtakarítókhoz annak köszönhetően, hogy a meglévő Prémium Magyar Állampapír (PMÁP)-állományok esetében 2024 első negyedében érkezett el a kamatforduló. Jelenleg körülbelül 7 ezer milliárd forintot tart a hazai lakosság az inflációkövető államkötvényekben. A PMÁP-befektetők az év első három hónapjában mintegy 850 milliárd forintnyi – ezen belül csak februárban 500 milliárdnyi – kamatkifizetésre számíthatnak az Equilor Befektetési Zrt. számításai szerint. Ezen felül további, mintegy 100 milliárd forintnyi lejárt tőkét fizethet ki a Magyar Államkincstár (MÁK) a prémium állampapírokhoz kapcsolódóan.
Egyelőre bizonytalan, hogy a lakosság által bezsebelt kamatok miként terülnek szét a megtakarítási piacon. A befektetési alapkezelők, brókercégek hamar „rámozdultak” arra, hogy ezt a pénztömeget érdemes lenne a magasabb kockázatú részvénybefektetések felé terelni. Ám a hazai lakosság mindössze 3 százaléka rendelkezik részvényekkel, és borítékolható, hogy a konzervatív megtakarítók hozzáállása nem máról holnapra változik meg drámaian.
Ezért kasszíroztak nagyot a kötvényalapok
A 2022 második és 2023 első felében kibocsátott lakossági állampapírok kétszámjegyű hozamszintje az idén már megismételhetetlen. A magas hozamok egy gazdaságpolitikai szempontból fenntarthatatlan, válságközeli állapotnak köszönhetők, amit a vágtató infláció, az energiaár-robbanás és a forintárfolyam összeomlása határozott meg. Kétségbeesett, válságkezelő lépés volt, amikor a Magyar Nemzeti Bank 2022 novemberére 18 százalékra vitte fel az irányadó kamatot, és ezzel és az inflációval összefüggésben az állampapírok kamatszintje is meglódult.
A tavalyi év a fokozatos normalizáció időszakát jelentette. Ahogyan az év derekától elkezdett csökkeni az infláció, és az államháztartás finanszírozása stabilabbá vált, az állam különféle intézkedésekkel folyamatosan gyengítette a kamatfeltételeket. A Diszkont Kincstárjegy (DKJ) hozama a 2023 első felében látott 15–16 százalék körüli szintekről mostanra 6 százalék körülire mérséklődött. A PMÁP esetében a korábban kibocsátott, magasabb inflációs felárú papírokat kivezették, és egyre gyengébb kamatozású papírok érkeztek helyettük. Így a legújabb sorozat az első kamatperiódusban már csak évi 7,9 százalékot fizet.
2024 márciusára nagyjából egységesen, minden lejáraton átlagosan 6 százalék körülire csökkentek a magyar állampapír-hozamok. Alapesetben
A hosszú lejáratú állampapírok hozamai az év végéig lemehetnek 5 százalékra, extrémebb esetben ez alá is, ám ehhez teljesülniük kell bizonyos feltételeknek. Amennyiben az Európai Központi Bank (EKB) megkezdi a régóta várt kamatcsökkentést, és az MNB az eddigi 75–100 bázispontos ütemben folytatja tovább a kamatvágást, akkor nem zárható ki, hogy 2023 végére 3-assal kezdődjenek a DKJ-hozamok – kalkulált lapunknak Szabó József Gyula, az OTP Alapkezelő Befektetési igazgatója.
Tény, hogy a kormány irányából nyomás nehezedik a jegybankra, hogy agresszívebben vágja a kamatokat, és a 4–6 százalékra várt éves infláció lehetővé tenné a csökkenő kamatpályát. Ugyanakkor az MNB vágásai egyre inkább sérülékenyebbé tehetik a forintot. Így egyelőre bizonytalan, hogy milyen forgatókönyv mellett döntenek a monetáris politika irányítói.
A csökkenő kamatszint mindenképp kedvezőtlen a rövidebb kötvényeket kereső lakossági ügyfeleknek, ám kedvező a kötvényalapokba fektetőknek, valamint azoknak, akik hosszú lejáratú kötvényeket keresnek, és az árfolyamok emelkedésére számítanak. A kötvények árfolyama ugyanis ellentétes irányban változik a piaci kamatlábbal:
Ennek az összefüggésnek köszönhetően voltak képesek 2023-ban a magyar kötvényalapok kiugró eredményt elérni.
- A hosszú kötvényekbe fektető alapok átlagosan 25 százalék feletti,
- míg a rövid kötvényalapok átlag 16 százalék feletti hozamot produkáltak.
A hosszú kötvényalapok között a lakosság számára elérhető OTP Maxima B sorozata 12 hónapos visszatekintésben majdnem 30 százalékos hozamot kínált tavaly. A magas visszatekintő hozam abból adódott, hogy a hosszú kötvényalapok portfoliójukban nagy súllyal tartottak hosszú kötvényeket, amelyek különösen kamatlábérzékenyek. A kötvények duration (hátralévő átlagos futamidő) mutatója nagyban meghatározza, hogy a kötvényárfolyam mennyire mozdul el, ha változik a hozamszint. Mivel az MNB kamatemelései után 2023 elején még magasan volt az irányadó kamat, majd onnét viszonylag meredeken esett vissza a kamatszint, ezért a kötvények árfolyama is látványosan emelkedett tavaly. Ezzel éppen ellentétes irányban változtak az árfolyamok 2022-ben (és 2021-ben is), amikor jegybank folyamatosan emelte a kamatot, ezzel összefüggésben a hosszú kötvényalapok súlyos veszteséggel zárták az évet.
A Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége adatai szerint 2024 januárjában a korábbi trendnek megfelelően a kötvényalapokhoz áramlott a legtöbb friss tőke. Ezek az alapok 208 milliárdnyi beérkező tőkével magasan kiemelkedtek a kategóriák között, így háromszor annyi pénzt szívtak fel, mint a második legnépszerűbb abszolút hozamú alapok.
A lakossági befektetők elsősorban a visszatekintő hozamokat nézik, vagyis a tavalyi magas hozamokat tartják mértékadónak a döntéseiknél. 2023-ban nagyon jól teljesített a kötvénypiac, ennek megfelelően a kötvényalapok továbbra is keresettek. Ám az idén biztosan nem fogják a tavalyi eredményt megismételni – húzta alá Szabó József Gyula.
Ez várható hozamnak elfogadható, 5–6 százalékos infláció mellett is ad némi reálhozamot. Az ennél kedvezőbb eredmény egyik forrása az lehet, ha a meghatározó külföldi jegybankok erőteljesebb kamatcsökkentést indítanak el. Ha az EKB nagyobbat vág, akkor a forint kamatfelára megmaradhat az euróval szemben, ezáltal az MNB a megszokott ütemben folytathatja a kamatcsökkentést anélkül, hogy komolyabb forintgyengülést kockáztatna meg. Az OTP Alapkezelő szakembere úgy számolt: további kamatvágások esetén, a lehető legjobb esetben akár 10–11 százalékos hozamot is produkálhatnak a kötvényalapok 2024 végére – de hangsúlyozta, hogy nem ez az alap forgatókönyv.
Ha az idén magas állampapírhozamot akarunk, kockáztatnunk kell
Aki továbbra is forintalapú államkötvényekben akarja tartani megtakarításait, de magasabb kétszámjegyű hozamokat szeretne látni, annak a hosszú lejáratú államkötvények körében kell szétnéznie.
Érdemes megemlíteni a MÁK-nál és a befektetési szolgáltatóknál is elérhető 2041/A, illetve a 2051/G jelzésű zöld magyar államkötvényt, melyeket a magyar állam éghajlattal kapcsolatos vagy környezetvédelmi projektek támogatására hozott létre. Mindkét kötvény 30 százalék feletti hozamot nyújtott 2023-ban. Az egyiket 3, a másikat 4 százalékos éves fix kamatozással bocsátották ki, a kamatfizetés pedig évente egyszer történik. Hogyan tudtak mégis magas hozamot elérni? Ennek oka egyrészt az irányadó kamatszint meredek csökkenése volt, másfelől az, hogy ezekkel a papírokkal a másodpiacon is kereskednek, ahol az élénk befektetői érdeklődés felhajtóan hatott az árfolyamszintekre. Márpedig az intézményi és lakossági befektetők körében is igen keresettek voltak ezek a kötvények – hívta fel a 24.hu figyelmét Beschenbacher Kornél, az SPB Befektetési Zrt. privátbankára.
A 2051/G kötvénnyel például 110 százalékos árfolyamon is kereskedtek 2022 januárjában, ehhez képest jelenleg 70 százalék körüli szinten mozog. (A százalékos érték azt mutatja, hogy a kötvény árfolyama mennyit mozdult el a névértékhez képest. Általános vélekedés, hogy minél mélyebben áll az árfolyam a névérték szintjétől, annál inkább lehet felértékelődésre számítani.) Ha arra számítunk, hogy kitart a „szufla”, és az MNB az eddigi ütemnek megfelelően vágja tovább a kamatokat, akkor 2024 végére 20–25 százalékos hozampotenciálról is beszélhetünk, amit megfejel a kamatfizetés is – jelezte előre. A rövidebb lejáratok sorában a 2032/G zöld államkötvényt emelte ki, mely kalkulációjuk szerint még így is 15–20 százalékos árfolyampotenciált rejthet.
Nem szabad azonban elfeledni, hogy egy hosszabb futamidővel rendelkező kötvény nemcsak a kamatcsökkentésekre, de az emelésekre is sokkal érzékenyebb. Amennyiben például a jegybank visszafogná a vágást, vagy eltérne az eddigi kamatpályától, akkor a kötvényekből csak szolidabb nyereséggel, rosszabb esetben jókora veszteséggel lehet kiszállni.
ez esetben viszont hozam gyanánt be kell érnünk az alacsonyabb kamatokkal, és persze a pénzünket a lejáratig nélkülözni kell.
Befektetési alaptétel, hogy ha magasabb a hozamelvárás, azért nagyobb kockázatot kell vállalni, ez a tétel pedig a kötvénypiacokon talán még jobban beárazódik, mint a részvénypiacokon. Éppen ezért a laikus befektetőknek érdemes a bankjukkal vagy pénzügyi szolgáltatójukkal egyeztetni, mielőtt úgy döntenek, hogy árfolyamnyereséget megcélozva kívánnak kötvényeket vásárolni. Ez a figyelmeztetés halmozottan érvényes a vállalati kötvényekre – értékelt lapunknak Grébel Szabolcs, a K&H Értékpapír senior üzleti elemzője.
Általánosságban a hosszabb futamidejű kötvények még mindig kevésbé kockázatosak, mint a részvények, mivel nem produkálnak akkora mértékű árfolyamkilengést. A bukás lehetőségét azonban nem szabad figyelmen kívül hagyni, ezért
Aki vállalja a kockázatokat, az a közeli jövőben meglovagolhatja a várható kamatcsökkentési periódust, feltéve, ha a gazdasági környezet kedvezően alakul.
Beschenbacher Kornél szerint euró, illetve dolláralapon hasonlóképp megfontolható a kötvénybefektetés. Bár a hazai szintet messze nem érik el, az USA-ban és az eurózónában is magasak a kamatok a korábbi évekhez képest. A pénz-és tőkepiacokon tavaly óta az EKB-tól és az amerikai Fedtől is kamatvágást várnak, ám mindkét nagy jegybank késlekedik a csökkentéssel, mivel úgy fest, ekkora kamatszintek sem hozták el a gazdasági visszaesést. A piacok ugyanakkor továbbra is kamatcsökkentést áraznak, mivel korábban még nem esett meg, hogy ilyen kamatszintek mellett (az EKB irányadó kamatlába jelenleg 4 százalékos, a Fedé 5,5 százalékos) előbb vagy utóbb ne következett volna be recesszió.
Ha a piaci várakozásoknak hiszünk, akkor egyebek közt nagyon alulértékeltnek látszik Franciaország 2060-as lejáratú, 4 százalékos kamatozású államkötvénye. Mielőtt az EKB 2022 júliusában megkezdte volna a kamatemeléseket, a 2060-as papírok árfolyama 240 százalékra is felszökött, a szigorítás hatására azonban 100–120 százalékos szintre csökkent. Ha a harmadik negyedévtől a várt kamatcsökkentések beindulnak, akkor egy markánsabb – éven belül akár 30–40 százalékos – árfolyamemelkedést is láthatunk ezeknél a papíroknál.
A francia mellett a szintén kiváló kockázati besorolású osztrák, valamint a magasabb kockázatú, de magasabb hozammal is elérhető román hosszú eurókötvényeket is kiemelte a szakértő. Devizaalapon egyébként a Magyar Államkincstárnál is elérhetőek a korábbi szintekhez képest alulértékelt hosszú kötvények, ilyen például a 2033-as REPHUN eurókötvény, illetve a 2041-es REPHUN dollárkötvény.
Ha nem akarunk kockáztatni, a devizakötvénnyel járhatunk jobban
Az elmúlt években egyre jelentősebbé váltak az euróalapú megtakarítások Magyarországon. Jelen állás szerint amennyiben rövid lejáratú, 4 százalék körüli kamatszintű eurókötvényekbe fektetünk, még mindig jobban járhatunk, mint a 6 százalék körüli rövid forintkötvényekkel („zsírosabb” banki eurókötvény esetén például 6 százalék körüli kamat is elérhető.) Még akkor is növekménnyel számolhatunk, ha a mostani 390 körüli árfolyamszintek mellett váltjuk euróra a megtakarításokat, hogy kötvényekbe helyezzük. A növekmény alapja az árfolyamkülönbözet, bár a pluszhozam ezáltal csak mérsékelt lehet.
Mint korábban megírtuk, általános elemzői vélekedés, hogy
A forint árfolyamgyengülése már az idén is lehet akkora horderejű, hogy az eurókötvény-befektetéseket felértékeli. Ehhez azonban a kamatkülönbözetet meghaladó mértékű forintgyengülés szükséges – magyarázta Szabó József Gyula.
A cikk írásakor 386–387-es azonnali árfolyam mellett a határidős devizapiacon az év végére 396–397 forintos euróárfolyamot áraztak, a várt kamatpályák különbségéből adódó 2–2,5 százalékos leértékelődésnek megfelelően. 2024 végére a piac az eurózónában hozzávetőleg 3 százalékos, Magyarországon 5,5 százalék körüli kamatszintet áraz, egyszerűsítő közelítéssel 2,5 százalékpontos kamatkülönbözetet.
Ha egy forintbefektető nem akar az árfolyamkockázat miatt idegeskedni, mégis hasznára lehetnek a devizaeszközök és a devizapiacok. A határidős árfolyamokba árazott kamatkülönbségen keresztül akár az állampapíroktól várt hozamot meghaladó, 6,5–7 százalékos forinthozamot is realizálhatunk, ha árfolyamfedezeti ügylettel kiegészítve fektetünk 4 százalék körül kamatozó eurós kötvénybe, úgynevezett szintetikus forint befektetést létrehozva.
Magasabb kamatozású eurós eszközt használva arra rakódik a fedezési ügylet hozamtöbblete, így a fedezési időtávon forintban mért teljesítményünk is nagyobb lehet (a fedezett eurós eszköz árfolyamváltozásától eltekintve). 6 százalékos eurós eszközt forintra fedezve 8 százalék feletti forinthozam adódik. Euróban jóval szélesebb a kötvények választéka, mint forintban, így jóval könnyebben találhatunk olyan eurós kötvényt, amelynek a magasabb hozama mellé óhatatlanul adódó magasabb kockázatával még meg tudunk békélni. Népszerűek például ezen a téren a különböző banki kötvények. Mivel az árfolyamfedezeti ügylet miatt az euró-forint árfolyam változása nem érinti a befektetőt, ezt a szintetikus forinthozamot akkor is elérheti a befektetési időtávon, ha a forint erősödik az euróval szemben.
Ugyanakkor ha valaki jelentősebb, a határidős devizaárfolyamokba árazott 2–2,5 százalékot meghaladó forintgyengülésre számít, például a jelenlegi 394–395 forintos euróárfolyam és a 403–404 forintos év végi határidős árfolyam helyett 430–450 körüli év végi árfolyammal számol, akkor érdemes euróra váltani a megtakarítást, és nem kötni árfolyamfedezeti ügyletet. Ha valóban bekövetkezik a forintgyengülés, akkor az eurón magasabb árfolyamon lehet túladni, ami hozzátesz a kötvény hozamához.
Ám ez az árfolyamszint az idén még mindig extrém forgatókönyvnek számít, visszatérést jelentene a 2022-es szélsőséges szintekhez, ami az MNB szélsőséges reakcióját is kiváltotta, és visszafordította a forintgyengülést. A jegybank üzeneteiből arra lehet következtetni, hogy hasonló szélsőséges megingásra most is reagálna. A piaci konszenzus ugyan gyengülő forintra számít, de a gyengülésnek nagyobb mértékűnek kell lennie ahhoz, hogy azon nyerni is lehessen – tehát egy ilyen irányú spekulációnak megvannak a kockázatai.
