A szereposztás miatt öli egymást Matolcsy és Nagy Márton

Cicaharc vagy a magyar gazdaságra nézve komoly következményekkel járó konfrontáció folyik Matolcsy György jegybankelnök, Nagy Márton gazdasági miniszter, illetve Varga Mihály pénzügyminiszter között?

A három fő gazdaságirányító ellentéte nem új keletű – röviden úgy szokták összefoglalni, hogy Matolcsy és Varga utálja egymást, de Nagy Mártont még annál is jobban –, ám olyan személyeskedésig még nemigen fajult a szájkarate, mint a tőzsde múlt heti díjátadóján.

Matolcsy

• a jegybank függetlensége elleni támadásról beszélt, melynek vezetője az egykori alelnöke, Nagy Márton, akit szakmai hibák miatt tett ki annak idején,
• mire Nagy megjegyezte, örül, hogy már nem Matolcsy a főnöke,
• Varga pedig úgy biztosította Matolcsyt a jegybank függetlenségéről, hogy keményebb ellenőrzést helyezett kilátásba.

Nyilvánvalóvá vált, hogy ez a három ember nem tudja rendezni az egymástól markánsan eltérő felfogását – mondta kérdésünkre Róna Péter közgazdászprofesszor, a Magyar Nemzeti Bank volt felügyelőbizottsági tagja, az összellenzék 2022-es államfőjelöltje, legújabban a Jobbik EP-listavezetője. Szerinte a potentátok beszédmódja destruktív, így pedig nem lehet a tartalmi nézetkülönbségeket megoldani. Róna az angol jegybank kormányzójának titkára volt egy időben, a gazdasági vezetők nézetei között ott is jelentős tartalmi különbségek voltak, de ilyen hangnem nem fordult elő – elevenítette fel az emlékeit.

A zsugorodó gazdaságról szóló adatok nem mutatnak jól választások előtt

A nemzetgazdaság szempontjából az az üzenet, hogy a gazdaságot irányító főszereplők mást képviselnek, és szerencsétlen, ha a fiskális és a monetáris politika más irányba húz. A kormány készül az EP, illetve az önkormányzati választásra: meg akarja akadályozni, hogy a gazdaság zsugorodásáról érkezzenek adatok. Márpedig a januári és februári adatok alapján nem látszik valószínűnek a gyors visszapattanás.

Nagy Márton ezt a jegybankra akarja tolni, az ő olvasatában a túl szigorú monetáris politika akadályozza a növekedést. Matolcsy viszont azon az állásponton van, hogy nem lazíthat a monetáris politikán, mert ha gyorsabb kamatcsökkentésbe fog, annak az lesz a következménye, hogy elölről kezdhetik a harcot az infláció ellen.

A kormány mindent az MNB nyakába lapától: az infláció kordában tartása a jegybank dolga, és a növekedés hiánya is a nemzeti bank sara – ecsetelte a felállást Róna. A történtek nemzetközi értékelése a forint árfolyamán kezd látszani – utalt a pillanatok alatt 394 forint fölé ugró euróra.

Várhatóan lesz infláció, és nem lesz növekedés, ezt pedig stagflációnak hívják – vetítette előre a széthúzó gazdaságpolitika következményeit. Fenntartható növekedési pályára kellene állítani a gazdaságot, de nem ez történik, hanem a három gazdaságirányító veszekszik egymással.

• Varga Mihály könyvelői szerepbe szorult vissza, az a dolga, hogy az államháztartás hiányával foglalkozzon, de az ehhez szükséges eszközöket a miniszterelnök Nagy Mártonhoz csoportosította át.
• A nemzetgazdasági miniszter dönt, de a döntéseinek a következményeiért nem ő felel – vázolta a felállást Róna Péter.
• Matolcsy Györgynek őriznie kellene az árfolyamstabilitást, közben viszont a kormány oldaláról éppen ezzel ellenkező hatást okozó, növekedést fűtő intézkedéseket szorgalmaznak, és gyorsabb kamatcsökkentésre késztetnék.

Róna szerint a miniszterelnök rossz menedzser, ő osztotta fel a szerepeket, és most a felosztás hibás. Az okozza a veszekedést, hogy a döntés joga az egyiké, a döntés következményének kezelése pedig a másiké. Egyelőre csak kicsit gyengült a forint, de figyelmeztető jelzés, ha ez az állapot fennmarad, nagyobb pénzromlás jöhet, s mivel az import viszonylag nagyarányú, ez azonnal feljebb tolja az inflációt, figyelmeztetett.

A jegybanktörvény tervezett módosításáról a pénzügyminiszter azt közölte, hogy az átláthatóbb és takarékosabb gazdálkodást szolgálná a módosítás, az Európai Központi Bankkal (EKB) egyeztetve vizsgálják annak lehetőségét, hogy a jegybank alapvető feladatait nem érintő tevékenységekre kiterjessze a felügyelőbizottság (fb) ellenőrzési hatáskörét. Róna Péter úgy véli, hogy a cél valójában az, hogy a kormány nagyobb nyomást gyakorolhasson a kamatcsökkentésre. Azzal, hogy a leánycégek gazdálkodására is rálátása lenne az fb-nek,

megpiszkálhatják az MNB nyereségének, 260 milliárd forint közpénznek az alapítványokba talicskázását, illetve a szálakat, amelyek Matolcsyék gazdasági holdudvarába vezetnek.

Róna a jegybank felügyelőbizottságában annak idején azon az állásponton volt, hogy az említett 260 milliárd a devizahiteleseké, nekik kell visszaadni, a pénz kitalicskázását illető fb-vizsgálatot azonban leállította a kormánypárti többség, mondván, nincs ilyen hatásköre az ellenőrző testületnek – jelezte, hogyan változnak az idők.

Korántsem látja ilyen drámainak a gazdasági hatásokat Árokszállási Zoltán, az Equilor Zrt. vezető elemzője. „Ez csak egy újabb felvonás a már eddig is ismert ellentétből” – értékelte lapunknak Matolcsy kirohanását, amelybe Nagy és Varga is beszállt. A nézetkülönbség régóta ismert, a nyilvánosság előtt megy a vita hosszabb ideje, ennek tudható be, hogy nem rázta meg a piacokat a jegybankelnök erőteljes beszólása.

A szájkaratét már beárazták a befektetők

Szigorúan a gazdasági hatásokat nézve: Matolcsy a kormány növekedéspárti megközelítésével szemben amellett érvelt, hogy vissza kell térni a 2010-es évek egyensúlyt jobban őrző gazdaságpolitikájára, és a fogyasztásorientált helyett befektetésorientált gazdaságpolitikát kellene követni. Erre nem reagált a kormányoldal, a másik felvetést, a jegybank függetlenségének csorbulásának szándékát viszont azonnal cáfolták a kormány részéről. Varga Mihály a jegybanktörvény módosítását csak a gazdálkodás átláthatóbbá tételével indokolta, de még a miniszterelnök is jelezte, hogy sérthetetlen a jegybank függetlensége – emlékeztetett a szakértő.

Az újabb vitafordulók a forint árfolyamában föl- és leugrásokat okozhatnak, de komoly hatással nem számol a vezető elemző. Ami a mostani, 390 forint fölé emelkedett euróárfolyamot illeti, gyors volt  a mozgás, különösen ahhoz képest, hogy januárban még 380 alatti szinteken is mozgott a forint. Ugyanakkor ha a 2021-es 350–360 forint körüli árfolyamot és az azóta bekövetkezett erőteljes inflációt nézzük, a jelenleginél magasabb árfolyam sem lenne túl meglepő  – pendítette meg.

Kétségtelen, hogy „nagy a zaj” – utalt a nyilvános vitára, de úgy véli, ezt a konfliktust már beárazták a befektetői piacon. Az MNB azt kommunikálja, hogy nyár elejére 6–7 százalékos kamatszint érhető el. Ez reálisnak látszik, és az infláció is visszatért a jegybank 3 százalék plusz/mínusz egy százalékpontos toleranciasávjába.

Más lehet a helyzet, ha a nemzetközi hangulat romlik, vagy eldurvul az ellentét a kormány és az MNB között, esetleg a piac által üdvösnek tartottnál gyorsabb kamatcsökkentésre késztetik a jegybankot. De nem tartunk itt

– mondta Árokszállási Zoltán. A jegybank óvatosan lépeget, januárban az elemzők többsége 100 bázispontos alapkamat-csökkentést várt, de csak 75 pontot vágtak a romló piaci hangulatra hivatkozva. Februárban nagyobb volt az előrejelzések közötti szórás, végül 100 pontos csökkentést lépett meg a jegybank, de az Equilor vezető elemzője szerint az MNB figyeli a piacot, és hozzáigazítja a lépéseit. A kormánynak sem lenne jó, ha elszállna a forint árfolyama, ezért úgy véli, menedzselhető lesz a helyzet a következő néhány hónapban.