Vészjósló figyelemfelhívást írt a könyvvizsgáló a TMT Technics Kft. közbenső mérlegéhez 2022 februárjában: nincs elegendő pénzügyi fedezete a kötelezettségek megfizetésére, és ez „kétséget vethet fel a társaságnak a vállalkozás folytatásra való képességével kapcsolatban, mivel nem lesz képes a szokásos üzletmenet során rendezni a kötelezettségeit”. Magyarán a cég nem tudja kiegyenlíteni a tartozásait, márpedig aki nem tud fizetni, az előbb-utóbb bedől.
Váratlan fordulat volt ez ahhoz képest, hogy a TMT a nagy kormányzati lélegeztetőgép-biznisz egyik „fürkésze” volt, és 2020-ban a mintegy 300 milliárd forintos üzlet részese lehetett.
A TMT-től rendelték a legtöbb, 1200 lélegeztetőgépet. Az állami megrendelések – e cég 2,8 milliárdos nyereségét is beszámítva – messze 30 milliárd forint feletti nyereséget hoztak a kiválasztott vállalkozásoknak.
Bedőlésről nem jött hír, viszont a napokban kiderült, hogy még mindig bőven van TMT-lélegeztetőgép, egy végrehajtó nemrég hirdetett meg eladásra két tételben 749 darabot. A Telex felkereste a ceglédi raktárt, ahol évek óta pihennek az egészségügyi eszközök, amelyek még vámkezelésen sem estek át, arról majd a leendő vevőnek kell gondoskodnia. A kikiáltási ár 973 millió forint, ez darabonként 1,3 milliót jelent, jóval kevesebbet, mint a kormányzati megrendelésre érkezett lélegeztetőgépekért jellemzően kifizetett bő 10 millió forint. Sőt, lehet, hogy ennél is kevesebbért megy majd el a raktáráru: többkörös árverésről van ugyanis szó, és ha nem akad vevő a februári határnapig, akkor
Gelencsér Ferenc, a Momentum távozó elnöke arról posztolt, hogy Szijjártó Péter minisztériuma próbálja beszedni a kintlévőségét – utalt a TMT mérlegében kimutatott bő 4 milliárd forint kötelezettségre, a vevőtől kapott előlegre. A politikus azt is feszegette, mennyit ér valójában egy ilyen lélegeztetőgép. Hogyan térül meg a külügy által garanciák nélkül elutalt 4 milliárd forintnyi előleg, és vajon mennyi lóg még a levegőben abból, amit a külügy 2020-ban szétszórt?
A Külgazdasági és Külügyminisztérium rendelte meg a Magyarországra érkezett, összesen 16 ezer lélegeztetőgép egy részét. Mint az OTT-One Nyrt. 12 milliárdos tündöklése és bukása kapcsán korábban megírtuk, a járvány kitörésekor az egész világon tülekedtek a lélegeztetőgépekért, és az üzlet csak előrefizetéssel ment. Ezt az OTT-One egyik tőzsdei közleménye is alátámasztotta, mely szerint 2020. március 26-án szerződést kötöttek a külügyminisztériummal 500 lélegeztetőgép Kínában történő legyártatására és szállítására azzal, hogy a 4,7 milliárd forintot előre kifizeti a tárca.
Hogy a minisztérium hasonlóképp állapodott-e meg a TMT-vel, arról közlemény nem jelent meg, de a hézagos dátumok alapján bizonyos, hogy hirtelen történt minden,
- 2020. március 11-én kormányrendeletben hirdettek veszélyhelyzetet a koronavírus-járvány miatt.
- 2020. március 23-án közölte Orbán Viktor miniszterelnök, hogy a védekezéshez szükséges eszközök, köztük lélegeztetőgépek beszerzésére „fürkészeket és portyázókat” küldött ki „a világ minden részére és minden égtáj felé”, a kereskedők és a diplomaták is dolgoznak: „Óriási tételeket kötöttünk le, a szállítmányok folyamatosan érkeznek.”
- Március 25-én a TMT két számlát nyitott a Bank of China (CEE) Zrt.-nél.
- Március 26-án az OTT-One szerződést kötött a külügyi tárcával lélegeztetőgépek beszerzésére.
- A TMT a kisvállalati adóból (kiva) normál társasági adózásba jelentkezett át április 1-jével.
A vészhelyzet kihirdetése után alig két héttel tehát már szerződéssel megpecsételt állami megrendelésekről, sőt folyamatosan érkező szállítmányokról volt szó. A közvetítő kínai bank, a Bank of China budapesti leányának bevonása is megtörtént március végére.
A TMT tulajdonosa, Tóth László – a Magyar és az Európai Judo Szövetség elnöke – és a külügyi tárca sem szólalt meg eddig a raktárban ragadt lélegeztetőgépekről, illetve a felsejlő elszámolási vitáról. A cég mérlegeiből annyi rekonstruálható, hogy 2020 előtt tíz- vagy legfeljebb százmilliókban utazott, bizonyára ezért is választotta a kisvállalati adót, amit akkoriban legfeljebb évi 1 milliárd forint árbevételig volt érdemes alkalmazni. 2020 elején azonban megfordult a világ, április 1-jével a társasági adózást választotta, addigra bizonyára világossá vált, hogy ezúttal nem fog beleférni az 1 milliárdos bevételi limitbe.
Ekkor seperte be a cég a már említett 18,5 milliárd forint árbevételt, ami a szöveges kiegészítés szerint döntő részben „vegyes termékkörű nagykereskedelemből” származott, jóllehet a kft. fő tevékenysége optikai eszközgyártás volt.
A 2019 végén lezárt beszámolóban még semmi rendkívüli nem látszott, a legnagyobb szám az árbevétel 113 millió forintos összege, a többi soron néhány milliós vagy tízmilliós tételek szerepeltek. Ehhez képest meglepő az átalakulás: a 2020-as beszámolóban az „előző üzleti év adatai” oszlopban már nem a 2019. december végi néhány tízmilliós számokat találni bázisnak, hanem milliárdokat. Nem fűztek magyarázatot ahhoz, hogy mi okozta a nagy ugrást, mi történt a 2020. január és március közötti időszakban, de brutális növekedés látszik: az eszközoldalon 23,8 milliárd forint forgóeszköz, azon belül 12,8 milliárd követelés és 9,4 milliárd pénzeszköz ugrik elő a mérlegben. Arra nézve nincs eligazítás a beszámoló szöveges kiegészítésében, hogy mikor és honnan érkeztek milliárdok a TMT-hez. A forrásoldalon a cég 23,9 milliárd forint rövidlejáratú kötelezettséget tartott nyilván a tárgyévet megelőző időszakban.
A kötelezettség rendezésére a könyvvizsgáló véleménye szerint akkor van esély, ha a vitatott előlegek elszámolása a készletekkel szemben megtörténik. A mérlegben 5,9 milliárd forintnyi készletet tartottak nyilván, ami több a kötelezettségnél, mégsem rendeződött a vita, a könyvvizsgáló azonban arra nem tért ki, hogy miből állt a készlet, és miből fakadt a vita a vevői előleg körül. Az viszont világos, miért ítélte meg úgy a helyzetet, hogy a TMT nem lesz képes a szokásos üzletmenet során rendezni a kötelezettségeit: a Covid-járvány első évének sokmilliárdos bevétele után, 2021-ben ismét csak 169 millió forint volt a forgalom,
Könyvelő szakembernél érdeklődtünk, hogyan fordulhat elő, hogy három hónapról nem ad le mérleget egy vállalkozás, ráadásul éppen arról az időszakról, amikor tízmilliárdok kerülnek a mérlegébe. Kérdésünkre a szakértő azt mondta, ez nem szabályos, a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak felszólítást kellene küldenie, vizsgálni az ilyen esetet, és ha kell, büntetni. Ám a hatóság nem feltétlenül szűr ki mindent. „Tapasztaljuk, hogy a NAV a közbenső mérlegek esetében informatikailag nem igazán jól követi, hogy közzétették-e, avagy nem, ezért megesik, hogy nem megy ki az adott cég számára felhívás. Ha kimenne, akkor utána jöhetne a bírság, azután az adószámtörlés, kényszertörlés” – sorolta a lehetséges szankciókat. Az ügyben kérdéseket küldtünk a NAV-nak, a válaszukról beszámolunk.
Érdeklődtünk a külügyi tárcánál, hogyan keletkezett a 4 milliárd forint vevői követelés, illetve a tárca indított-e felszámolási eljárást a TMT ellen a költségvetési pénz, a vevői előleg visszaszerzése érdekében. A tárca egyelőre nem válaszolt. Kerestük Tóth Lászlót, a TMT tulajdonosát is, de ő sem reagált cikkünk megjelenéséig.
A Demokratikus Koalíció közleményt adott ki arról, hogy hűtlen kezelés gyanújával rendőrségi feljelentést tesz a túlárazva megvett és árverezés alá került kínai lélegeztetőgépek ügyében. A TMT-vel kapcsolatban egyszer amúgy már indult nyomozás költségvetési csalás gyanújával egy maszkgyártósor miatt. Akkor is a túlárazást feszegették: a cég 2020 tavaszán 226 ezer euróért vette azt a kínai maszkgyártó gépsort, amit aztán 600 ezerért adott tovább a magyar államnak, miközben a piacon hasonló berendezést akkoriban ennek tizedéért, 60 ezer euróért lehetett találni. A rendőrség azonban ejtette az ügyet, indoklásuk szerint a pandémiás helyzet miatt megemelkedtek az árak, így nem lehetett túlárazás az állami gépbeszerzésben.
