Hamarosan 920 millió eurónyi (közel 370 milliárd forint) európai uniós támogatásra számíthat a kormány, annak nyomán, hogy az Európai Bizottság jóváhagyta Magyarország módosított és kiegészített helyreállítási tervét. Ez a pénz két részletben előlegként érkezhet meg 2024 során a RePowerEU program fejlesztéseire, amelyek kifejezetten a megújuló energiára és az orosz fosszilis energiahordozóktól való függetlenedést segítő programokra fókuszálnak.
A döntés nem végleges,
Hazánk jelenleg még távol áll attól, hogy a blokkolt uniós források teljes felszabadításáról döntés szülessen, hiszen nem teljesítette az Európai Bizottság minden követelményét. A most bejelentett előleg csak a töredékét jelenti az uniós Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszközből (RRF) lehívható támogatásoknak, s nem érinti az uniós támogatási keret másik, nagyobb oszlopát jelentő kohéziós forrásokat.
Az RRF-keret két részből áll:
- 5,8 milliárd eurónyi (2320 milliárd forint) vissza nem térítendő támogatási rész,
- és 3,9 milliárd eurónyi (1500 milliárd forint) hitelrész.
Mint azt Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter elmondta, a most kilátásban lévő 920 millió euró a hitelrészből érkezhet meg, vagyis az uniós pénzosztás eddigi gyakorlatával ellentétben azt Magyarországnak vissza kell majd fizetnie – igaz a piacinál jóval kedvezőbb kamatozás mellett.
A kormány komoly engedményeket vállalt azért, hogy megszerezhesse az RRF forrásait: egyebek közt a Európai Bizottság javaslata alapján a napelemstop feloldásáról döntött, szintén bizottsági nyomásra kihirdette a 2016 óta érvényben lévő szélerőműstop feloldását, összességében pedig a helyreállítási program 19 intézkedése esetén javasolt módosításokat, amelyek végül elnyerték Brüsszel tetszését. A módosítások következtében nagyon markáns lett a helyreállítási alap zöld átmenettel kapcsolatos fókusza, hiszen az eredeti programban tervezett 48 százalékhoz képest a keret 67 százalékát rendelték hozzá ilyen programokhoz.
Ennek keretében az Energiaügyi Minisztérium (EM) – a bizottság kérésére – kidolgozta a REPowerEU önálló energetikai fejezetére vonatkozó javaslatát. A hivatal által felvázolt fejlesztések egyebek közt a villamosenergia-hálózat korszerűsítését, az ipar zöldítését, és a geotermikus energia szélesebb körű hasznosítását mozdítanák előre. Ennek a programnak a projektjeire kaphat Magyarország jövőre közel 1 milliárd eurót.
vagyis a beérkező uniós hitelpénz felhasználásáról ennél korábban nem született döntés. Az első pályázat, amit kiírnak a fejezet keretében, az egy vállalkozások elektromos járműbeszerzéseire és töltőhálózatkiépítésre vonatkozó támogatási program lesz, 90 milliárd forintos keretösszeggel.
Futhatnak a pénzük után a napelemesek és a kivitelezők
A magyar kormány a helyreállítási alap 2021-es létrehozása óta nem fér hozzá annak vissza nem térítendő forrásaihoz, de már javában elkezdte megelőlegezni az alap keretében kiírt pályázatokat a költségvetés terhére. Jelen állás szerint 910,52 milliárd forintot már megítéltek és 629,6 milliárdot ki is fizettek RRF-pályázatokra a büdzsé kontójára, a pályázati honlap tanúsága szerint. Vagyis a kabinet mindent egy lapra feltéve bízott az „ingyenpénz” megérkezésében a költségvetés sanyarú helyzete ellenére. Ezzel szemben az RRF hitelrész kérelmezéséről csak két évvel később, az idén augusztus végén, épp a kiírt határidő lejárta előtt hozott döntést.
A most kilátásban lévő 920 millió eurós keret
Így sem az RRF 6.2-es kódszámú 100 százalékos, vissza nem térítendő támogatású lakossági napelemes és fűtéskorszerűsítési pályázat, sem az RRF 6.1-es napelemes villamosenergia-hálózat fejlesztési pályázat mögé nem helyeznek uniós pénzfedezetet, hanem azokat továbbra is a magyar állam cipeli a hátán.
Márpedig a költségvetésnek csak igen keservesen sikerül megfinanszírozni a – kifejezetten rászorulók részére kiírt – lakossági napelemes programot. November végi állás szerint az összesen 201 milliárd forintos keretű programban az igényelt támogatások összege 153,3 milliárdot ért el, ebből viszont ténylegesen mindössze 35,64 milliárd forintot fizettet ki a büdzsé. A 43 379 darab beérkezett pályázatból 35 502-at támogatott az Irányító Hatóság (IH), a támogatási szerződést 35 495 esetben kötötték meg, ezen belül 19 923 pályázat esetén történt kifizetés.
A napenergia-ágazat szempontjából a legfontosabb kérdés, hogy a 100 százalékos lakossági pályázat forrásai mikor lesznek kifizetve, ennek a programnak az elakadását nagyon fájlalja a piac.
Eddig borzasztó lassú volt az elbírálás, rendkívül lassan lehetett előleget lehívni, miközben máig nincs egyetlen kivitelező sem, akit maradéktalanul kifizettek volna
– értékelt lapunknak Szolnoki Ádám, a MANAP Iparági Egyesület elnöke.
A pályázat keretében nem a lakosságot, hanem a kivitelezőket finanszírozza közvetlenül a hatóság. A pályázat 2021 augusztusi kiírása óta az első napelem-telepítéseket csak az idén tavasszal kezdték el a kivitelezők, ekkor nyílt meg ugyanis az a felület, amely lehetővé tette, hogy előlegeket tudjanak lehívni. Nyilván előlegfizetés nélkül nem igen lett volna olyan kivitelező, aki belevágott volna a projektekbe. Ahol történt kifizetés, ott az előírt 40 százalékos szállítói előleget minden esetben kiegyenlítették, az e feletti részt azonban csak igen szórványosan.
Vannak olyan cégek, amelyek már 100-150 rendszert letelepítettek, ezeket nagyrészt a zsebükből finanszírozták, s máig nem tudják, mikor jutnak a pénzükhöz – figyelmeztetett az érdekképviseleti elnök, aki a projektek elakadását az uniós pénzek csúszásával kötötte össze.
Időhúzásra, packázásra panaszkodnak
Az egyik iparági forrásunk szerint már egy éve minisztériumi szintről közölték, hogy a lakossági napelemes pályázat teljes költségkeretét megképezték a magyar kormánynál – ezt részben alátámasztja, hogy a megigényelt előlegeket hiánytalanul kifizették. Szerinte a pályázat akadozásának fő oka nem az EU-pénzek csúszása, hanem az, hogy Például a pályázati rendszer túl bonyolult lett, a pályázat ellenőrzését a lebonyolító nem tudja megoldani, miközben gondok vannak az informatikai háttérrel és a pályázati honlap mostanáig nem működik. Az idén júliusban az Európai Bizottság nyomására egyszerűsíteni kellett a rendszert – a kormányzati közlés szerint a pályázók elszámolási és beszámolási kötelezettségeik nagy része alól mentesültek. Ám a napelemesek kálváriája ezzel sem ért véget.
Tavaly szeptemberben megjelent cikkünkben arról írtunk, hogy a támogatói okiratok megküldésével az ÉMI mintegy féléves késedelembe került, s már akkor visszatérő panasz volt a pályázók részéről, hogy a társaság folyamatosan hiánypótlást kér a beadványoknál.
A 26 ezres taglétszámú Napelem pályázat nevű Facebook-csoport bejegyzéseit böngészve látható, hogy a helyzet mit sem változott azóta. Továbbra is sok olyan bejegyzés érkezik, amely a lebonyolító „időhúzását” teszi szóvá: a cég rendszeresen hiánypótlást, egészen jelentéktelen formai korrekciókat követel, „tisztázó kérdések” megválaszolását kéri a pályázóktól, majd a hiánypótlás beadását követően hónapokon keresztül nem ad reakciót.
„Nem tudom, hogy sírjak-e vagy nevessek kínomban. A második Előlegkifizetés kérelmemet hiánypótoltatták, miután október elsejei beadás után novemberben sikerült megnézniük… … ma reggel elutasították az előlegkérelmet, mivel a kivitelező által csatolt NAV igazolás lejárt…” – méltatlankodott az egyik pályázó.
Iparági forrásunk szerint mostanra a kivitelezők elvesztették bizalmukat a pályázati rendszerrel szemben, mivel a támogatásokkal jórészt nem sikerült elszámolni. Ez már csak azért is gond, mert a kabinet nemrég egy újabb pályázatot jelentett be napelemek telepítésére és a megtermelt energia tárolására, amelynek keretében állami pénzből összesen 75 milliárd forintnyi támogatást nyújtanak. Forrásunk úgy tudja, hogy ezt a pályázatot már elvették az ÉMI-től, s a lebonyolítást egy másik szervezet fogja elvégezni. Az új kiírás szintén szállítói finanszírozásra épülhet, de immár lényegesen egyszerűbb, egyfordulós rendszer kialakítására törekszenek, amelynél a kifizetés állítólag automatikus lesz.
Az ÉMI Nonprofit Kft. egyébként nem az Energiaügyi Minisztérium, hanem jelenleg a Gazdaságfejlesztési Minisztérium háttérintézménye. A napelemes pályázati rendszer lebonyolítását még a 2022-es parlamenti választások előtt bízták a cégre, ám azóta a minisztériumi struktúra jelentősen átalakult.
A pályázati rendszert érintő panaszok kapcsán állásfoglalást kértünk az ÉMI-től. A következő választ adták: „Társaságunk a pályázatokat illetően működtet ügyfélszolgálatot a jogosultsággal rendelkező pályázók részére. Kérdései megválaszolásában az ÉMI nem rendelkezik jogosultsággal.” Az ügyben megkerestük a gazdaságfejlesztési tárcát is, amint válaszolnak, közöljük.
