Ha összességében 10-12 százalékos béremelkedés lesz, akkor Nagy Márton szerint az infláció az 5-6 százalékos sávba kerül jövőre, ha egy számjegyű lesz a bérkiáramlás, akkor a 4-5 százalékos sávban várható – erről az Inforádióban beszélt a gazdaságfejlesztési miniszter.
Hozzátette, hogy a fogyasztás és a gazdasági növekedés visszaállításához vissza kell térni a 4-5 százalékos reálbér-növekedéshez, de ezt a vállalatoknak ki is kell termelni, addig pedig a fogyasztás meglendüléséhez viszont kell a 10-12 százalékos emelés.
Az ugyanakkor gondot jelent, hogy az emberek túl óvatosak lettek és a korábbi 5-6 százalékos megtakarítási ráta mostanra a duplájára emelkedett. Nagy úgy véli, hogy ennek a magas infláció, a lassuló gazdaság miatti félelem és a magas hozamok az okai.
A miniszter megszólította a Magyar Nemzeti Bankot is, úgy véli, hogy „a jegybank küklopsz üzemmódban működik, csak az inflációt figyeli”, miközben szerinte az egy számjegyű inflációs tartományban már nem igaz, hogy szoros kapcsolat van az infláció és a növekedés között.
Nagy az interjúban azt is állította, hogy a magyar gazdaság 2023-ban bebizonyította, hogy uniós pénzek nélkül is meg tudja őrizni a stabilitást, és 2024-ben Magyarországon fog a leggyorsabban nőni a GDP akkor is, ha nincs uniós forrás.
Beszélt arról is, hogy több mint 10 eurós csökkenést terveznek a rendszerhasználati díjaknál az ipari energiafelhasználók esetében, és mivel versenyképességi kérdésről van szó, és nálunk az egyik legdrágább ez a tétel, ezért júniusban felülvizsgálják a díjazást.
A Budapest Airport küszöbön álló megvásárlásáról annyit közölt a gazdaságfejlesztési miniszter, hogy „jól haladunk”, de még meg kell egyezni a vételárról, a feltételekről és ki kell egyezni a repülőtér hitelezőivel is. „Az év végéig le szeretnénk zárni az adásvétel aláírását” – tette hozzá Nagy Márton, megjegyezve, hogy „nem fogunk szégyenkezni az ár miatt”.
