A nyugdíjkorhatár nem változik, 2024-ben is marad 65 év. Így jövőre az 1959. január 1. és december 31. között született személyek töltik be a nyugdíjkorhatárukat. 2024-ben természetesen bármikor igényelheti a nyugdíját az, aki már korábban teljesítette annak feltételeit, de még nem vette igénybe a nyugdíját – olvasható a portálon.
A nők kedvezményes nyugdíjának feltételei sem változnak 2024-ben. Eszerint egy nő a 65 éves nyugdíjkorhatára előtt jövőre is akkor igényelhet nyugdíjat, ha megszerzett legalább 40 évi jogosító időt, azon belül pedig legalább 32 év, munkával szerzett szolgálati időt. Az idei 441 milliárd forint kiadás után a jövő évi költségvetési törvényben a nők kedvezményes nyugdíjára már 467 milliárd forintot (a teljes 6019 milliárd forintos jövő évi nyugdíjkassza 7,76 százalékát) kell fordítani.
Nyugdíjmegállapítás
A 2024. január 1. és december 31. között megállapítandó nyugdíjak összegének számítása során új valorizációs szorzókat kell alkalmazni, amelyekről 2024. márciusában (legkésőbb április elején) jelenik majd meg kormányrendelet.
Nyugdíjemelés
2024. január 1-jétől a nyugdíjakat (és két tucatnyi egyéb ellátást) 6 százalékos mértékben emelik, mert a jövő évi költségvetési törvényben jelenleg 6 százalékos inflációs előrejelzés szerepel. A költségvetési törvény esetleges decemberi felülvizsgálata során az inflációs előrejelzés még módosulhat. Emlékezhetünk, hogy a 2023-ra szóló költségvetési törvényben eredetileg szereplő 5,2%-os inflációs előrejelzést a törvény 2022. decemberi felülvizsgálata során 15%-ra emelték, ezért a nyugdíjakat 2023. január 1-jétől 15%-kal emelték – írja a szakértő.
2024-ben ráadásul tavasszal európai parlamenti és önkormányzati választások is lesznek, ami a nyugdíjasokat illető ellátások emelése szempontjából az eddigi tapasztalatok szerint nem rossz hír – írja Farkas András. Mindenesetre a nyugdíjakat 2024. január 1-jétől a 2024. évre vonatkozó költségvetési törvény 2024. január 1-jén hatályos szövegében előrejelzett inflációs mértékkel kell majd megemelni.
Egy százalékpontnyi nyugdíjemelés jövőre körülbelül 65 milliárd forint lehet, így a 6 százalékos emelés 390 milliárd forintba kerülhet a költségvetésnek, vagyis ennyivel több pénzből gazdálkodhatnak jövőre a nyugdíjasok.
Ha jövőre a 2024. január-augusztus hónapokban mért tényleges inflációs adatokból becsülhető éves infláció mértéke (akár az általános, akár a nyugdíjas fogyasztói kosár szerint) meghaladná a 2024. januári emelés mértékét, akkor 2024. novemberében is kiegészítő nyugdíjemelésre vagy egyösszegű kompenzációra kerülhet sor.
13. havi nyugdíj, 13. havi ellátás
A 2024. február havi nyugdíjjal együtt utalják a 2024. januári, már emelt összegű nyugdíj (vagy egyéb jogosító ellátás) 100%-ával megegyező összegű plusz juttatást 13. havi nyugdíjként vagy 13. havi ellátásként. Ennek költségvetési vonzata az idei 419 milliárd forint után jövőre 449 milliárd forint lesz.
Nyugdíjprémium
Ha a 2024. évi várható GDP-növekedés meghaladná a 3,5%-ot (amire a jelenlegi előrejelzések alapján nem látszik reális esély), akkor 2024. novemberében nyugdíjprémiumra is megnyílhatna a jogosultság. A nyugdíjprémium a ténylegesen várható GDP-növekedés 3,5%-ot meghaladó mértékének (mint szorzószámnak, ami legfeljebb 4 lehet) és a 2024. novemberi nyugdíj egynegyedének, de legfeljebb 20 ezer forintnak a szorzata lehetne – ennek azonban a jelen tudásunk szerint kicsi a valószínűsége – írja a NyugdíjGuru.
Nyugdíj melletti munkavégzés
A nyugdíj mellett bármilyen jogviszonyban folytatott keresőtevékenységgel szerzett kereset 2024-ben is járulékmentes (nem kell fizetni a nyugdíjasnak a 18,5% mértékű társadalombiztosítási járulékot), viszont így a nyugdíj melletti munkavégzés jövőre sem jogosít nyugdíjnövelésre.
A nyugdíjas munkavállaló keresete mentes a feltehetően jövőre is változatlanul 13%-os szociális hozzájárulási adó alól is, ezért a munkáltatók, foglalkoztatók érdekében is áll a nyugdíjas munkaerő alkalmazása, megbízása. A nyugdíj – a korbetöltött öregségi nyugdíj és a nők kedvezményes nyugdíja – mellett folytatott keresőtevékenységgel szerzett keresetet 2024-ben sem korlátozza semmi.
A nyugdíj mellett közalkalmazotti és bármely egyéb közszférás jogviszonyban folytatott keresőtevékenység esetén 2024-ben főszabályként változatlanul szünetel a nyugdíj az érintett közszférás jogviszony fennállásának tartamára, kivéve azon közalkalmazottak, kormánytisztviselők és hasonló közszolgálati jellegű jogviszonyban állók (ideértve 2024. január 1-jétől a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban állókat is) nyugdíját, akik szociális, gyermekvédelmi, gyermekellátási, köznevelési vagy szakképzési területen dolgoznak a nyugdíjuk mellett.
Az egészségügyi szolgálati jogviszonyban dolgozó nyugdíjas orvosok, ápolók esetén 2024-ben is fennmarad a nyugdíjpótló jövedelemkiegészítés rendszere.
Korkedvezmény
A legkésőbb 2014. december 31-éig szerzett korkedvezmény (a honvédség, illetve a rendvédelmi szervek hivatásos állományának tagjai esetében a 2011. december 31-éig szerzett korkedvezmény) 2024-ben is érvényesíthető (korhatár előtti ellátás igényelhető).
Az öregségi teljes nyugdíj legkisebb összege
Egyelőre 2024-ben sem változik a teljes öregségi nyugdíj legkisebb összege, amely jövőre 17. éve változatlanul 28.500 forint lesz, hacsak nem kerül sor az összeg érdemi emelésére. Erre az emelésre lehetőséget ad a szociális törvény azon módosítása, amely – e tekintetben abszolút helyesen – végre leválasztotta a nyugdíjminimumról számtalan szociális ellátás összegének meghatározását, bevezetve e célra a szociális vetítési alapot – írja a szakértő.
Az árvaellátás minimális összege 2024-ben is 50.000 forint marad. Az árvaellátás minimum összegét az éves nyugdíjemelés (vagyis az infláció) mértékével célszerű lenne évente emelni, különben ismét teljesen elértéktelenedik ez az összeg. Ugyanezt célszerű lesz kiterjeszteni a teljes nyugdíj legkisebb összegére is, miután végre talán megtörténik az egyszeri érdemi emelése – írja a NyugdíjGuru.
Méltányossági lehetőségek
2024. január 1-jétől egyelőre változatlanul 120 ezer forint marad a kivételes nyugdíjemelés megállapíthatóságának jövedelmi korlátja. Az egyszeri segély megállapíthatóságának jövedelmi korlátja is marad változatlan
- egyedülálló kérelmező esetén 120 ezer forint,
- a közeli hozzátartozójával közös háztartásban élő kérelmező esetén 100 ezer forint,
- rendkívül indokolt esetben (csak a MÁK Központ engedélyezheti) 140 ezer forint.
Ezeket a jövedelmi korlátokat legalább az infláció vagy a valorizáció mértékével célszerű lenne évente emelni – írja a szakértő.
