Gazdaság

Nem akarnak új hitelt a magyarok, de amit felvettek, azt még rendben törlesztik

Marjai János / 24.hu (Illusztráció)
Marjai János / 24.hu (Illusztráció)
Miközben több éves mélyponton van a hazai hitelezés, az első félévben a már tartósan nem fizető kölcsönök aránya a moratórium megszűnése ellenére is kedvező maradt. Az év második felében azonban a felélt megtakarítások miatt a törlesztésekkel is több baj lehet – jósolja a banki adóslistákat nyilvántartó BISZ Zrt. A lakosságnál a személyi kölcsönök, a cégeknél pedig a gépjárműlízingek a legproblémásabbak.

Több éves mélyponton van a magyar hitelpiac – állapította meg a BISZ Zrt. a friss elemzésében, amelyben a magyarországi hiteleket és azok törlesztését vette számba a második negyedévben. A hitelezési index értéke 74 százalékon állt, ami jócskán elmaradt a 2022-es 87 százaléktól. A  tavalyi év azonos időszakához képest a szerződések számának és a finanszírozás teljes összegének visszaesése továbbra is tart mind a lakosságnál, mind a vállalkozásoknál. A legszembetűnőbb a lakossági hitelek összegének 57 százalékos csökkenése, ami főleg a lakáshitelezés mélyrepülésének tudható be.

A közeli jövő sem lesz fényes. Bár a forinthitelpiacon minimális mértékben elkezdődött a kamatok csökkenése, és az év hátralévő részében várható az infláció további enyhülése, a kereslet felfutása feltehetően még várat magára. A lakáspiac ugyanis még alacsony fordulaton pörög, és a hitelfelvétel csak azoknál a kölcsönöknél nő, amelyekből a megélhetés finanszírozását célozzák. A vállalkozásoknál pedig továbbra is a kormányzati támogatott hitelprogramok tompítják a csökkenést.

A személyi kölcsön megy, a lakáshitel nem kell

A második negyedévben a lakossági hitelszerződések száma 12 százalékkal esett, a személyi kölcsönök iránt viszont stabil maradt a kereslet. A lakáscélú hitelek zuhanása szerződéses összegek alapján 66 százalékos, darabszámot nézve 59 százalékos. 

A babaváró hitelek száma 67 százalékot esett a tavalyi év azonos időszakához képest. A jövőre hatályba lépő szigorítás miatt azonban a BISZ-nél arra számítanak, az év vége felé jöhet még egy nagy hajrá a babavárónál.

Bielik István / 24.hu A családvédelmi akcióterv plakátja 2019-ben.

A második negyedévben a szabad felhasználású jelzáloghiteleknél pörgött fel a kereslet, 73 százalékkal nőtt a kihelyezés, a BISZ is azt feltételezi, amit a Bank360.hu szakértői is megírtak már korábban: ezekből a kölcsönökből jelentős részt valószínűleg állampapírt vásároltak, hiszen a lakossági papírok kamata jócskán meghaladta a szabad felhasználású jelzáloghitelekét. Emellett nagyobb kiadások esetén ez a hiteltípus olcsóbb forrást jelenthet a drága személyi kölcsönökhöz képest.

A vállalati hitelpiacon is visszaesést mért a BISZ. Itt továbbra is nagyon jelentős a kamattámogatott konstrukciók, valamint a deviza alapú finanszírozás szerepe. Ez utóbbi azonban csak azoknak a vállalkozásoknak jelent versenyképes alternatívát, amelyeknek keletkezik devizában árbevétele, így ebből megvan a szükséges deviza fedezetük.

Javul a fizetési fegyelem, de akadnak gondok

Az elmúlt években a számok szintjén fokozatosan javult az adósok fizetési fegyelme a hitelpiacon. Ebben azonban olyan tényezők is szerepet játszottak, mint a Covid időszakában indult törlesztési moratóriumok, amelyek miatt nem kellett fizetni a hiteleket, így nem is volt mérhető a fizetési fegyelem romlása. A moratórium 2023 eleji megszűnése egyelőre nem okozott felfutást a késedelmekben, sőt, tovább csökkent a rosszul teljesítő szerződések aránya a 2019-es bázisévhez viszonyítva a BISZ Teljesítési indexe szerint.

A lakossági mutató is tovább javult, a kiváló eredményben ugyanakkor megjelenik a változó kamatozású lakáshitelekre vonatkozó kamatstop kedvező hatása. A lakosság a növekvő megélhetési költségek, rezsiárak és a megszűnt moratórium dacára rendben törlesztette a hiteleit 2023 első felében. 

A BISZ Krízis Mutatója azt mutatja meg, hogy a hitelszerződések milyen arányban jeleznek problémát. Ez a mutató is kedvezően alakult az első félévben. A lakosságnál 2023 második negyedévében a fizetési képesség gyakorlatilag a 2019-es szintre került, érdemes azonban kiemelni, hogy a problémás ügyletek 60 százalékát a személyi kölcsönök adják, azaz olyanok, amelyeknél jelenleg nincs állami védőernyő. A vállalatoknál viszont 2023 második negyedévében 27 százalékkal több problémás szerződést találtak, mint 2019-ben. Az ilyen szerződések 42 százalékát a gépjármű lízinggel kapcsolatos esetek teszik ki.

Óvatosan adósodnak el a családok

A BISZ Viselkedési Index azt jelzi, hogy a hitelt felvevő ügyfelek általánosságban milyen viselkedési mintát – milyen fizetési készséget – mutatnak a hitelek megfizetésével kapcsolatban. Például mennyire tervszerűen fizetik a hiteleiket, vannak-e elő- vagy utóteljesítések (rövid késedelmek), teljesül-e a szerződés a lejárati időig. Az index gyakorlatilag az egy ügyfélre kivetített fizetési morált mutatja, és minél magasabb az értéke annál rosszabb az ügyfelek fizetési készsége.

A lakossági viselkedési index sokat javult a második negyedévben. Az elmúlt időszakban a magas infláció és kamatok miatt a családok óvatosabbak voltak a hitelfelvétellel, mivel sokuknál veszélybe került a családi költségvetés egyensúlya. Ezidáig a korábbi megtakarítások még segítséget nyújthattak, de a lakosság megtakarítás-állományának drasztikusan csökkenése miatt az év második felében trendforduló is bekövetkezhet a viselkedési index értékében, azaz egyre több adósnak okozhat majd nehézséget a törlesztés.

A vállalati viselkedési index már nem alakult ilyen jól. Az olcsó állami finanszírozás, a korábbi hitelek kedvezőbb kamatozású hitelre cserélése olyan lehetőség volt, amely sok vállalkozás helyzetét javította. A magas infláció, illetve a megemelkedett energiaköltségek viszont a vállalkozások egy részénél komolyabb gondot okozott, és ez a viselkedési indexet is kedvezőtlenül befolyásolta: a mutató 2023 első és második negyedévében is romlott.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik