“Azért nincs nyitva a posta, mert a polgármester bezáratta” – hangzott el egy meglepő mondat Szombathelyen, a Március 15. téren, ahol járókelők beszélgettek a volt 8-as posta előtt. “Neki nem volt fontos ez a posta” – tették hozzá.
Magyarországon a száz százalékban állami tulajdonban lévő Magyar Posta Zrt. működteti a postákat és látja el a postai szolgáltatásokat. Az internetes levél- és üzenetküldő alkalmazások, az okostelefonok és a piaci alapon működő futár- és csomagküldő szolgáltatások elterjedésével a posta forgalma jelentősen visszaesett.
A portál körképe szerint tudatosan adták le és fogták vissza szolgáltatásaikat, hogy azok politikai érdekeket kiszolgáló magánkezekbe kerüljenek. Ilyen például a szórólap-terjesztés.
A Magyar Posta Zrt. már évek óta takarékossági intézkedéseket hajt végre, az elmúlt két-három évben viszont komoly megszorításokat vezetett be. Létszámot építettek le, alkalmazottakat küldtek el és sorra zárják be a kisebb postahivatalokat. Ez a vidéki kistelepüléseket érinti a legrosszabbul, tovább növelve ezzel a vidéki Magyarország kiszolgáltatottságát, esélyegyenlőtlenségét.
Ezeket a lépéseket azonban a Magyar Posta a kormánypárti média segítségével úgy kommunikálja, mintha azokhoz semmi köze nem lenne az állami cégnek és a kormánynak. A postabezárásokat az önkormányzatok felelősségének állítják be. Mindez illeszkedik abba a folyamatba is, amellyel a kormány egyre inkább szeretné az önkormányzatokat elértékteleníteni.
A közösségi médiás kommentek és olvasói levelek alapján a közvélemény nagy része ma már úgy tartja, hogy
A portál Szombathelyen videós közvéleménykutatást készített, amelyből kiderült, hogy az emberek nagyobb része szerint az önkormányzatoknak felelősségük van a posta működéséért, és kisebbségben vannak, akik úgy látják, a posta állami feladat, és állami felelősség.
A Magyar Posta szolgáltatásainak visszaesése
A Magyar Posta nem is olyan régen még sok területen monopolhelyzetben volt, de ez a helyzet a digitalizáció és a kisebb, könnyebben alkalmazkodó vállalkozások megjelenésével megszűnt. 2021. április 30-án megszüntették a táviratot is, amire jelentősen csökkent már az igény. Harminc évvel ezelőtt évente mintegy nyolcmillió táviratot küldtek egymásnak üzleti ügyfelek és magánszemélyek, az utóbbi években már csak az évi tízezres nagyságrend volt jellemző. Idén júniustól már nyomtatott újságot sem árul a posta.
A Posta 2018-ban száz embert küldött el, idén februárban 1200 fős leépítést jelentettek be. A takarékosság és a létszámleépítés következtében viszont a Magyar Posta megőrizte működőképességét. Bevételei folyamatosan növekedtek, és árbevétele sem csökkent jelentősen.
A kistelepülések megoldhatatlan gondjai
Tavaly októberben 210 településen 366 kispostát zártak be a magas energiaárakra, és így a magas üzemeltetési költségekre hivatkozva az országban. Azt nem tudni, milyen szempontok alapján választottak, de többségében kistelepülések kispostáit zárták be, köztük olyanokat, ahol komoly problémát okozott a posta hiánya.
A Magyar Posta decemberben bejelentette, hogy január 1-vel újranyithatnak azok a posták, ahol az önkormányzat vállalja, hogy az adott posták üzemelésére vonatkozó szolgáltatásért előre meghatározott díjat fizet. Az országban az ősszel bezárt 2366 postából 45 nyitott ki.
Február közepén a Magyar Posta közölte, hogy végleg zárva maradnak az ősszel bezárt posták. Több településen pedig rövidített nyitva tartással lesznek nyitva a kisposták.
Április elején a Magyar Posta közzétette , hogy újabb bezárásokra készülnek. Az 1500-nál kevesebb lakosú településeken lévő kispostákat akarták bezárni. Pár nappal később Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter bejelentette , törvénymódosítást kezdeményeznek, amivel azt írnák elő, hogy 30 ezer lakosonként kellene egy postát működtetni.
De a Magyar Posta – legalábbis szeptember közepéig – nem zárt be újabb postákat, a parlament júniusban szavazta meg az ehhez szükséges törvénymódosítást. Közben a cég és Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter is kijelentette, hogy az önkormányzatok megmenthetik a postákat akkor, ha vállalják a működési költségeket. És ezzel megfogalmazták a narratívát:
A Magyar Posta február óta szorgalmazza az önkormányzatok szerepvállalását, februárban hivatalos oldalukon jelentették be , hogy megszületett az első megállapodás Füzér önkormányzatával. Májusban pedig együttműködési megállapodást kötöttek a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségével.
A lehetőség most is ott van a Magyar Posta oldalán, eddig közel ötven önkormányzat és közel száz vállalkozás kötött szerződést kisposták üzemeltetésére az országban.
A kormánypárti sajtó azonnal átvette a narratívát
Az üzenettel az önkormányzatokat akarják felelőssé tenni a posták hiányáért. Ennek kommunikálása olyan feladat, amiben segített a kormánypárti sajtó is. Ebben a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA) járt az élen, az Alapítványhoz több mint 500, erősen kormánypárti sajtótermék tartozik, köztük az összes megyei napilap.
Még a kormánytól független lapok is átvették a Magyar Posta kommunikációját, mert hírértéket láttak benne. Viszont a narratíva olyan okosan volt felépítve, hogy a szakszerű, manipulációs szándék nélküli tudósítások is alátámasztották az üzenetet – írja a nyugat.hu.
