Magyarországot beleszámítva négy határt is úgy léphetett át Jurij Shabajkin, hogy egyetlen pecsét sem került az útlevelébe. Hogyan lehetséges ez, miközben az unión belüli és azon kívüli országokon is áthaladt az orosz állampolgár? A hatóságoknak azt mondta, hogy az EU területét – a feleségével együtt – gépkocsival hagyta el Lengyelországon keresztül, Fehéroroszország irányába, de nem tudja, miért nem került pecsét az útlevelébe, ez neki is csak utóbb tűnt fel.
A magyar hatóságok számára ellenben mindvégig úgy tűnt, mintha az orosz férfi ki sem tette volna a lábát Magyarországról: „A határregisztrációs rendszerben (…) utoljára egy 2021. szeptember 30-ai, Ferihegy 2B határátkelőhelyen történő belépés került regisztrálásra”, azt követően kilépés nem – derül ki bírósági dokumentumokból. A magyar hatóságok ennek ellenére hiába keresték megadott lakhelyén, a Városliget közelében. Azt, hogy a magyar vagy az orosz, esetleg mindkét útlevelét használta-e, nem részletezik, csak annyi látható, hogy az akkor magyar letelepedési engedéllyel és több magyarországi ingatlannal, valamint cégérdekeltséggel rendelkező orosz állampolgár nyom nélkül utazhatott Kelet-Európán keresztül.
Mindez azért érdekes, mert Shabajkin az egyik főszereplője az eltűnt lőszertöltő gépsor történetének, amelyről cikksorozatban számoltunk be. Az egy műszakban 25 millió Kalasnyikov-töltény előállítására képes gyártósort évekkel ezelőtt egy miskolci cég, a Borsodi Általános Gépgyár Kft. (BSGÉP) importálta Törökországból, utóbb azonban köddé vált a kéttonnás szerkezet, az importőr kft. kisebbségi üzletrészéért pedig harc indult.
A BSGÉP többsége Papp Csabáé, a kisebbségi üzletrész eredetileg Shabajkiné volt, ez utóbbi vételi opciójára ugrott rá például az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) egykori vezetője, Balajti László is, végül azonban Mikó István maradt ringben. A futballstadionok őrző-védő bizniszéből ismert Mikó neve feltűnt a Borkai Zsolt botrányában mint aki a jachton rögzített szexvideó holléte utáni kutakodást segítette, a dunaújvárosi vasmű, az ISD Dunaferr ostrománál, később egy időre előzetes letartóztatásba került, legutóbb pedig saját csődtanácsadó cégének csődjéről írtunk. Shabajkinnal annyi a kapcsolata, hogy pertársak a máig tartó BSGÉP-perben. Papp Csaba azt mondta, hogy Mikó neki Kubatov Gábor embereként mutatkozott be tanúk előtt, és mivel ez az állítása lapunkban is megjelent, a Fidesz pártigazgatója bírósághoz fordult, de elvesztette a pert.
Háborús időkben nem mindegy, hol található egy lőszergyártó gépsor, ahogy az sem, kinek termel becslések szerint évi több tízmilliárd forint hasznot. Az sem mindegy, mit ítél a bíróság, ha például az eredeti állapot visszaállításáról döntene, akkor egy orosz állampolgár kerülne birtokon belül a BSGÉP-ben. Márpedig úgy áll a helyzet, hogy Papp Csaba a Shabajkin-féle üzletrész Mikónak történő átadását rögzítő szerződés érvénytelensége érdekében perel, és ha ezt kimondják, akkor a Papp-Shabajkin tulajdonlás lehet érvényes a gyártósorra.
Shabajkin és Mikó nem adta fel az üzletrészért folyó harcot, bár az orosz mozgásterét némileg korlátozza, hogy kitiltották Magyarországról. Korábban azt közöltük, hogy egy hat évvel korábbi ügyről van szó, de ennél frissebb határozat is rendelkezett a kitiltásáról – ez Shabajkin bírósági felülvizsgálati beadványából derül ki. Az orosz vállalkozó a keresetében azt kifogásolta, hogy az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tíz évre beutazási és tartózkodási tilalmat rendelt el vele szemben 2022 januárjában.
A kitiltást az Alkotmányvédelmi Hivatal kezdeményezte még 2021 novemberében
tekintettel arra, hogy a felperes tartózkodása és beutazása súlyosan sérti Magyarország nemzetbiztonságát.
Egyben figyelmeztető jelzést adtak le a magyar hatóságok, így a Schengeni Információs Rendszerben is meg kellett jelennie Shabajkin neve mellett a kitiltásnak. Ez azt jelenti, hogy a többi uniós tagállamban sem fogadnák őt szívesen, vagyis ezzel megszűnt a szabad mozgása az Európai Unió területén.
Az orosz férfi a beadványában a többi között azt kifogásolta, hogy nem ismerhette meg annak indoklását, hogy milyen okból tiltották ki, sőt az idegenrendészet sem kapott részletes indoklást – végeredményben sérült a tisztességes eljáráshoz való joga. A Fővárosi Törvényszék nem osztotta az aggályait, ítéletében alaptalannak találta Shabajkin keresetét. Mivel a javaslat alapját képező információk minősített adatok, azokat nem lehetett feltüntetni sem a javaslatban, sem az annak alapján megszületett beutazási és tartózkodási tilalmat elrendelő határozatban, de még a bírósági ítéletben sem. A törvényszék ugyanakkor megismerhette a minősített adatokat és az indoklást, ennek alapján úgy találta, hogy az iratokban szereplő információk megalapozták a nemzetbiztonsági kockázat megállapítását.
A szövegből az is kiderül, hogy súlyosnak ítélhették az esetet, legalábbis a beutazási és tartózkodási tilalom legfeljebb tíz évre rendelhető el, ha a harmadik országbeli állampolgár tartózkodása Magyarország területén a közrendet, a közbiztonságot vagy a nemzetbiztonságot súlyosan veszélyeztetné.
Alig néhány héttel a bírósági ítélet után Shabajkin a moszkvai magyar konzulhoz fordult, nem is eredménytelenül. A moszkvai magyar nagykövetség pecsétjével, konzuli aláírással hitelesítették Shabajkin nyilatkozatát arról, hogy a szóban forgó ítéletet tudomásul vette, és az ügyeiben a továbbiakban is a Vasenszki Ügyvédi Iroda járjon el. Papp Csaba ezt úgy értelmezi, hogy
Kerestük a Külgazdasági és Külügyminisztériumot, helyénvalónak találják-e, hogy a moszkvai konzul hitelesítette egy Magyarországról kitiltott személy nyilatkozatát, amelynek segítségével tovább pereskedhet egy nemzetbiztonsági kockázatot jelentő ügyben. Amint válaszol a Szijjártó Péter vezette tárca, frissítjük cikkünket.
A konzuli hitelesítéshez fűzött szöveg szerint ugyanakkor csak a közokirat valódiságát igazolták, a konzuli tisztviselő a tartalmat nem vizsgálja, az okiratban foglalt jogokért és kötelezettségekért nem felel. Másfelől a procedúra része a névaláírás-hitelesítés, a konzulátuson pedig megvan a kitiltott személyek listája, ám ez a jelek szerint nem jelentett akadályt a hitelesítés kiadásához.
