Gazdaság

Élet az árstop után: megugrik az infláció vagy olcsóbb lesz minden?

Farkas Norbert / 24.hu
Farkas Norbert / 24.hu
Lázasan számolnak a kereskedők és az agrárszakértők, mi várható az árstop megszüntetése után. Van, aki szerint 2–3 százalékkal meglöki az inflációt, mások még a hatósági áraknál is olcsóbb csirkemellet vizionálnak. Mitől ilyen bonyolult ez?

Az árstop utáni világról kétféle verziót vázolt lapunknak Raskó György, az Antall-kormány agrárállamtikára, gyakorló mezőgazdasági nagyvállalkozó. Ha augusztus elsejétől megszűnik a néhány élelmiszerre (cukor, liszt, csirkemell, csirkefarhát, étolaj, sertéscomb, UHT tej, tojás, burgonya) bevezetett hatósági ár, akkor egyes termékeknek kilő az ára:

a cukor legalább 100 százalékkal drágul, a sertéscomb és a csirkemell kilónként 600 forinttal kerülhet többe

– prognosztizálta lapunknak. Becslése szerint a liszt 30 százalékkal, a napraforgó-étolaj 30–40 százalékkal kerül majd többe. Ezek alapvető élelmiszerek, viszonylag nagy súllyal szerepelnek a fogyasztói kosárban, ezért úgy véli, az árstop megszüntetésétől egyszerre 2–3 százalékponttal megugorhat az infláció.

Mégsem biztos, hogy így történik majd. Raskó György emlékeztetett arra, hogy a lakosság felhalmozta a hatósági áras termékeket – cukorból, lisztből étolajból akár egyéves tartalékot is bevásárolt kedvezményes áron. Nagy valószínűséggel augusztus 1-jéig folytatódik ez a felhalmozás, azután pedig minimálisra, akár felére-harmadára is eshet az említett termékek forgalma.

Ez nem jó a kereskedelemnek, amely amúgy is szenved a 10 százalék feletti forgalomcsökkenéstől. Az agrárközgazdász azt is megemlítette, hogy a láncok, boltok közötti óriási verseny miatt az árstop eltörlése után a magasabb árak nem szabadulnak azonnal a piacra, várhatóan a boltok egymást figyelve, több szakaszban emelgetik majd az árakat a megengedett szintre. Raskó György úgy véli, karácsony körül állnak be majd az árak, addig araszolgatnak majd egymást figyelve az üzletek.

Mohos Márton / 24.hu

Garantált a veszteség a kiskereskedőknek

A kereskedők ennél óvatosabban nyilatkoztak, cikkünk írásakor a részletszabályok még nem jelentek meg a Magyar Közlönyben, ezért csak Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter Kormányinfón elhangzott bejelentésére hagyatkozhattak. E szerint augusztus 1-jétől megszűnik a korábban bevezetett hatósági ár az élelmiszereknél, e helyett a fogyasztói árakat a bruttó beszerzési árnál 15 százalékkal alacsonyabban kell majd megállapítani.

Mindenki lázasan számol, számos részletkérdést nem ismerünk még – Vámos György, a nagy külföldi üzletláncokat összefogó Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára ezért egyelőre nem kívánt lapunknak hatásbecslésbe bonyolódni. Értelmezése szerint arról van szó, hogy

az árstopot nem egy lépésben vezetik ki, hanem megszüntetik, egyúttal átemelik a kötelező akciós rendszerbe.

Ennek az lesz az eredménye, hogy

  • az eddigi hatósági áras termékeket beszerzési ár alatt 15 százalékos fogyasztói áron kell adni,
  • a jelenleg 20 termékkör kötelezően akciós árát pedig az eddigi 10 százalék helyett 15 százalékkal kell a beszerzési árnál olcsóbban adni.

„A fogyasztó számára kedvezőbb lesz, mintha a piaci árat egyszerre a nyakába zúdítanák, a kereskedőknek pedig garantált a veszteség” – így foglalta össze az árstop megszűnése után várható hatást Neubauer Katalin, a Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség főtitkára az eddig közölt hivatalos információk alapján.

Sok múlik majd a részletszabályokon, a kereskedők számára nagy kérdés például, hogy lesz-e készletekre vonatkozó előírás? Ha lesz, és ha a bázist a 2022-es árumennyiségben állapítják meg, akkor könnyen meglehet, hogy felesleges árutömeg halmozódik majd a boltokban. A hatósági ár miatt óriási volt a lakossági felhalmozás, mint megírtuk, egyes termékekből a fogyasztás akár 80 százalékkal is emelkedett az előző évihez képest, ami irreális alap lenne a készletelőírásra. Cukor, liszt vagy olaj esetében ez csak felesleges pénzlekötést okozna, de a romlandó áruk, sertéscomb, csirkemell és -farhát esetében már ennél sokkal érzékenyebb a kérdés, különösen, ha az esetleg megemelkedett árak miatt kevesebbet vennének ezekből a termékekből az emberek – mutatott rá Neubauer Katalin az egyik lehetséges problémára. Az is kérdés, hogy a beszerzési ár az aktuális bruttó beszerzési árat jelenti vagy egy fix időpont árához rögzítik azt.

Annyi biztos, hogy a kereskedő a beszerzési ár alatti értékesítés miatt csak veszteséggel tud majd eladni. Ráadásul a várakozásokkal szemben nem vezetik ki az év végével a kereskedelmi szektorra vonatkozó extraprofitadót, sőt, 4,1 helyett 4,5 százalékra emelik a felső kulcsot.

Ami a várható hatásokat illeti, Neubauer Katalin nem kívánt számszerű jóslatokba bocsátkozni, ahhoz túl sok a nyitott kérdés és ismeretlen feltétel az intézkedést illetően, de mint mondta, aggódik a magyar kereskedelem, feldolgozóipar és a fogyasztás alakulása miatt. Annyit vetített előre, hogy a kereskedők viselkedésében nem várható változás: a legolcsóbb beszerzési forrást fogják megkeresni ezentúl is. Ha belföldön 1600 forintért szállítanak csirkemellet, egy külföldi partner viszont 1200 forintért ajánlkozik, akkor értelemszerűen az utóbbit választja a kereskedő – említett konkrét példát. A cél pedig az lett volna a hatósági ár kivezetésével, hogy „visszaadják a piac szerepét”, vagyis, hogy a verseny visszaállítsa a piaci folyamatokat, amivel mindig a fogyasztó jár a legjobban – fogalmazott.

Varga Jennifer / 24.hu

Ha olcsó lesz a takarmány, akár áresés is jöhet

Kérdésünkre, hogy előfordulhat-e a hvg.hu által előrevetített forgatókönyv, azaz csökkenhetnek-e egyes termékárak a jelenlegi hatósági árakhoz képest, azt mondta: az aratás még előttünk áll, így a alapanyag-beszerzési árakat csak becsülni lehet, de csökkenő gabonaárak mellett nem zárható ki, hogy

  • a liszt,
  • az olaj,
  • illetve a sertéscomb esetében

a jelenleginél kedvezőbben alakuljanak majd a fogyasztói árak.

Az említett cikk az Agrárközgazdasági Intézet által rendszeresen közölt beszerzési és kiskereskedelmi árakra hivatkozott, amelyekről a lapunk által megkérdezett agrárszakemberek úgy tartják, hogy azok korrektek és az ágazatokra vonatkozóan a valós helyzetet mutatják. A takarmányárak tavaly decemberben értek a csúcsra, azóta folyamatosan csökkennek, s ha az új termés betakarítása után is ez a trend folytatódik, akkor van esély az állati termékek árcsökkenésére – vélik egybehangzóan. Lapunk felvetését, hogy a kormány a fixált hatósági árakkal egyes termékeknél megakadályozta a világpiaci nyersanyagárak csökkenéséből adódó olcsóbb fogyasztói árak érvényesítését, azért túl sarkosnak találták, ugyanakkor nem tartották teljesen alaptalannak.

Kiskereskedői körökben sem vitatják az AKI korrektségét, de arra hívták fel a figyelmet, hogy a közölt beszerzési ár egy átlag, ebből nem lehet egyenesen következtetni a konkrét boltokban, üzletláncokban várható árakra, minden a konkrét egység beszerzési forrásainak alakulásától függ, amiben az importnak is szerepe van.

Annyi biztos, hogy a kereskedelem nyakán a terhek megmaradnak. Hogy pontosan mekkorák, az majd a részletszabályok kihirdetése után derülhet ki, annak alapján prognosztizálható, hogy a hazai kiskereskedők a 2022-es évnél is cudarabb világra számíthatnak-e vagy sem. Mint megírtuk, a kereskedelmi multiláncoknak tavaly betett az extraprofitadó és az energiaköltségek növekedése, négyből három nagy lánc is veszteséget jelentett.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik