Ezért tűnhet el a magyar méz a hazai áruházláncok polcairól

Az Ukrajnából származó agrártermékekre április 18-án elrendelt ideiglenes behozatali tilalom a mézre is kiterjed, ez a kedvező lépés azonban önmagában nem oldja meg a hazai méhészek alapvető problémáját – írja az Agroinform.hu. A cikk szerint ennél nagyobb probléma, hogy a kiskereskedelmi láncok egy évtizede elkezdett árversenye miatt ma már ezen üzletek polcain felerészben külföldről származó, zömében hamisított méz található. Ez a folyamat pedig néhány éven belül akár oda is vezethet, hogy hazai mézet egyre inkább csak termelőtől lehet majd beszerezni.

Az Európai Bizottság által koordinált, 15 tagországra kiterjedő mézvizsgálat keretében összesen 320 mintát gyűjtöttek be „harmadik országokból” származó mézszállítmányokból. Az idén márciusban közzétett eredmények szerint

• a minták 46 százaléka hamisított méznek bizonyult.
• A Kínából származó minták 74 százalékáról bizonyosodott be, hogy gyakorlatilag cukorszirupot tartalmaznak.

Bár a jelenség már a mostani eredmények előtt is ismert volt, az EU egyelőre nem szankcionál, a hamis termékek akadály nélkül juthatnak el az uniós fogyasztókhoz, így a hazai vásárlók széles köréhez is – magyarázta a portálnak az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) elnöke. Bross Péter szerint ezekkel a termékekkel a hazai termelők képtelenek árban versenyezni, így egyre jobban kiszorulnak a kiskereskedelmi forgalomból. Az értékesítési problémák miatt a hazai méhészetek száma jelentősen csökkenhet a következő néhány évben. Ez nem csupán a hazai méztermelés visszaesését okozhatja, hanem a megporzás elmaradása miatt a mezőgazdaság terméshozamainak romlását is.

A cikkben kitérnek még arra is, hogy jobb években az akácméz teszi ki a hazai méztermés több mint felét, idén azonban a tavaszi fagyok miatt gond lehet. Az ország jelentős részében sarjúvirágra számíthatnak, amely korántsem olyan jó mézelő, mint az elsődleges virágrügyekből fejlődő virágzat.

Vagyis a szokásosnál kevesebb hazai méz lehet, de ez várhatóan nem okoz majd ellátási gondokat. A méhészek többsége ugyanis a beáramló olcsó, főként kínai import miatt továbbra is jelentős készleteket tárol a tavalyi termésből.

A felvásárlási árak jelenleg az önköltségi szint közelében állnak,

• az akácmézért 1400-1500,
• a virágmézért csupán 850-900 forintot fizetnek kilogrammonként.

Ez az ár harmadával alacsonyabb a megfelelő megtérülést biztosító árnál.