Olcsóbb a SZÉP-kártyás juttatás, ha harmadik országbeli vendégmunkásnak adja a munkaadó – írta meg a HRPortál a PwC Magyarország adótanácsadási üzletágának igazgatójára, Honyek Péterre hivatkozva. Azt is hozzátették, hogy azért lehet olcsóbb a SZÉP-kártya juttatás a harmadik országbeli munkavállalóknak, mert nem kell utána megfizetni a 13 százalékos szociális hozzájárulási adót (szocho). Hogy miért nem kell megfizetni ezt az adót, arra azonban nem tértek ki, ezért az adószakértőhöz fordultunk a megfejtésért.
2023-ban évente 450 ezer forintot utalhat a munkáltató béren kívüli juttatásként (28 százalékos adóteher mellett, amiből 13 százalék a szociális hozzájárulási adó és 15 százalék az szja) a SZÉP-kártyákra. Ha pedig 2023-ra ennél nagyobb összegű a juttatás, akkor a kedvező adózású összeghatár feletti rész egyes meghatározott juttatásként (33,04 százalékos adóteherrel, ami 1,18-as adóalapra vetített 28 százalékos adóteher mellett jön ki) adózik. 2023-tól már csak egy zseb maradt, a szálláshely.
Honyek Péter megkeresésünkre azt írta, a szociális hozzájárulási adóról szóló törvény 5. § (6) bekezdése alapozza meg a harmadik országbeli munkavállalók SZÉP-kártyás juttatásának szochómentességét. A jogszabály azt írja ugyanis, hogy Ilyen jövedelem például a béren kívüli juttatás – azaz a SZÉP-kártya-juttatás is. De ide tartozik az osztalék vagy éppen a kamatkedvezményből (azaz alacsony kamatú kölcsön biztosításából) származó jövedelem is.
Kérdés, hogy ki minősül a Tb-jogszabály szerint – azaz társadalombiztosítási szempontból – külföldinek. Ebbe a kategóriába azok tartoznak, akik nem belföldiek. Belföldi pedig az, aki magyar állampolgár, 3 hónapnál hosszabban Magyarországon tartózkodó EU/EGT állampolgár, illetve, aki harmadik állambeli (nem EU-s) állampolgárként bevándorolt vagy letelepedett jogállású. Sokkal egyszerűbben megfogalmazva:
Ezen az sem változtat, hogy ezen személyek, ha Magyarországon bérelnek vagy vesznek egy lakást, akkor adózási szempontból akár belföldi adóügyi illetőségűnek is minősülhetnek. Ez azért van így, mert az adózási szempontú belföldi illetőségű és a társadalombiztosítási szempontú belföldi kategória két eltérő szakkifejezés, eltérő tartalommal.
Felmerül a kérdés, hogy ez miért van így. Az adószakértő szerint leginkább azért, mert a Tbj. szerinti külföldi illetőségű személyek nem teljes jogú tagjai a magyar kockázatközösségnek. Alanyi jogon nem járnak bizonyos ellátások nekik – például nem vásárolhatnak egészségügyi ellátásra való jogosultságot havi 9 600 forint megfizetésével. Sokszor előfordul az is, hogy a harmadik állambeliek semmilyen nyugdíjjogosultságot nem szereznek, hiába dolgoznak akár 14 évig is Magyarországon. (A magyar nyugdíj megszerzésének feltétele a legalább 15 év szolgálati idő, amibe az EU más államaiban és az egyezményes államokban végzett munka beleszámít, de például a Vietnámban vagy Indonéziában végzett munka nem.)
A lakcímkártyával nem rendelkező harmadik országbeliek (tehát például az Ukrajnából vagy Indiából rövid időre Magyarországra érkező személyek) abba a speciális kategóriába tartoznak, hogy a magyar munkabérük után felmerül a szociális hozzájárulási adó, de az egyéb juttatásaikat ez az adó nem terheli. Ez a státuszuk akkor szűnik meg, ha megkapják legalább az ideiglenes letelepedési engedélyt és az azzal járó lakcímkártyát – avatott be Honyek Péter.
