Niveus: törvénybe ütközik a légiutasadó és a budakalászi tavakra kivetett belépőjegyadó

Vasárnap került napvilágra, hogy a budakalászi önkormányzat úgy döntött,

• belépőjegyenként 200 forintos települési adót kell fizetniük azoknak a magánszemélyeknek, akik felkeresik a Budakalász területén található tavakat (itt található a Lupa Beach is), és ott valamelyik szolgáltatónál belépőjegyet váltanak.

Tavaly év végi másik hír, hogy

• a XVIII. kerület január 1-jétől légiutasadót vezet be – utazásonként 1000 forint értékben.

Ez utóbbiról azóta semmilyen új információ nem látott napvilágot.

A Niveus Consulting Group szakértői mindkettő kapcsán megjegyzik, hogy a helyi adókról szóló törvény megengedi a településeknek, hogy úgynevezett „települési adót” vezessenek be, ráadásul ezek szabályait viszonylag szabadon határozhatják meg az önkormányzatok, feltéve, hogy „arra nem terjed ki törvényben szabályozott közteher hatálya.” A törvény jellegzetessége az is, hogy nem lehet alanya vállalkozói minőségében cég, csak magánszemély.

A két rendeletben közös, hogy az adó alanyai magánszemélyek – ennyiben megfelelnek a helyi adó törvénynek. Az már kérdéses, hogy az adó tárgyára terjed-e ki törvényben szabályozott közteher hatálya, hiszen a belépőjegy után például áfát kell fizetni, a légiforgalmi utasokra pedig kifejezett különadó van érvényben, igaz, utóbbit nem törvény, hanem rendelet szabályozza.

A legnagyobb kérdés azonban mégsem ez, hanem az adó beszedése. Önkormányzati rendelet ugyanis nem állapíthat meg adókötelezettséget, azaz kötelezettséget arra, hogy valaki beszedje az adót: az adózás rendjéről szóló törvény szerint ilyet csak törvény írhat elő.

Mindez azt jelenti, hogy hiába vetne ki jogszerűen települési adót egy önkormányzat, annak beszedésére nem kötelezhet mást, az adót csak az önkormányzat saját maga szedheti be adókivetés vagy az érintettekre telepített bevallási kötelezettség útján. Márpedig mind a két önkormányzati rendelet azt írja, hogy olyan cégeknek kell beszedniük az adót, amelyek amúgy nem alanyai az adónak. Ebben a formában tehát mind a két adónál törvénybe ütközik a beszedés módja, még akkor is, ha maga az adó kivetése jogszerű.

Az persze, hogy az adó jogszerű beszedése a gyakorlatban miként valósítható meg, erősen kérdéses, hiszen vagy az önkormányzatnak kellene minden egyes magánszemélyre – például a helyszínen – kivetni az adót, vagy a magánszemélyeket kötelezni arra, hogy vallják be a települési adót, ha belépőjegyet vagy épp repülőjegyet vásárolnak.

Fontos azt is látni, hogy önmagában az adó alanyától eltérő személyre telepített adóbeszedés nem szokatlan. A szintén az önkormányzatokat megillető idegenforgalmi adó beszedésére például a szállásadó kötelezett. Csakhogy ezt a kötelezettséget törvény – a helyi adókról szóló törvény – írja elő, nem pedig önkormányzati rendelet. A két új települési adónál viszont nem törvény, hanem rendelet kötelezi az érintett cégeket adóbeszedésre, amire az önkormányzatnak nincs joga.

Fogyasztóvédelmi kérdőjelek

A Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége (FEOSZ) közleményt adott ki a légiutasadóval kapcsolatban, amit felháborítónak neveznek, több okból is. A rendelet szerint adóköteles a magánszemélyek által a XVIII. kerületi önkormányzat illetékességi területén fekvő repülőtéren a személyszállítást végző légifuvarozótól igénybe vett, a polgári légiközlekedés keretében végrehajtott érkező, induló, transzfer és tranzit utazás (légiutazás), feltéve, hogy arra nem terjed ki törvényben szabályozott közteher hatálya.

Az adó beszedéséért a földi kiszolgálást végző gazdálkodó szervezet a felelős, amelynek nyilvántartást kell vezetnie többek között a légiutas adó alanyairól, mely tartalmazza a légiutas nevét, lakcímét, születési helyét és idejét, az anyja nevét és az utas által adott hónapban végzett utazások számát, a beszedett adó összegét. A FEOSZ szerint kérdéses, honnan jut hozzá ezekhez az adatokhoz a földi kiszolgálást végző gazdálkodó szervezet, amikor a repülőjegy megvásárlásakor kizárólag az utas nevét, születési dátumát kell megadni. Tehát elvileg se a lakcímet, tartózkodási helyet, se az utas anyja nevét nem rögzítik sehol. Akik nem adnak fel poggyászt, online veszik meg a repülőjegyet, online csekkolnak be, azok gyakorlatilag kizárólag a biztonsági ellenőrzésen esnek át, majd a beszállás előtt felmutatják az igazolványukat. Szerintük nem világos, mikor és hol tudná beszedni a földi kiszolgálást végző gazdálkodó szervezet ezt az adót.

Az indoklás szerint a légiutasadóra azért van szükség, mert az önkormányzat költségvetéséből kiesett adóbevételt pótolni kell, valamint a repülőtér közelségéből adódó káros hatásokat is kompenzálni kell.