A Portfolión jelentkezett véleménycikkel Sinkó Ottó, a Videoton Holding Zrt. vezérigazgatója, melyben értékelte a magunk mögött hagyott évet, egyúttal közzétette, mire számít 2023-ban. A meglehetősen pesszimista hangvételű publicisztikában Sinkó éles kritikával illeti az ország vezetését és az itthon kialakult gazdasági állapotokat.
Sinkó a nemzetközi képet értékelve azt írja, hogy az energiahordozók, a villany és gáz ára a sokszorosára nőtt, tovább gerjesztve az árakat, és hatásában megkérdőjelezve, de legalábbis felfüggesztve a klímaváltozás elleni eddigi küzdelmet. Kiemeli, hogy a nagy tapasztalattal bíró jegybankok kamatemelésekkel igyekeznek megfékezni a tendenciákat, és a legnagyobbak értek is már el némi eredményt, de Erdogan személyében negatív példát is hoz. „A másik véglet Törökország, ahol az öntörvényű vezető képtelen elfogadni a gazdasági realitásokat, illetve a jegybanki függetlenség elvét” – írja.
Hazai vizekre evezve úgy értékel, hogy hazánk helyzete ellentmondásos, és nincs kétsége, hogy 2023 még 2022-nél is sokkal nehezebb év lesz.
„Míg biztonságunkat 1997 óta a NATO, gazdasági-politikai fejlődésünket 2004 óta az EU tagságunk garantálja. Elvileg. Ha az elmúlt 10-15 év tendenciáit követnénk a továbbiakban is, akár meg is nyugodhatnánk. A közelmúlt fejleményei viszont számomra sokkal inkább aggodalomra intenek, különösen ha az utóbbi 2 év tendenciáját kivetítem néhány évre előre, mondjuk a következő (2026-os) választásig” – írja a Videoton-vezér, majd úgy folytatja,
vezetőink, akik rendszerváltáskor a Ruszkik, haza-t! skandálták, azok ma – számomra is érthetetlen lépések miatt, nem alaptalanul – Oroszország legnagyobb EU-béli barátaiként vannak elkönyvelve.
Sinkó szerint mindennek az az eredménye, hogy a következő évekre megszűnhet a hazai GDP évi 3-5 százalékát kitevő EU-s forrásokhoz való hozzáférésünk, ennek pedig a következő évekre a GDP-t csökkentő hatása lesz.
Fájlalja továbbá azt is, hogy míg a szomszédos országok, a korábbi „béketábor” tagjai közül többen célul tűzték ki az eurózónába való belépést, vagy már be is léptek, „mi nem, és nem is akarunk belépni”. Tisztában van vele, hogy a magyar gazdaság jelenleg nincs olyan helyzetben és állapotban, hogy eurózóna-csatlakozásra érettnek mondja magát, de szerinte ilyen megközelítéssel nem közeledni, hanem távolodni fogunk tőle.
Mostanra a béketábor elrobogott mellettünk, e tekintetben Romániával »versenyzünk«, és éppen vesztésre állunk
– írta.
Végül kifejtette azt is, hogy mit remél az idei évtől. Itt említette többek között azt is, hogy reméli, ha vége lesz a háborúnak, Magyarország nem kerül „az oroszokat támogató, megbélyegzett páriaként a fejlett világ partvonalára”.
