Bűnszervezetben és üzletszerűen elkövetett, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények miatt emeltek vádat B. E. – a Hírös-Vitál Zrt. „f.a.” és a Gladiolus csoport vezetője – és társai ellen.
„B. E. elsőrendű, M. M. másodrendű, G. B. harmadrendű, V. Z. negyedrendű, H. K. ötödrendű, valamint F. A. hatodrendű vádlottak 2017-től kezdődően a Hírös-Vital Zrt. a Kereki Kusztódiátus Zrt. a Glady-Tech Kft. a Hírös Gundel Kft. a Gladiolus Kft., a Gladiolus Invest Kft. és a Gladiolus-Frucht Kft. felhasználásával, ezen cégek színlelt üzleti kapcsolatrendszerén, fiktív számlázási láncolatán alapuló, a költségvetést károsító bűncselekmények sorozatos és folyamatos jelleggel történő elkövetése céljából bűnszervezetet hoztak létre”– áll a Bács-Kiskun Megyei Főügyészség vádiratában.
A B. E. által irányított Gladiolus Kft. nem volt ismeretlen a hazai vegyiáru nagykereskedelemben, csaknem két évtizede szállítottak be főként önkormányzatok, intézmények részére háztartási papírárut, valamint tisztítószereket. Nevük a koronavírus-járvány időszakában került reflektorfénybe, miután megírtuk, hogy az általuk forgalmazott higiéniás kéztisztítót az egészségügyi hatóság betiltotta, mert nem biztosította az elvárt fertőtlenítő hatást. A hatástalan termékek miatt az ügyészség gyógyszerhamisítás, iparjogvédelmi jogok megsértése, valamint rossz minőségű termék forgalomba hozatalának bűntettével vádolja B. E.-t. A per még folyamatban van a Kecskeméti Járásbíróságon.
Másik cége, a Hírös-Vital Zrt. több mint öt éve kezdett területvásárlásokba Kerekegyháza külterületén, ahová az ország legnagyobb élelmiszer-feldolgozóját álmodta meg. A vezérigazgató arról tájékoztatta akkor a helyi képviselő-testületet, hogy zöldmezős beruházással almahűtő, csomagoló épületek, ásványvíz-palackozó, papírgyártó üzem, fagyasztó épület, csonthéjas- és szamóca-hűtőház, lekvárkészítő üzem, raktárépületek létesülnek a település határában, mindez 650 új munkahelyet teremt.
A beruházást az állam kormányrendelettel nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűvé nyilvánította, az engedélyeztetéssel kapcsolatos közigazgatási hatósági ügyek ezért soronkívüliséget élveztek. Mivel a beruházásba a Piarista Rend Magyar Tartománya is beszállt, az iparterületet az egyházi birtokokhoz hasonlóan Kereki Kusztódiátusnak nevezték el.
A tervezett felvásárlás, a vállalt foglalkoztatás és gyártás azonban nem valósult meg. B. E.-t és társait 2020 augusztusában letartóztatták. A Bács-Kiskun Megyei Főügyészség vádirata szerint célja az „érdekeltségi körébe tartozó gazdasági társaságok felhasználásával, egyrészt különféle pályázati források megszerzése érdekében, színlelt szerződések alapján, túlárazott szolgáltatások igénybevételével, fiktív számlák befogadása révén, központi költségvetési támogatásoknak az elbíráló hatóság tévedésbe ejtésével történő, jogosulatlan igénybe vétele” volt, másrészt az, hogy az érintett vállalkozások vonatkozásában az az áfafizetési kötelezettségeket az adóhatóság tévedésbe ejtése útján csökkentsék.
A túlárazást alapvetően az elsőrendű vádlott által irányított Kereki Kusztódiátus Zrt., Glady-Tech Kft., Hírös Gundel Kft. gazdasági társaságoktól származó fiktív számlák befogadása alapján kialakult fiktív számlázási lánc tette lehetővé. A bűnszervezet főbb vádlottjai csak névleg irányították a cégeket, csak fiktív számlakibocsátásokat végeztek. A cégek valós bevételszerző tevékenységet nem végeztek, „a fiktív számlák szerinti szolgáltatás teljesítésére alkalmas tárgyi feltételekkel, személyi feltételekkel nem rendelkeztek, a fiktív számlákkal ellentétben az áru soha nem került a tulajdonukba, és az azok finanszírozásához szükséges anyagi feltételekkel sem rendelkeztek” a vádirat szerint.
Félmilliárdról hétmilliárdra hízott a támogatás
Az első körben a HIPA Nonproft Zrt. 532 millió forinttal támogatta volna a kerekegyházi beruházást, igaz, akkor még a feldolgozó tervezett költsége mintegy négymilliárd forint volt. A második körben azonban már csaknem 18 milliárdos beruházási összköltséggel nyújtottak be támogatási igényt. A Hírös-Vitál Zrt. korabeli üzleti terve szerint a Piarista Rend Magyar Tartománya (PRMT) befektetőként vesz részt a projektben, és a beruházás 25 százalékát, mintegy 4 és fél milliárd forintot biztosít részükre. A tervre végül mintegy hétmilliárd forint vissza nem térítendő támogatást kaptak a költségvetéstől. A támogatáshoz szükséges források igazolását azonban hamis kölcsönszerződéssel igazolták, e szerint a PRMT 5,2 milliárd forintot adott számukra. A HIPA Zrt. a piarista kölcsönnel kapcsolatban hiánypótlást kért, ebben kérte igazolni, hogy a rendtartománynak rendelkezésére áll az 5,2 milliárd forint.
A nyilatkozatokat Sz. László, a PRMT akkori ökonómusa – aki gimnáziumi osztálytársa volt B. E.-nek –, valamint S. Géza, a PRMT forrásszervezési igazgatója írta alá, ám erről nem tájékoztatták a tartományfőnököt. A nyilatkozat szerint a PRMT a kölcsönt a XII. kerületi Költő utcai ingatlanokból befolyó mintegy hatmilliárd forintból tervezi finanszírozni. A nyilatkozat szintén valótlan volt, mert a tizenkét helyrajzi számon lévő ingatlanból kilencet már értékesítettek, ezek összegét pedig működési finanszírozásra és beruházásokra fordította az egyház.
A per első, novemberi előkészítő ülésén a Kecskemét Törvényszéken öt vádlott elismerte a bűnösségét, és elfogadta az ügyészség büntetési indítványát, így az ötödrendű H. Krisztián büntetése egy év szabadságvesztés és két év közügyektől eltiltás. A nyolcadrendű B. Dániel ítélete egy év hat hónap két évre felfüggesztve. A két piarista, Sz. László volt tartományfőnök és S. Géza büntetése szintén másfél év szabadságvesztés két év próbaidőre felfüggesztve, míg a kilencedrendű V. Márton, aki elismerte a stróman szerepét, jogerősen két év – négy év próbaidőre felfüggesztett – börtönbüntetést kapott.
Az ügyészség az elsőrendű vádlott B. E.-re tíz év engedmények nélküli fegyházbüntetést és vagyonelkobzást indítványozott.
A per februárban folytatódik.
