Az infláció alakulását ebben a hónapban jelentősen befolyásolta a rezsiköltségek alakulása – vélekedett Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter ATV Híradójának adott interjújában. Hozzátette: a lakosság 75 százalékának áram- és gázszámlája nem emelkedett, a rezsiemelkedés csak 25 százalékot fog érinteni, és annak a felét is csak mérsékelten.
A miniszter elismerte, hogy a gázárak és áramárak begyűrűznek nemcsak az élelmiszerárakba, hanem más fogyasztási cikkek árába is. Ezekben a következő hónapokban szerinte további emelkedés várható.
Az élelmiszerinflációra, a nyugdíjas fogyasztói kosár problémáira és a megélhetési válságot valamint a reálkereseteket firtató kérdésre a Nagy Márton helyre tette a riportert, mondván, hogy most az inflációról volt szó.
Magyarországon azért tíz százalék fölött van a bruttó kereseteknek a növekedése, tehát a így nézzük, reálbér tekintetében azért nem állunk rosszul
– magyarázta.
Az energiaárak növekedése más kormányzati megszólalókhoz hasonlóan szerinte is az „elhibázott szankciós politika” eredménye. Az Európai Unió legújabb – sorban a nyolcadik – Oroszország elleni szankciócsomagját egyébként Magyarország is megszavazta, éppen egy héttel ezelőtt.
A gazdasági növekedés kilátásairól azt mondta: az építőiparban a harmadik negyedévben 3-4 százalékos, a negyedik negyedévben szerényebb növekedést várnak, de szerinte éves szinten 4,5 százalékos növekedés várható.
A miniszter azt mondta a nyugat-európai, főként a német gazdaság recesszióba fog esni, viszont a magyar gazdaság nem esik recesszióba, hanem egy szerény, de 0 százalék fölötti növekedést vár a jövő évtől.
Nagy Márton azt várja, hogy a magyar gazdaság megőrzi az uniós átlaggal szembeni 2-3 százalékos növekedési előnyét.
Senki ne gondolja, hogy nem fogunk lassulni, ha Németország belassul, a fontos az említett növekedési többlet tartása
– vélekedett a miniszter.
Ami a foglalkoztatottságot illeti, Nagy Márton szerint az energiaválság félelmet gerjeszt a gazdaságban. Úgy látja: ez a félelem jogos, de túlzó. Sok iparágban munkaerőhiány van, ezért a munkáltatók háromszor meg fogják gondolni, hogy elküldenek-e valakit. A kormány szerinte kész egy új munkavédelmi akciótervet elindítani, ha azt látja, hogy ez a folyamat elindul, de egyelőre a félelmet érzékelik, a munkanélküliség emelkedését nem. De – erősítette meg – a munkahelyek megvédése a kormányzati politika központi eleme.
Amint azt korábban megírtuk, az IMF tartósan magas inflációval kalkulál Magyarországon. A főbb megállapítások szerint az idén a korábban vártnál lényegesen erősebb lehet a magyar gazdaság növekedése, 2023-ban viszont ez jelentősen lelassulhat. Az IMF tartós inflációra és jelentős folyó fizetési mérleg hiányra számítanak.
Az MTI azt írta, az energiaválság miatt gazdasági és társadalmi válság várható Németországban 2023-ban a szövetségi kormány szerint.
Robert Habeck alkancellár és gazdasági miniszter szerdán Berlinben a kormány 2023-2024-es gazdasági előrejelzését ismertetve kiemelte, hogy az Európai Unió legnagyobb gazdasága recesszióba süllyed jövőre.
A hazai össztermék (GDP) az idei 1,4 százalékos növekedés után 2023-ban 0,4 százalékkal csökken, és csak 2024-ben indul újra a növekedés, amikor 2,3 százalékos bővülés várható – írták. A kormány eszerint eddig azzal számolt, hogy az idén 2,2 százalékkal, jövőre pedig 2,5 százalékkal nő a GDP.
