Csődöt jelentett Magyarország egyik legkorszerűbb sertésfeldolgozója

A sertéspiacon magát meghatározónak mondó, hajdú-bihari Kurucz-csoport három cége jelentett egyszerre csődöt a múlt héten:

• a Kurucz Agro Mezőgazdasági Szolgáltató Kft.,
• a Kurucz Farm Mezőgazdasági Kft.
• és a Pig-Trade Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.

Nemcsak azért figyeltek fel a hírre sertéspiaci körökben, mert egy közepes méretű, összességében bőven 10 milliárd forint feletti forgalmú szereplő fizetőképessége rendült meg, hanem azért is, mert a kormányzat által kiemelten kezelt családi vállalkozások egyikéről van szó. Az agrárkormányzat ráadásul évek óta önti a milliárdokat a sertéságazatba, hogy megfordítsa a trendet, és növekedni kezdjen a hazai állatállomány, a hústermelés volumene. Arra is sokat költenek, hogy időről időre mentőövet dobjanak fizetésképtelenné váló cégeknek, akár ugyanazon vállalkozásnak, egymás után többször is.

Az agrártárca ösztönzi a fejlesztéseket, beruházásokat, az egyik mintadarab a Kurucz-csoport új, sárrétudvari húsüzeme, amelyik „a maga mérettartományában napjaink legkorszerűbb magyarországi húsüzeme”, és maga Nagy István miniszter adta át ünnepélyes keretek között nem is olyan régen, 2019 novemberében.

A 3 milliárd forintos beruházás csaknem 1,5 milliárd forint támogatást kapott, de a csoport más ágon is jutott közpénzhez: uniós forrásból különféle kutatás-fejlesztési projektre milliárdos támogatást, illetve hitelt nyertek el (lásd keretes írásunkat).

A sikersztori ennek ellenére fizetésképtelenségbe fordult.

Nagy mezőgazdasági vállalkozásról van szó, közepes méretű vágóhíddal, a piacon feltörekvő cégcsoportnak ismerték meg a Kurucz-csoportot. A vállalkozás sertéstartással kezdte, de mostanára a teljes vertikumot kiépítette a takarmánytermesztéstől a vágóhídon és húsfeldolgozón keresztül a lacikonyháig. A honlapjuk szerint 3500 hektár földön gazdálkodnak 45 ezer tonna takarmány, nyolc sertéstelep, 8 ezer koca, 140 ezer hízó, 6 millió adag étel – számokba sűrítve ennyit közölnek a csoportról, amely maga termeli meg a takarmányt és tenyészti, vágja az állatokat, de a feldolgozást, értékesítést is maga végzi. A lapunk által megkérdezett versenytársak úgy látták, hogy az utóbbi években a vágás-feldolgozás irányába erősítettek, de túl gyors volt a növekedés, és végül nem jött be a számítás, felduzzadtak a tartozások, ahogy ez az ágazatban nem ritka, komoly bankhitelt görgettek maguk előtt.

Konkrét csődről a bő két hónapja leadott mérlegbeszámolókban még nem tettek említést, de a fő cég, a Kurucz Agro könyvvizsgálója már megkongatta a vészharangot, a pénzügyi mutatókra és a veszteségre utalva felhívta a figyelmet, hogy „a vezetésnek sürgős intézkedéseket kell hozni a pénzügyi válság elkerülésére”. A cég 6,7 milliárd forint árbevételt könyvelt el és ehhez képest méretes, 653 millió forint veszteséget mutatott ki. Az összes tartozás a múlt év végén közelítette a 4,9 milliárd forintot, ennek a nagyobb része, 3,5 milliárd forint rövid lejáratú, éven belül fizetendő tartozás volt és 1,3 milliárd forint hosszú lejáratú kötelezettség (ebből 935 millió forint beruházási hitel). A Kurucz Farm mérlege sem festett jobban, abban 5,1 milliárd forint bevétel és 498 millió forint veszteség szerepel, a tartozások pedig itt is meghaladták a 4 milliárd forintot. A kereskedő cég, a Pig-Trade 2,8 milliárdos forgalmat mutatott ki tavaly, 105 millió forint veszteséget és 1,6 milliárd tartozást halmozott fel.

Azt írják a három Kurucz testvér üzletéről, hogy id. Kurucz Ferenc vállalkozását viszik tovább, aki egyetlen disznóval kezdte a 90-es évek elején, de „napjainkra sikerült az ágazat meghatározó szereplőjévé válnunk”. Hogy mik a pontos tulajdoni arányok, az a cégadatokból nem derül ki, az látszik, hogy a cégek alapítói határozatait ifjabb Kurucz Ferenc egy személyes tulajdonosként mint bizalmi vagyonkezelő írta alá. Arra a kérdésünkre nem válaszolt, hogy a vagyonkezeléssel a testvérei bízták meg vagy esetleg más üzletrész-tulajdonos is képbe került.

Azt viszont kifejtette, mi okozta a csődhelyzetet. Megnehezítették a termelést az afrikai sertéspestis okozta piaci zavarok, a covid-19 pandémia, az ellátási láncok zavarai és a drasztikus áremelkedések. Ezzel párhuzamosan a sertésárak mélyrepülése, az exportpiacok elvesztése miatt kialakult európai uniós túltermelés és az ukrajnai háború miatti gazdasági károk rontották a helyzetet.

Az energia drámai drágulása mellett a takarmányárak két év alatt megháromszorozódtak, a tetejébe a csoport takarmánytermelő területeit aszály sújtotta. Mindezek és a „sertéságazat negatív banki megítélése” súlyos likviditási hiányhoz vezettek – részletezte Kurucz Ferenc a csőd okait.

A csoport honlapján már megjelentek a hirdetmények, ezek szerint szeptember 27-28-29-én nagyüzem lesz a sárrétudvari központban: egymást követő napokra hívták a három cég hitelezőit csődegyezségi tárgyalásra, most a hitelezőknek 30 napjuk van, hogy bejelentkezzenek az eljárásba. A hirdetmény alapján azon munkálkodnak, hogy tovább működjenek a cégek, a csődegyezségi tárgyalás előtt az egyezségi javaslatot és a reorganizációs tervet is megkapják majd az érintettek, hogy eldönthessék, elég fantáziát látnak-e a kilábalási tervben, illetve hajlandók-e lemondani követelésük egy részéről, és ha igen, milyen fizetési ütemezést fogadnak el.

Ami a jövőt illeti, Kurucz Ferenc bízik benne, hogy sikerül átvészelni a nehéz időszakot, hogy pontosan milyen módon tervezik helyreállítani a fizetőképességet, azt nem fejtette ki, de azt írta lapunknak, hogy a vállalkozás a csődeljárás alatt folytatni kívánja a működését, és egyezséget akar kötni a hitelezőivel, remélve, hogy megmarad a bizalom a több évtizede működő vállalkozás iránt. A Kurucz Farm mérlegbeszámolójában a megoldásról is szó esett:  a működéshez többletforrást kell bevonni banki hitel vagy tőkebefektetés által. A dokumentum szerint a tárgyalásokat még 2021-ben elkezdték a fő hitelezővel: a CIB Banknál azt próbálták elérni, hogy a rövid lejárú hiteleket hosszú lejáratúvá alakítsák.