Visszautasította a szerződéskötést az érdi önkormányzattal az egyik legnagyobb magyarországi útépítő cég, a Colas Út Építőipari Zrt., majd kisvártatva egy másik nagyágyú, a Swietelsky Magyarország Kft. is ezt tette, így egyelőre elmarad a Tárnoki út közel 1,5 kilométeres szakaszának a felújítása. Pedig nagyon ráférne már a renoválás a város közepén futó, toldozott-foldozott, de nagyon forgalmas útra, amely három fontos észak-déli utat, a város fő ütőereit köti össze. Érden amúgy is központi kérdés az utak állapotának javítása, az agglomerációs településen sok az ingázó, nagy a forgalom, és rengeteg az aszfaltozatlan, illetve felújításra váró út, ahogy ezt az érdi női kézilabdacsapat önkormányzati támogatásának, a többmilliós sztárgázsik megnyesegetésekor is előhozta Csőzik László, Érd összellenzéki támogatással megválasztott polgármestere.
Érden most egy mindössze 200 millió forint körüli építési munka hiúsult meg, a probléma azonban sokkal messzebbre vezet és az egész építőipart érinti.
Tavaly augusztusban írta ki az önkormányzat a közbeszerzést a Tárnoki út felújítására, szeptemberben tettek ajánlatot a cégek, végül idén február 14-én küldték meg az összegzést a jelentkezőknek, ebben nyertesnek a Colast jelölték meg. A francia tulajdonú cég 192,8 millió forintos ajánlata volt a legjobb ár-érték arányú vállalási ár, a második legjobbat a Swietelsky Magyarország Kft. adta, az osztrák tulajdonú cég 217, 5 millió forinttal pályázott. A szabályok szerint az összegzéstől számított 60 napon belül kell megkötni a szerződést a nyertessel.
Aláírás helyett azonban a Colastól egy levél érkezett április 14-ei dátummal, tehát az utolsó pillanatban azzal, hogy „a szerződést nem áll módunkban a közbeszerzési eljárás feltételei szerint sem megkötni, sem teljesíteni”. Az érvelés szerint az árajánlatot 7 hónappal korábban tették, amikor még híre hamva sem volt az orosz inváziónak, nem láthatták előre a háborút, illetve annak következményeit, az energia- és üzemanyagdrágulást, a termelési és szállítási kapacitások kiesését, az ellátási láncok megszakadását. Az építőipart, mindenekelőtt az üzemanyagáremelkedés, illetve az építési alapanyagok és termékek (például bitumen, cement, betonacél, műanyagtermékek) áremelkedése sújtja, a határidők tartása nem garantálható a bizonytalan (alapanyag)szállítási határidők miatt.
Ilyen változtatásokra nem adnak módot a közbeszerzési szabályok – zárta rövidre a Colas, miért nem köt szerződést.
A Colas után a játékszabályoknak megfelelően a második legjobb ajánlattevőt kérte fel az érdi önkormányzat a szerződéskötésre, de a Swietelsky se állt kötélnek a rendkívüli helyzetre hivatkozva. Az alapanyagbeszerzés nehézségeit ecsetelve azt írták, hogy és az aktuális piaci fejleményeknek megfelelően folyamatosan korrigálják azokat.
A Colas és a Swietelsky lépése minden bizonnyal jogszerű, hiszen a közbeszerzési törvény lehetőséget ad a szerződéstől történő elállásra, ha az ajánlattevőn kívül álló, előre nem látható körülmények ellehetetlenítik a szerződés teljesítését. A háború pedig vitathatatlanul ilyen. Nem lehet belekötni abba sem, hogy az utolsó pillanatban állt el a Colas, legalábbis nem tiltja jogszabály, hogy az elállást a szerződéskötésre megszabott utolsó, a 60. napon jelentse be a nyertes.
Az önkormányzat kísérletet tett arra, hogy a vállalkozókat rávegyék a szerződés aláírására, „ám ettől a két cég mereven elzárkózott” – válaszolta kérdésünkre László Ferenc, az érdi önkormányzat kommunikációs vezetője. A szerződéskötés azért lett volna fontos, hogy ezt követően a közbeszerzési törvény által adott áremelési lehetőségről tárgyalhassanak. (A bírálati szakaszban erre nincs mód, hiszen az ajánlati ár az értékelési szempont, a legkedvezőbb ár ér a legtöbb pontot.)
A törvény bizonyos mozgásteret ugyanis enged a feleknek:
- a már megkötött szerződések esetében 15 százaléknál kisebb árváltozás követését lehetővé teszi.
- Rendkívüli esetben pedig 50 százalék eltérést is megenged. Igaz, ekkora különbséget már nagyítóval vizsgálnak.
Nem túlzott sem a Colas, sem a Swietelsky
A lapunk által megkérdezett nagy építőipari cégek egybehangzóan azt mondták, nincs semmi túlzás abban, ahogy a Colas és a Swietelsky lefestette a piaci nehézségeket. Az egyik megkérdezett arról számolt be, hogy szállítójárművet legutóbb már úgy rendeltek, hogy a felszereltségre vonatkozó igényt nem lehetett leadni, egyszerűen csak teherautót kérhettek, majd ha leszállítják, kiderül, mit tud a gép. Új személyautó szállítását pedig több mint fél évre vállalta a márkakereskedő azzal, hogy árgaranciát ad, de a megrendelt felszereltségből joga van visszavenni a gyártónak. Az építőipari alapanyagoknál, például a különféle vasáruknál hiánnyal fenyeget az orosz és az ukrán szállítók kiesése, pótlásuk nehéz, az olyan nagy szállítók, mint Kína és India kis tételekkel nem foglalkoznak, és a minőségük sem mindig olyan, mint a megszokott ukrán vagy orosz árué – mondott példát az egyik menedzser.
Ugyanakkor a megkérdezett cégek nem tudtak kapásból visszamondott vagy elakadt munkák tömegéről beszámolni, pedig ha a csúcskivitelező hónapokkal, évekkel korábban fix áron leszerződik a megrendelővel, míg a beszállítói napi áron hozzák az alapanyagot, látni kellene ennek a következményeit. Az érdi önkormányzat is arról számolt be, hogy a közelmúltban több más útépítési projekt esetében sikerrel járt a közbeszerzés, szerződést kötöttek, a törökbálinti úti körforgalom építése például már el is indult. Az egyik külföldi cég szakmában évtizedek óta edződött felsővezetője két megfejtést tippelt az ellentmondás feloldására:
- Rettenetesen felülárazzák a beruházásokat, annyira, hogy beleférjen bármilyen durva alapanyagdrágulás. Ilyen alapon érthetővé válhat az Esztergom-Bicske M100-as gyorsforgalmi út kilométerenként bő 10 milliárd forintos árazása, hogy a 32,3 kilométeres, kétszer kétsávos utat a Strabag, illetve a Dömper összességében nettó 345 milliárd forintért vállalta. Végeredményben azt kellett megbecsülni, hogy három év múlva mennyiből jön ki a beruházás.
- A nagyberuházásokon dolgozó NER-es cégek, illetve megrendelőik nem akadékoskodnak, ha nem fér bele az adott projektbe a megemelkedett kivitelezési költség, akkor „kompenzálják” a kivitelezőket a következő közbeszerzéses munka elnyerésével/árazásával.
Árfelülvizsgálat és árindexálás
A helyzet rendkívül komoly, orvosolni kell – vélte kérdésünkre Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) az elnöke, aki szerint menedzselni kell a közpénzes beruházásokat a rendkívüli helyzetben, a hektikus áremelkedések közepette is. Legalábbis, ha azt akarjuk, hogy a beruházások ne akadjanak el azért, mert a közpénzes megrendelő nem tud túlnyújtózni a költségkeretén, akár azért, mert a kivitelező nem hajlandó vállalni valamennyit az emelkedő költségekből.
Érden patthelyzet alakult ki, a kivitelezők meg sem próbáltak tárgyalni, de a megrendelőnek sem lett volna mozgástere a feltételek megváltoztatására. Esetleg azt lehetett volna megvizsgálni, hogy a műszaki tartalom változtatásával beleférhettek volna-e a közbeszerzési törvény szabta keretekbe.
Az ÉVOSZ a háború következményeire való tekintettel még márciusban kiadott egy ajánlást a Közbeszerzési Hatósággal közösen. Ebben megoldást javasolnak az építési beruházások üzleti kockázatainak csökkentésére, de az érdi esetre ebben sincs orvosság, árváltoztatásra csak a már megkötött szerződés esetében lett volna mód, odáig pedig nem jutottak el.
A szakszövetség korábban kezdeményezte, hogy az ajánlásnál magasabb szintű útmutatást adjanak ki a közpénzes megrendelők és az elröppenő alapanyagárakra hivatkozó kivitelezők közti feszültség kezelésére, legyen szó új szerződésről vagy folyamatban lévő beruházásról. Azt szorgalmazzák, hogy
Az új szerződéseknél a felek beépíthetnék bizonyos elemek jövőbeni változását, mint például az infláció, árfolyam, és az ezek által okozott árváltozás automatikusan a szerződés részévé válnának. A menet közben bekövetkező egyéb áremelkedések esetére lehetne a megoldás az árfelülvizsgálat, az indokolt költségnövekedés akceptálása.
Információink szerint a Közbeszerzések Tanácsának valamennyi illetékes munkacsoportja megvizsgálta a kérdéskört és a tanács ezen a héten csütörtökön akár dönthet is arról, hogy kiadja az útmutatást.
