Tavasszal nem lesz gond a műtrágyával, a termelőink bekészítették a tavaszi fejtrágyázáshoz szükséges mennyiséget – válaszolta lapunknak az elsősorban a mezőgazdasági társas vállalkozásokat képviselő Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) főtitkár-helyettese. Máhr Andrást arról kérdeztük, milyen következménye lesz az agrártermelésre annak, hogy átmenetileg leállította az ammóniumnitrát termelését a legnagyobb magyar műtrágyagyártó, a Bige László érdekeltségébe tartozó Nitrogénművek Zrt. A cég az elszabadult gázárral és a dollárfolyammal magyarázza az intézkedést, mondván, ilyen körülmények között nem tud gazdaságosan termelni. A Nitrogénműveknél hangsúlyozzák, hogy átmeneti a leállás, folyamatosan monitorozzák a helyzetet, hogy mikor indíthatják újra a termelést.
A Nitrogénművek Zrt.-nél korábban arról számoltak be, hogy a tavalyi szezonnal összehasonlítva durván 30 százalékkal kevesebb a műtrágyamegrendelés a hazai piacon. A megkérdezett kisebb kereskedők úgy érzékelték, hogy az év elején kicsit élénkült a kereslet, de sokan azért vártak olcsóbb műtrágyára, miután Nagy István agrárminiszter azzal roadshow-zott, hogy a kartellezés miatt 11 milliárd forintra büntetett Bige túlárazott, 36 milliárddal megkárosította a termelőket.
Máhr Andrással azt valószínűsíti, hogy a szokásos mennyiséghez képest valamelyest kevesebb műtrágyát szórnak ki a gazdálkodók, a vérmesebbek 15-50 százalék közötti spórolásról beszéltek lapunknak. Utóbbiak átlagosan legalább 20 százalékos terméskiesést jósolnak részben a nem teljes tápanyagutánpótlás, részben a csapadékhiány miatt.
Hogy mi lesz a vége, annak megbecslésére senki sem vállalkozott. Ha gond lesz, akkor ősszel mutatkozik majd meg, mekkora a baj – mondta Máhr András, emlékeztetve arra, hogy a tavaszra való műtrágyát még az ukrajnai háború előtti áron tárazták be a gazdálkodók. Már akkor is 3-4 szeres árról beszéltek, mint megírtuk, december-januárban akciósan 217 ezer forintért adták Bigéék a pétisó tonnáját többek között Mészáros Lőrinc felcsúti milliárdos cégének, februárban pedig 199 ezer forintos akciót hirdettek a műtrágyakirály cégeinél. Egy kisebb termelőket ellátó kereskedésben azt mondták, jelenleg egy osztrák gyártótól tudnak vásárolni, cikkünk írásakor 260 ezer forintért szállítottak, a magyar piacon pedig Mészárosék agrárintegrátorcégénél, az Agrolink Zrt.-nél is lehetett vásárolni. Ez azonban a múlt, iszonyú költségnövekedést vetít előre a gáz árának száguldása, a holland tőzsdén az orosz offenzíva megindítása előtt 120 eurón jegyezték, jelenleg ennek kétszerese körül volt az ár – érzékeltette a főtitkár-helyettes.
A gabonaárak ugyancsak elszaladtak, néhány napja 14 éves csúcsra ért a búza és a kukorica jegyzése, de már az új termésre, szeptemberre sem ment 100 ezer forint alá a jegyzés. Ez további élelmiszerár-emelkedést vetít előre, ezzel együtt Máhr András azt mondja, hogy a termelők nehéz helyzetben lesznek, ugyanis a gabonaár-emelkedés elmarad a termelési költségek növekedésétől.
Nagy a bizonytalanság a piacon a kormány vasárnap kihirdetett rendelkezése miatt, amivel a gabonaexportot korlátozza. A rendelet értelmében a kivitelt be kell jelenteni kell a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalnál, és az államnak 30 napja van arra, hogy eldöntse, gyakorolja-e a rendeletbe foglalt elővásárlási jogát az adott szerződésre. A termelők és kereskedők között teljes a tanácstalanság, a részletszabályokkal ugyanis még nem rukkolt elő az agrárkormányzat, a szakmai szervezettekkel pedig előzetesen nem egyeztettek. Mivel a rendelet azonnal életbe lépett, a folyamatban lévő szerződésekre is érvényes, tehát
Ez azt jelenti, hogy nem teljesít a magyar szállító, a külföldi partner – a szerződésbe foglalt lehetőséggel élve – fedezeti vásárlásból kapja meg a terményt, a költségek így a magyar szállítót terhelik.
Jogászok egy része úgy véli, hogy a rendelet értelmében konkrét szerződésekbe áll bele a magyar állam, ezért onnan fogva neki kell viselnie a rendkívüli intézkedéssel járó költségeket, így a visszaszállítást, tárolást, vagy ha mégsem élt az állam az elővásárlási joggal, akkor az elállás miatti kártérítést. Kártalanításról azonban nincs szó a rendeletben.
Feldman Zsolt agrárállamtitkár a Hír Tv-ben azzal indokolta a lépést, hogy rendkívüli sokkhatás érte az európai gabonapiacot, a búza ára két hét alatt 60 százalékkal drágult az árutőzsdéken, és a hiánypszichózis olyan keresletet támaszt, ami nem kiszámítható. „Megelőző jelleggel” vezették be a bejelentési rendszert, amellyel „rajta tudjuk tartani a gabonakereskedelem ütőerén a kezünket” – fogalmazott.
Raskó György egykori agrárállamtitkár és nagyvállalkozó úgy véli, nem volt ok arra, hogy korlátozásokat vezessenek be. A malmok, illetve a takarmánygyártók megfelelő készletekkel rendelkeznek, nem áll érdekükben, hogy a készleteikből exportáljanak. A Magyarországon megtermett gabona durván 30 százalékát szokták exportálni, de Máhr András azt mondta, hogy az idén nehezen ment a kivitel a magas árak miatt, sőt az etanolgyárak még importáltak is. A főtitkár-helyettes felvetette, hogy a magánszerződésekbe történő beavatkozás mellett más eszköz is volna a kormány kezében az ellátás biztosítására:
Létezik is még az az állami cég, amelyik valaha ezt a feladatot látta el, TIG Tartalékgazdálkodási Nonprofit Kft.-nek hívják, és jelenleg végelszámolás alatt áll.
A Gabonaszövetségnél egyelőre nem nyilatkoztak lapunknak, elemzik a helyzetet, egyeztetést kezdeményeztek az agrártárcával, és a szakmai megbeszélésre egy javaslatcsomag összeállításával készülnek. A Világgazdaság idézte az agrártárca adatait, eszerint kukoricából évente általában 6,5-9,3 millió tonna terem, ebből 2,2-4,2 millió tonna az export. A 2021/2022-es szezonban ennél jóval kisebb a kivitel, tekintettel arra, hogy alacsony, 6 millió tonna volt az össztermés. Búzából 4,9-5,4 millió tonna az össztermés, ebből 2-2,5 millió tonnás exporttal lehet számolni.
