Farkas Norbert / 24.hu
Gazdaság

Ínségesebb időkre készüljenek a majdani nyugdíjasok

Érdekes tanulmányt állított össze az OECD a nyugdíjrendszerekről, és arról, hogy a következő pár tíz év távlatában várható-e korhatáremelés, lesz-e gond a nyugdíjkifizetésekkel.

A tanulmány külön kiemeli Magyarországot, azt, hogy a kormány jövő februárban a teljes 13. havi nyugdíjat kifizeti, ez 8,5 százalékos nyugdíjemelésnek felel meg. A nyugdíjkassza bevételi lábánál azonban vágás történik: a szociális hozzájárulási adó 17,5-ről 15,5 százalékra csökken, ez pedig hozzájárul a jövőben a nyugdíj-finanszírozási hiány növekedéséhez, amit most még az ellensúlyozni tud, hogy a béremelési ütem is magas és sokan dolgoznak. Csakhogy a társadalom elöregedése miatt a jövőben ez a probléma egyre égetőbb lesz, Magyarországon a nyugdíjjal összefüggő kiadások a nemzetgazdaságban megtermelt érték (GDP) 11,2 százalékára fognak emelkedni 2051-re a mostani 8,3 százalékról, írja a Portfolio.hu a tanulmány alapján.

„A társadalom elöregedése továbbra is ott lebeg a nyugdíjrendszerek felett egy sötét felhőként, ehhez társul az, hogy a becslések szerint 2060-ra a munkaképes korú lakosság száma több mint negyedével csökkenhet a legtöbb dél-, közép- és kelet-európai országban, valamint Japánban és Dél-Koreában.” Amíg a fejlett országokat tömörítő OECD-államokban átlagosan az úgynevezett medián életkor (vagyis az az életkor, amelynél ugyanannyi fiatalabb, mint idősebb él az adott országban) 33 év volt, tavalyra ez 41 évre emelkedett, 2050-re pedig 47 év lesz, vagyis a lakosság fele 2050-ben 47 évesnél idősebb lesz. Magyarországon még jobban öregedik a társadalom, 50 éves medián életkort becsülnek 2050 táján.

Felmerül, hogy emelik-e a nyugdíjkorhatárt az országok. Úgy fest, most még nem kell, de egy-két évtized alatt muszáj lesz pár évvel feljebb vinni. (Svédországban emelték, Hollandiában a tervezett emelést elhalasztották, ahogyan az írek is visszatáncoltak a 66-ról 68 évre történő korhatáremelésből.)

Az OECD szerint a 2060-as évekre az országokban átlagosan 2 évvel lesz magasabb a nyugdíjkorhatár, mint most.

A magyar nyugdíjak a keresetekhez képest nemzetközi összehasonlításban a viszonylag magas kategóriába esnek. „Az adatok szerint a kötelező (zömében állami) nyugdíjrendszerek az átlagos dolgozói bérnek mintegy 62 százalékát tudják biztosítani a nyugdíjas években a vizsgált országokban, de nagy a szórás: Chilében, Észtországban, Írországban, Japánban, Dél-Koreában, Litvániában és Lengyelországban ez a helyettesítési arány mindössze 40 százalék körül mozog, míg például Magyarországon, Portugáliában és Törökországban 90 százalék vagy a feletti.”

A koronavírus-járvány a nyugdíjak összegét nem igazán érintette, ám az elhalálozás miatt a nyugdíjkiadásokra és a várható élettartamra gyakorolt negatív hatást. 2020 januárja és 2021 augusztusa között 12 százalék volt a többlethalálozás az OECD-országokban, vagyis 12 százalékkal többen haltak meg ahhoz képest, mint ami az elmúlt évek alapján koronavírus-járvány nélkül lett volna. Magyarországon 11 százalék a többlethalálozás, de a 65 év felettieknél ez a többlethalálozás megközelítette a 15 százalékot.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.